2026-ot írunk, és nekem már megint rengeteg időmet fogja elrabolni a Starfield

Mint azt Dean Simes példája is mutatja, tanulni sosem késő.

Nem az eddig ismert időpontban tűnik majd fel Gotham City égboltján a jól ismert denevérjel.

Andy Weir, A Hail Mary-küldetés írója nagyon nem szereti a Black Mirrort.

Egy 80-hoz közelítő pár kénytelen volt DoorDash futárnak állni, hogy ne haljon éhen. Mostantól ezzel nem lesz gondjuk.

A szentendrei giga kiállítást a nagy érdeklődés miatt június végéig meghosszabbították.

A Golden történelmi díjat nyert, de a dalszerzők alig kaptak időt a színpadon.

A L'Académie Clair-Obscur és a Clair Obscur: Expedition 33 egy rövid időre összeütköztek.

Amennyi időt töltünk a számítógépeink előtt... miért is ne? Miért is ne aludhatnánk előttük egy kényelmes kis szék-ágyban?

Hat hétig sorolták az érveket, most viszont már nincs több mellébeszélés: az esküdtszék dönt arról, felelős lehet-e a Meta és a YouTube a fiatalokat ért mentális károkért, és mennyire rosszhiszemű a végtelen görgetés pszichológiája.

Valaki szánja már meg Tim Sweeney-t egy szál cigivel, vészterhes idők járnak.

Párizs, pokoli torony és más élmények rabolják el az időnket.

Senki meglepetésére tényleg visszatérnek a K-pop démonvadászok

Furcsa, de lesz ilyen intézmény. 2026 szeptemberében Prágában egy olyan elit gimnázium kezdi meg működését, amely alapjaiban írja felül a modern pedagógia dogmáit.

A Windows 11 és az Android kereszt-kompatibilitása egy nagy lendülettel hirdetett funkciója volt az új operációs rendszer eszköztárának, de a dolog mintha elhalt volna.

Tizennyolc mérföldet, azaz közel 30 kilométert sikerült megtenni vele.

Miley Cyrus ismét magára ölti a parókát a nosztalgia kedvéért, amit én persze nem érzek.

2004-ben még átlagosan 150 másodpercig tudtunk egyetlen képernyőn futó feladatra koncentrálni. 2026-ra ez az idő drasztikusan, mindössze 47 másodpercre zuhant.

Mike Colter szerint eljött az idő a nagy visszatérésre. Már csak a fejeseknek kell ugyanígy gondolni.

Vajon miért érezzük magunkat üresnek a legtöbb hollywoodi pasis szupernő láttán, és miért borzongunk bele egy-egy hús-vér karakter sorsába? A minőségi képernyőidő ott kezdődik, ahol a sablonok véget érnek.