Egy szoftvermérnök olyan vívó csoportot alapított, melyben a kultikus fegyverrel tanulhatnak meg bánni a lelkes padawanok.

A sorozat rajongóinak szánt kiadásban minden benne van, amire egy világmegváltó mérnöknek szüksége lehet.

Milyen hardvert fejleszt a Valve? Ki tudja, de keresnek hozzá munkaerőt.

Az Infinity Ward vezető fejlesztőmérnökének rezüméje alapján arra következtethetünk, hogy külsőleg megújul a CoD.

Sorozatunk utolsó részében bemutatjuk a "maradékot", olyan gépeket, amelyek legfőképp idehaza voltak ismertek, de mérnökök és informatikusok (illetve lelkes amatőrök) komplett generációja használta ezeket.

A Mars után újabb Republic of Gamers csúcskártyát készít az ASUS. A mérnökök összes gyógyszere elgurult, aminek eredménye az Ares lett.

Nem tudjuk kivonni magunkat a Mass Effect 2 médiagépezete alól - nem is akarjuk.

A Gainward mérnökei meg sem kísérelték a referencia NYÁK-ra épülő NVIDIA GTX 275 piaci bevezetését, helyette azonnal egyedi tervezéssel rukkoltak elő.

Egy fejlesztőmérnök szerint, már karácsony előtt érkezik az új Sony PSP.

Az Asus az EEE PC-vel kultuszt és életformát teremtett, a mérnökök viszont nem álltak meg itt.

Mai játékajánlónkban a műszaki érzéket valamint a reflexeket vesszük célba. Nézzük mit kínál a Játéközön.hu

A Japán cég mérnökei, hőcsöves hűtők terén szerzett tapasztalatukat most a Musashi névre keresztelt hűtőbe fektették!

Az emberiség végveszélyben, s egy, csak egy mérnök akad az űrben, akinek elég vér szorult a pucájába, hogy kihúzza a saját maga ásta veremből.

Az Orange Box tartalmaként kiadásra kerülő Team Fortress 2 egyik választható karakterosztálya, a mérnök mutatkozik be.

Kedvenc játékaink zenei anyagát legtöbbször CD-n szokták kiadni a kezeik közül a hangmérnökök, ám ezúttal élőben hallgathatunk majd meg pár örökzöld klasszikust.

Anthony Minghella, az Angol beteg rendezőjének legújabb filmjében Jude Law egy fiatal építészmérnököt alakít, aki halálosan beleszeret a Juliette Binoche által megformált Boszniából bevándorolt muzulmán nőbe.

A tokiói egyetem mérnökei kifejlesztették a többmagos GRAPE-DR társprocesszort, amely összesen 512 feladatspecifikus magot tartalmaz.

Legismertebb internetes csevegőprogramunk egyeduralmának végét jelentheti, hogy a kínaiak sikerrel törnek a cég babérjaira. Egy egyelőre nevét fel nem fedő cég alkalmazottai sikerrel lemásolták és megalkották saját kliensüket a Skype VoIP alapján (Voice over Internet Protocol). Bár a Spyke népszerűségén mindez nem valószínű, hogy rontana - ma is több mint 100.000.000 ember használja a Földön -, könnyen elképzelhető, hogy megszűnik a szoftver elsőbbége. Kínai mérnököknek hála ugyanis a protokoll teljes egészében klónozható, átalakítható és felhasználható. Az elmondások szerint 8 hónapba telt megalkotni a klónt, amely a remények szerint 100%-ban kompatibilis lesz a Skype-pal. Tervezik továbbá, hogy harmadik fél számára is elérhetővé teszik a protokollt, így bármely fejlesztő dolgozhatna a klienssel. Más kérdés azonban, hogy a Skype készítői ezt nem engedték meg, ellentétben a Google Talk esetében, ahol a protokoll publikus. Az első klónok már augusztusban elérhetőek lesznek, és felmérések szerint akár komoly fenyegetést is jelenthetnek a ma legnépszerűbb VoIP-rendszer, a Skype számára.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

Új fejlesztőstúdiót alakítottak Giant Bite Games néven olyan videojáték-iparban dolgozó veteránok, mint Hamilton Chu, Michael Evans, Andy Glaister, és Steve Theodore, akik korábban a Halo sorozat, illetve a Half-Life és Counter-Strike fejlesztéséből vették ki aktívan a részüket. A csapat vezetőinek összesen legalább 30 komolyabb munkáját lehet megemlíteni, melyekből világszerte összesen több mint húsz milliót adtak el, 1982 óta. Hamilton Chu korábban a Bungie vezető producere volt, a Halo első két részének munkálatai alatt. Michael Evans szintén e két játék felett bábáskodott, mind multiplayer és mérnöki vezető. Andy Glaister a Microsoft Game Studios fejlesztési igazgatójaként tevékenykedett, s emellett a Windows Graphics and Gaming csapat feje is volt. Kulcsfontosságú szerepe volt a DirectX technológia továbbfejlesztésében. Steve Theodore a Half-Life és a Counter-Strike játékokon dolgozott, majd átigazolt a Zipper Interactive-hoz, mint technikai művészeti vezető, emellett folyamatosan publikál a havonta megjelenő Game Developer magazinban. A marketing szövegen kívül azonban sajnos egyelőre semmit nem közöltek első projektjükről. Elmondásuk szerint ugyanis arról még mindig tárgyalnak a partnerekkel.