A világ legagyafúrtabb sorozatgyilkosai képesek lehetnek akár évtizedeken át mindig egy lépéssel a hatóságok előtt járni, és közben tovább szedni áldozataikat, de a Remedy időutazós játékában, a Quantum Breakben oly találóan az első számú gyilkosnak nevezett idő elől ők sem menekülhetnek. Ha a börtön- vagy halálbüntetés nem vet véget a tevékenységüknek, majd az öregkor megteszi, amikor már csak az emlékek felelevenítésében és a gyászoló hozzátartozók zaklatásában lelhetnek örömet. Hogy Dexter Morganre, a Bay Harbor-i mészárosra is ez vár-e, az Clyde Phillipsen, a sorozat alkotóján, íróján és showrunnerén múlik.
Egy másik sorozatgyilkosnak, a New York-i hasfelmetszőként ismert Don Framtnek viszont tényleg ez lett a jussa. A Brian Cox alakította, deréktól lefelé megbénult, és ezért kerekesszékbe kényszerült öregember már csak árnyéka régi önmagának - meglehetősen szánalmas látványt nyújt, amint étel(?)foltos pólóban sztriptízbárról sztriptízbárra gurul egy kis öltánc reményében. Mégis szerepel Dexter halállistáján, aki az előző szezon végén több sorozatgyilkos aktájával távozott Leon Prater birtokáról, és közülük néhányat már le is vadászott. Framt első blikkre könnyű prédának tűnik, de mint arról az évadnyitó fájdalmas emlékeztetőt ad Michael C. Hall karakterének, a látszat néha csal, és egyes befejezetlen ügyeket nehezebb rendeznie, mint elsőre gondolta volna. Ráadásul a rendőrség rajta tartja a szemét, nyilvánosan is megvádolták a gyilkosságokkal, csak épp bizonyítani nem tudják. Framt pedig fürdőzik a reflektorfényben, miközben továbbra is játssza az ártatlant.
Szívesen
Az ilyesfajta figyelem új érzéseket ébreszt Dexterben, aki mindeddig a titkolózásban és a szabályok következetes betartásában találta meg a túlélés zálogát, most viszont, hogy látja, így is lehet, vágyakozni kezd az elismerésre. Minden jel szerint mélyen gyökeret vert benne az a gondolat, ami a fiától, Harrisontól származik, mely szerint ő amolyan igazságosztó. Kezd belefáradni abba, hogy hiába szabadítja meg a világot a legveszélyesebb ragadozóktól, a hétköznapokban továbbra is legfeljebb csak abban reménykedhet, ötcsillagos értékelést kap egy fuvar után.
Ez pedig a kapuzárási pánik egyértelmű jeleit mutató hősünket egyre kockázatosabb tettekre sarkallja, neki ugyanis mások az igényei, mint egy átlagos 50-es férfinak, és azokat nem elégíti ki egy fiatal szerető vagy egy gyors sportautó.
Az életközépi válság persze nem a legeredetibb kiindulópont, de Hall játékának köszönhetően nem silányul egyszerű poénforrássá. A színész továbbra is kiválóan egyensúlyoz a külvilág felé mutatott esetlenség, a száraz humor és a hidegvérű gyilkos fenyegető nyugalma között, mindezt pedig aláhúzzák Dexter belső monológjai és a Harry szellemével folytatott szellemes (bocs) párbeszédei.
Gyilkosok gyilkosa
A főhős kapuzárási pánikján túl egyértelműen a bővülő szereplőgárda az új évad nagy ígérete. Cox mellé bejön még Dan Stevens is egy feltörekvő sorozatgyilkost alakítva, akinek a modus operandija még kialakulóban van. Egyelőre úgy fest, hogy minden áldozatával máshogy végez, és csupán az a minta ismétlődik, hogy az előre bejelentett helyszínen elkövetett gyilkosságokat okosszemüveggel rögzíti, a felvétel pedig felkerül az internetre. Lehet, hogy rejlik itt valahol valamiféle kritika a vegyes megítélésű technológiára vonatkozóan, de két epizód alatt ez nem derült ki, ahogy magáról Owen Starkról, az Öt Kerület Gyilkosáról sem tudunk meg semmit. Remélhetően a későbbi részekben jobban kibontják a karaktert, valamint Stevenst is engedik játszani, mert most még nem sokat mutatott abból, amiért a Légióban szerettük.
A második évad továbbszövi a családi szálat is, amely - miután Dexter mindenki mást elveszített - kizárólag Harrisonra összpontosít, aki a Morgan-hagyományt folytatva rendőrként kezdi meg új életét. Apa és fia kapcsolata a korábbi fejlemények után is izgalmas lehetőségeket rejt magában, hiszen aligha létezik annál ironikusabb helyzet, mint amikor egy sorozatgyilkos gyermeke éppen azok közé áll, akiknek elvileg az apjához hasonló bűnözőket kellene kézre kerítenie. Harrison döntése azonban egyelőre kevésbé kelti egy kidolgozott karakterfejlődés eredményének benyomását, inkább úgy tűnik, hogy a cselekmény előremozdítását szolgálja.
Verdikt
Bár az első két epizód messze nem hibátlan, bőven adnak okot a bizakodásra. A visszatérő vagy frissen bemutatkozott mellékszereplők némelyike még kevés figyelmet kap, de a központi ötlet működik, az új gyilkosokban pedig komoly potenciál rejlik. Michael C. Hall pedig továbbra is a hátán viszi a produkciót, és ha a készítők képesek valódi következményekkel megtölteni Dexter kapuzárási pánikját, a Sötét Utas mostani vadászata a franchise legerősebb fejezetei közé emelheti az évadot.
A Dexter: Feltámadás 2. évada október 31-én debütál a SkyShowtime kínálatában, az új epizódok hetente érkeznek.
