Jack Thompson, Hillary Clinton és a többi játékellenes aktivista valószínűleg félrenyelték a reggeli kávéjukat és fuldokolva próbálták leszedni szivaccsal a foltokat addig makulátlan ingükről, blúzukról, amikor meghallották a hírt: az amerikai alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az a korábbi törvény, amely szerint a kiskorúak nem juthatnak hozzá a szexuális tartalmú játékokhoz!

A YouTube nyilatkozata szerint ha jogerős bírósági végzéssel keresik meg őket, akkor kiadják a tartalmat feltöltő felhasználók adatait.

Az eddig is nagy botrányt kavart játék miatti perben elvesztheti az első menetet a kiadó Take2 a manhattani szövetségi bíróságon.

Úgy tűnik, Thompson - egyelőre - megúszta a börtönbüntetést, ugyanis az esetét tárgyaló bíró egyszerűen nem bírta cérnával.

A mostanában gamer körökben hírhedté vált floridai ügyész és játékellenes aktivista úgy látszik, nem válogatta meg a szavait a Bully per során, ugyanis olyan szavakkal illette a bíróságot, amelyért nemcsak a munkáját veszítheti el, hanem még börtönbe is kerülhet: olvashatjuk a Game Politics legfrissebb hírében.

Az AMD által még tavaly nyáron az Intel ellen benyújtott trösztellenes kereset nagy részét elutasította Delaware állam szövetségi bírósága.

A bíróság bűnösnek találta és hasonló ügyekben eddig példa nélkül álló, 87 havi börtönre ítélte az iBackups.net oldal tulajdonosát és üzemeltetőjét.

Franciaországban Chirac elnök aláírásával törvényerőre emelkedett az Apple rémálma: a szolgáltató kénytelen lesz iPod lejátszóját és iTunes online zeneáruházát a konkurencia eszközeivel összeférhetővé tenni. Az internetes jogok védelméről szóló törvénynek először június 30-án adott zöld fényt a francia parlament, de az alkotmánybíróság több ízben is alkotmánysértőnek találta és visszadobta azt. Most azonban nem gördített a többszörösen megváltoztatott szöveg útjába több akadályt, és a Közlönyben való megjelenéssel hivatalosan is kihirdetésre került az Apple által korábban "államilag támogatott kalózkodásnak" aposztrofált szerzői jogi törvény. Tovább >>

A Kazaa fájlcserélő rendszer tulajdonosa és üzemeletetője, a Sharman Networks több mint 100 millió dollárt fizetett különböző kiadóknak és filmstúdióknak, valamint vállalta a szolgáltatás teljes legalizálását. A Sharman Networks a Sony BMG Music, az EMI Music, a Universal Music és a Warner Music zenekiadóknak, valamint további filmstúdióknak fizette ki a tetemes összeget, de nem elképzelhetetlen, hogy a zenei piac 20 százalékát uraló független jogtulajdonosok közül is jónéhányan részesedtek az összegből. A fénykorában a kiadók rémének számító Kazaa tulajdonosai a bíróságon kívüli megegyezés keretein belül vállalták a kártérítésként is felfogható díjak kifizetését. Tovább >>

Múlt novemberben a harminc éves Shawn Hogan kapott egy érdekes telefonhívást a Universal Pictures és az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ügyvédjétől, melyben arról tájékoztatták a szoftverfejlesztőt, hogy beperelték az Apádra ütök című film BitTorrent segítségével történő illegális letöltése miatt. Hogan a vádakat rögtön elutasította, arra hivatkozva, hogy a filmet már megvásárolta DVD-n, de a szövetség 2500 dollárt követelt tőle, ha nem akarta bíróságra vinni az ügyet. Az MPAA több ezer ehhez hasonló ügyet indított az utóbbi években, s ezek nagy része itt véget is ért: a vádlottak kifizették a kért összeget, a pert pedig ejtették. Ám ebben az esetben ez máshogy történt. A védelem szerint a szövetség nem állapíthatja meg egy IP cím alapján, hogy ki volt az elkövető, különösen a Wi-Fi kapcsolatok rohamos terjedését és fejlődését figyelembe véve. Hogan hajlandó akár a százezer dollárnál nagyobb perköltséget is kifizetni - ha esetleg veszítene -, s úgy gondolja, hogy ez még mindig megéri, ha ezzel sikerül az MPAA taktikáját megbillenteni. A szövetség kalózellenes osztályának vezetője, John G. Malcolm elmondta, hogy természetesen Hogan úrnak joga van bíróságra vinni az ügyet, s számukra okoz örömet, hogy ezt ott is megtárgyalhatják.

A Microsoft a mai napon 7 amerikai államban összesen 26 keresetet nyújtott be a cég szerint illegális szoftvereket forgalmazó kereskedők ellen. A pereket a Microsoft Colorado, Georgia, Illinois, New Jersey, New York, Ohio és Dél-Carolina államok szövetségi bíróságain indította el. A meggyanúsított számítástechnikai viszonteladók a vádak szerint illegális programokat, illetve azokkal teletömött számítógépeket adtak el vásárlóiknak. A Microsoft a bírósági eljárások kezdeményezésével saját és törvényesen működő viszonteladói hálózatának üzleti érdekeit kívánja megvédeni. Tovább >>

Kellemes csütörtököt! Perceken belül érkezik a Prey demója, úgyhogy várjuk együtt szeretettel. Ilyenkor még pont elviselhető a kinti hőmérséklet, jó lesz így játszani :) Tegnap sikerült megnéznem a Poseidon című filmet, az élménybeszámolót még akkor este összerittyentettem. Olvasgassátok...

A Symantec sikassztással, lopással és szerződésszegéssel vádolja a Microsoftot, a Windows Vista fejlesztésével kapcsolatban. Ezért előbbi csütörtökön fordult a bírósághoz, lévén szerintük a világ legnagyobb szoftvergyárosa saját technológiájuk sokaságát építette a Vistába, továbbá megszegett egy szerződést a Veritassal (a Symantec tulajdonában álló cég). További részleteket itt olvashattok.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

Egy malajziai férfit majdnem megütött a guta, amikor egy 218 billió (!) dolláros telefonszámlát kapott kézhez azzal a felszólítással, hogy azt tíz napon belül fizesse meg. Yahaya Wahab egy helyi újságnak elmondta, hogy kiköttette édesapja telefonvonalát annak halála után, majd be is fizette ennek 23 dolláros díját. Ám ezt követően a Telekom Malaysia egy 218 billió dollárról szóló számlát juttatott el az úrnak, tíz napos befizetési határidővel. Ekkor még nem volt tisztázott, hogy a kiállított számla egy súlyos félreértés eredménye, vagy pedig illegális telefonhasználat következménye. „Ha a vállalat valóban képes élni a levélben írt jogi úton történő pénzbehajtással, én állok elébe. Sőt, alig várom.” – mondta. Az újabb csapást pár napja érkezett behajtólevél felnyitása okozta, abban ugyanis már a késedelmi kamatokkal megnövelt összeg szerepelt. A kormány tulajdonában álló Telekom Malaysia az ország legnagyobb telekommunikációs vállalata. A szóvivő a sajtó kérdéseire nem reagált, mondván, nem ő az illetékes, és azt sem árulhatja el, ki tudna nyilatkozni. Sőt, egyáltalán semmit nem mondott el. Az azonban sejthető, hogy ha bírósági tárgyalásra kerül sor, az ügyet elvetik – ekkora telefonszámlát a világ összes előfizetője nem képes generálni ennyi idő alatt.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bírósági perek újabb hullámát indította el a héten Európában. Így már összesen közel kétezerre növekedett az öreg kontinensen benyújtott keresetek száma. Ezúttal is azon internetes felhasználók ellen lépnek fel, akik illegálisan osztották meg saját zenei állományaikat egymással. Ám a pénzbüntetés mellett már komolyabb lépésekre is elszánták magukat. A helyi Internet szolgáltatókat bírósági erőkkel arra kényszerítik, hogy megszüntessék a vádlottak internetes kapcsolatát. Ezt Franciaországban mintegy 130 esetben sikeresen végre is hajtották, de például Dániában is engedélyt adott a bíróság az IFPI képviselői számára, hogy bármikor hasonló beavatkozással éljenek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése. A Szövetség egyébként egy automatikus keresőrendszert használ, hogy megtalálja a feltöltött fájlok forrás IP címét. "A folyamat mindaddig anonim, amíg az Internet szolgáltató meg nem adja a felhasználó adatait." - mondta Alex Jacob, az IFPI szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs demográfiai összefüggés a benyújtott keresetek esetében. "Kizárólag a le-, vagy feltöltött fájlok mennyisége a mérvadó. A perbe fogott felhasználók extrém mennyiségű, akár több százezer zenei állományt osztottak meg az interneten. Információink szerint ráadásul hosszú ideje foglalkoznak ezzel." Az új kereseteket Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svjácban, és most először Portugáliában, Európán kívül pedig Hong Kongban nyújtották be. Jacob figyelmeztetett mindenkit, hogy augusztus végén vagy szeptember elején újabb átfogó hadjáratra számíthatnak a fájlmegosztók. Az IFPI hasonló megmozdulásainak kezdete óta eddig összesen 5500 felhasználót pereltek be 18 országban. Ezek egy része még nincs lezárva, ám átlagosan a megnyert ügyekért egyenként 3200 dollárt zsebeltek be.

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.