Egy halott print- és egy folyamatosan küzdő online magazinnal a hátam mögött nagyon máshogy és nagyon máshova üt nekem a The Paper, mint nektek fog, de ez nem azt jelenti, hogy nem fogjátok nagyon élvezni a szekunderszégyen mezsgyéjén kifejezetten ügyesen egyensúlyozó sorozatot.
Greg Daniels nagyon érti a dolgát, a spin-off spinoffja ugyanis marad a papírbizniszben, de közben egy olyan 2025-ben nagyon is aktuális felhasználási formáját dolgozza fel, ami éppen a túlélésért küzd - vagy épp már feladta. A dokumentumfilmes stáb egy haldokló nyomtatott újság szerkesztőségének mindennapjait követi végig, ami új főszerkesztőjével, Ned Sampsonnal (Domhnall Gleeson) igyekszik valamicskét visszalopni a régmúlt dicsőségéből.
A premissza alapján még én is zöld utat adtam volna ennek a sorozatnak, ha lenne pénzem, mert nem pont a témáját adó médiumban dolgoznék.
A The Paper nemcsak hivatalból (nevet) készült, egy valódi ötlet van mögötte és Daniels tényleg átgondolta, hogyan talál új otthonra a mockumentary műfaja 2025-ben, bár mindent megtesz azért, hogy ez ne menjen olyan könnyen. A sorozatnak nyilván az sem tesz különösebben jót, hogy itthon majdnem nulla marketinggel rejtették el a Skyshowtime-on, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy sokkal lassabban talál magára, mint amennyit egy tartalom 2025-ben megengedhet magának. Az a helyzet, hogy az instantdopamin korszakát éljük és egyre kevésbé vagyunk türelmesek; teljesen érthető is, hiszen olyan végtelen mennyiségű tartalom vesz minket körül, hogy a legtöbbet már direkt a másodlagos kijelzőinkre gyártják, úgyhogy ha valami megköveteli a teljes figyelmünket, akkor annak már ritkán adunk időt beérni.
Pedig a The Paper egy idő után nagyon jó lesz.
A történet szerint a Dunder Mifflint a pandémia előtt felvásárolta egy Enervate nevű cég, és ennek kapcsán a dokumentumfilmes stáb a toledói központba, a Truth Teller Towerbe költözik. Itt lakik a helyi napilap apró szerkesztősége és a cég profitját valóban termelő vécépapírral csencselő részleg is, és ide érkezik meg a lap új főszerkesztője, hogy nagy lelkesedéssel szembesüljön a szomorú valósággal. Az életben maradásért küzdő nyomtatott újság és a hirdetéseket értéktelen szemétbe csomagoló online magazin nagyon is valóságos problémák, amiket Daniels jó érzékkel jár körül és csinál belőle felsőpolcos humort.
Az alaptörténet mellett a gárda is szuper, Gleeson egy csodálatos színész, aki nagyon okosan egy pillanatig sem akar Steve Carell lenni, és bár Michael Scott személyiségjegyeiből egy párat szétdobáltak a szereplőgárda között és van néhány Office-szerű karakter, az egyetlen valódi kapcsolat az eredetivel Oscar Nuñez, aki újra az azonos nevű könyvelőt alakítja. Ez egyébként gyakran inkább áll az útjába a The Papernek, mint segíti, mert ugyan egy ismert IP-n keresztül mindig könnyebb eladni valamit, de ez a sorozat gond nélkül állna meg a saját lábán is, ha hagynák neki.
Mare Pritti (Chelsea Frei) messze a legjobb az új gárdából, de valójában minden karakter ügyesen hozza teátrálisan túlzó szerepét, idővel még Esmerelda Grand (Sabrina Impacciatore), az ideiglenes főszerkesztő is belesimul a történetbe. Viszont ezt ki kell várni. A The Paper első pár epizódja útkereséssel zajlik, mert nemcsak a nézőknek, hanem látszólag a karaktereknek sem világos, hogy miről fog szólni ez a sorozat. Kicsit olyan volt, mintha az egyébként tehetséges színészek csak egy pármondatos utasítást kaptak volna, mielőtt szabadjára engedték őket egy stílusosan lelketlen irodaházban.
Szerény számításaim szerint 5 részt kell adnotok ennek a sorozatnak, hogy összeálljon azzá, ami lenni szeretne. Aminek van értelme lenni. Greg Daniels lényegesen szabadabban fogja a színészeit és ebben bizony benne van, hogy majd csak a vágóasztalon derül ki, hogy egy kicsit túl sok idő volt összekovácsolódniuk és ráhangolódniuk egymásra, viszont ez a nyers természetesség hosszútávon kifizetődik. A The Office és a Parks and Recreation is döcögősen indult, az utóbbinak egy egész évadba telt, mire megtalálta a ritmusát, úgyhogy nagyon örülök neki, hogy már be is rendelték a második évadot, mert ebben a sorozatban minden megvan, amitől olyan kultikus sikerré válhat, mint az elődei.
A The Paper teljes első évada elérhető a SkyShowtime-on.
