Természetesen ennek a hátterében is a mesterséges intelligencia áll.

Az archiváló oldalt DDoS támadáshoz használták fel egy meglehetősen kicsinyes célból.

A Jikipedia egy kicsit olyan, mint Jmail, csak egy levelező helyett egy wikipedia-szerű felületen böngészheted az Epstein-akták tartalmát.

Egy fejlesztő közösségi médiás hírfolyammá alakította az enciklopédiát.

A bevándorlási ügynököket listázó Wiki túl messzire ment.

Negyedszázados lett a projekt, amiről mindenki azt hitte, hogy hamar belefullad a trollkodásba és a káoszba. Azóta bebizonyosodott, hogy a közösségi tudás igenis működik, erre tessék, itt az AI, hogy az egészet digitális szemétdombbá változtassa.

Egy a szerkesztők életét bemutató videósorozat, és egy digitális időkapszula is elérhető.

Eddig is használták azokat, de most már a Wikimediának is haszna lesz belőle.

Bérczesi Róbert zenész szembesült a közösségi tudástár rideg szabályaival, meg úgy általában az emberi kicsinyességgel és azzal, mi történik, ha valakinek egy picike hatalmat adnak a kezébe.

Ha használjátok az appot, a saját statisztikáitokat is megnézhetitek.

A Wikipédia most először mondta ki hangosan, amit eddig csak sejteni lehetett: az AI-cégeknek fizetniük kellene azért a tudásért, amiből rendszereik nap mint nap tanulnak.

Az új online enciklopédiát az xAI mesterséges intelligenciája, Grok működteti, és Musk szerint nemzeti ügy.

A Wikimedia Alapítvány azt figyelte meg, hogy aggasztó mértékben esik az oldaluk valódi forgalma.

Csak nehogy elterelje a figyelmeteket arról, amit amúgy keresnétek.

A mesterséges intelligencia vége egy olyan helyen szül vitát, ahol értelmesen lehet beszélni is róla.

Nem ezt az első eset, hogy Trump holdudvarának problémája támad a Wikipediával.

A Wikipedia sávszélességének a felét a botok zabálják fel, de van megoldás.

Most akkor tényleg veszélybe kerülhet az ingyenes tudás?

Természetesen mindezt kedvenc platformján, az X-en tette.

A valóságnál sokkal negatívabb értékelések lettek felüntetve a Bloober Team horrojának adatlapján.