Egyesek nagyon jól ismerik a Battlestar Galactica című tévésorozatot. Én magam annyira nem, mivel az eredeti széria 1978-ban indult hódító útjára... A megalkotója, Ronald D. Moore azonban még mindig lát fantáziát a dologban. Legújabb terveiről maga nyilatkozott. A sci-fi sorozatból 2003. novemberében készült egy mini játéksorozat Galactica címmel, ám most megérett a helyzet egy valódi nagy alkotás elkészítésére. Manapság úgyis nagy divatja van a filmadaptációknak, lásd The Godfather, Scarface, Jaws, Dirty Harry, stb. Egyelőre csak az ötlet született meg, a konkrét megvalósítás még várat magára. Moore szerint a legfontosabb, hogy megtalálják az anyag lelkét, amit átültethetnek a játékba. Ez a siker titka, amit a fejlesztők mostanában elfelejtenek, vagy nem jól közelítik meg a probémát. Elképzelhető mobilos játékváltozat is. Az Apple állítólag nagyon érdeklődik az iTunes rendszerbe implementálás iránt.

Az ingyenes, nyílt forráskódú Firefox webes böngésző márciusban elég új felhasználót győzött meg ahhoz, hogy végre elérje a 10%-os globális piaci részesedést. A múlt hónapban a Mozilla által folyamatosan fejlesztett böngészőt az összes internetező 10,05%-a használta, míg februárban csak 9,75% döntött a Tűzróka mellett. A piacvezető Internet Explorer részesedése így 84,7%-ra csökkent. A harmadik helyen továbbra is az Apple féle Safari áll 3,19%-kal. A Firefox népszerűsége főleg az 1.5-ös változat megjelenését követően kezdett el drasztikus mértékben növekedni. Azóta már sikerült az internetezők 3,34%-át megnyerniük, míg az Internet Explorertől a felhasználók 3,89%-a pártolt el. A statisztikák szerint legtöbben a biztonsági hiányosságok miatt döntöttek más böngésző használata mellett. A negyedik helyen a Netscape végzett 1,05%-kal, amit az Opera, majd a Mozilla követ 0,54; illetve 0,34%-kal. Várhatóan az Internet Explorer hetes verziójával a Microsoft sikeresen visszaszerzi majd elvesztett pártolóit.

Az Apple nemrég kiadott, egyelőre béta verziós szoftverével már futtathatunk akár Windows XP-t is az Intel alapú Macintosh gépeken. A Boot Camp nevű alkalmazás egy külön partíciót hoz létre a merevlemezen a Windows XP számára, majd a gép indítása során felkínálja az operációs rendszer kiválasztásának lehetőségét. A jelenlegi béta verzió ingyenes, viszont időkorlátos. A teljes verzióhoz az Apple szerint a MacOS X operációs rendszer következő változatában lehet hozzájutni. Az új szoftver csak pár hónappal maradt el az Intel processzorokkal szerelt Mac-ek piacra kerülésétől. A vállalatnál persze nem teljes a lelkesedés a "windowsosodás" miatt. Phill Schiller, a vállalat marketing vezetője szerint például kizárólag a vevői igények kielégítése miatt kényszerültek az Intel architektúra folyományaként a Windows "beengedésére". A most megjelent 83 megabájtos program csak hivatalos megoldásként az első megoldás a Windows Mac-es futtatására - hackerek már az x86 alapú Mac-ek megjelenése után pár héttel bejelentették, hoigy képesek Windows-t futtatni az új hardvereken. A mostani segédprogram MacOS X Tiger 10.4.6-os verziót igényel, 10 gigabájtos szabad hellyel. A Windows XP SP2 telepítőlemez mellett egy üres diszkre is szükségünk lesz, mivel a Boot Camp erre a lemezre másolja fel az összes Mac-specifikus Windows meghajtót, de ennek segítségével hozható létre a Windows-t futtató merevlemez partíció is. Természetesen vannak hátrányai is a "közösködésnek": Az Endpoint vállalat elnöke, Roger Kay szerint például a Windows alól a felhasználók nem tudják majd írni-olvasni a MacOS X partíción lévő fájlokat. Fordítva valamelyest jobb a helyzet, a Tiger alól olvashatók és írhatók a Windowsos fájlok is, de csak ha FAT32 rendszerűre formázzuk azt a partíciót. Ha az NTFS-t választjuk, a fájlok írása itt sem működik.

Mielőtt bármi másba kezdenék, gyorsan leszögezem, hogy tegnapi bolondok napi kamu híreink után mától ismét visszaáll a rend. Igen: tegnapi tizenhat hírünkből (beleértve a reggeli beköszöntőt), tíz kizárólag a képzelet szüleménye.

Az Aibo és a Jindo után most az Apple is úgy döntött, hogy betör a mesterséges négylábúak piacára. A cég robotkutyája a névadási szokásoknak megfelelően az iDog nevet kapta.

Alig egy hete, hogy beszámolhattunk az Apple vadiúj tervéről, az iPhoneról. A Microsoft a napokban jelentette, mely szerint az óriásvállalat hamarosan kiadja saját iPodját, amely tulajdonságaiban nagyban egyezik az Apple zenelejátszójával, azonban ebben telefon is lesz. A PDA-s világ meghódítása után a Microsoft az Apple szakterületére is betörne, méghozzá egy iPhone hasonmással. A cég szóvivői szerint ez mindenképp egy nagysikerű projekt, ugyanis az emberek nem szeretnek több készüléket magukkal cipelni, így kerülnek előtérbe a kombinált eszközök. Például a Microsoft féle MP3-lejátszó, amely telefon is. A pletykák szerint egyébként az Apple iPhoneja jelenik meg majd hamarabb a két csodabogár közül.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

Már hosszú ideje hallani olyan pletykákról, melyek szerint az Apple betör a mobilpiacra, egy iPod designra épülő telefonnal. Nos, mindez mától már nem csupán szó-beszéd. Az Apple már több nagyvállalatot is felkeresett az iPhone gyártási procedúrájának kivitelezése okán. Ezt a BenQ ázsiai képviselete is megerősítette. A jelek szerint az Apple keresi azt a gyártót, amellyel megfelelő ütemben tud majd együtt dolgozni annak érdekében, hogy még idén nyáron a piacra kerüljön az iPhone. Az Apple ügyes titkolózásának köszönhetően semmi konkrét specifikáció nincs a készülékről, azonban készült egy látványterv:

A Windows Vista operációs rendszer megjelenését áttolták 2007. januárjára – ezt a Microsoft Platform és Szolgáltatások részlegének társelnöke, Jim Allchin jelentette be egy sajtótájékoztatón. Ettől függetlenül a nagyobb üzleti partnerek számára egy tömeges licenszelési program keretein belül a már korábban bejelentett 2006. novemberi kezdettel kezdenék meg a Vista leszállítását, így biztosítva lehetőséget számukra, hogy időben elkezdhessék a telepítési eljárások előkészítését. Allchin egy januári interjújában úgy nyilatkozott, hogy habozás nélkül eltolná a Vista megjelenési időpontját, ha úgy látja, hogy a megszabott határidő a végtermék minőségi romlásához vezetne. A keddi sajtótájékoztatón pedig elmondta, hogy a Microsoft szeretett volna végre egy pontos dátumot adni a vásárlói számára a Vista széleskörű megjelenését illetően, így aztán a biztonság kedvéért inkább januárra csúsztatták az időpontot. Hozzátette, hogy az operációs rendszer összes fő kiadásának sorozatgyártásra alkalmas változatát (összesen hat ilyen van) november folyamán szeretnék kiadni, de olyan komplett számítógépek, amelyeken előre telepített Vista található, januárig nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. A kisfelhasználói változatok (Windows Vista Starter, Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium és Windows Vista Ultimate) tartalmilag nem változnak. Az üzleti változatok (Windows Vista Business és Windows Vista Enterprise) pedig a fentiek alapján már november folyamán elérhetővé válik a tömeges licenszelés keretein belül. Allchin nem adott pontos indokot a késésre, csupán annyit mondott, hogy minőségi kérdések alapján döntöttek így, ugyanis partnereik számára ez a legfontosabb. A Microsoft szerette volna megtisztelni őket azzal, hogy tiszta, kézzelfogható dátumot ad, mert a jelenlegi helyzet szerint nem úgy tűnik, hogy sikerülhet novemberre előtelepített Vistával rendelkező számítógépek forgalomba állítása. Ekkor kezdődik a karácsonyi vásárlási szezon, és eredetileg erre időzítették volna az egészet. „Szeretnénk készségesek lenni partnereink aggodalmai iránt, és őszintén megmondani, hogy néhány hét további minőségjavításra mindenképp szükség van.” – mondta. Nem aggódnak a rivális Apple esetleges válaszlépései miatt, véleményük szerint ugyanis vásárlóik a gazdag szolgáltatások és temérdek újítás miatt így is, úgy is beszerzik majd a Vistát. Elemzők azonban ezt nem így látják. „Ha lekésik a karácsonyi főszezont, az óriási károkat okozhat, a további eladásokat pedig drasztikus mértékben lelassíthatja.” – mondta Sam Bhavnani, a Current Analysis legfőbb elemzője. „A kár ráadásul hosszú távú, és közvetve a számítógépgyártók, a viszonteladók és az alkatrész árusítók is megérzik a hatását.” A Wall Street is negatívan reagált a fejleményekre. Nem csak a Microsoft, hanem annak hardverpartnerei, a Dell, és a Hewlett-Packard részvényárfolyama is lezuhant, bár az esés nem volt annyira számottevő. Júniusban a tervek szerint kiadnak még egy CTP béta verziót a Vistából. Akkorra már minden funkciót beleépítenek az operációs rendszerbe, és onnantól kezdve valóban azok minőségének javítására koncentrálhatnak. A Microsoft leszögezte, hogy az Internet Explorer 7 Windows XP-re szánt változatának megjelenési időpontja nem változik, vagyis még 2006 második felében kiadják. Korábban úgy nyilatkoztak, hogy az XP-s IE7 egy időben jelenik meg a Vistával.

A projekthez közeli források szerint a Microsoft erősen dolgozik egy Xbox alapú kézi konzolgépen, hogy versenybe szállhason ezen a téren is a Sony féle PSP-vel, a Nintendo Revolutionnel, vagy éppen az Apple hordozható médialejátszójával, az iPoddal. A projektet J Allard vezeti Greg Gibson felügyelete alatt, aki korábban az Xbox 360 rendszertervezésével foglalkozott. Bár sokan iPod-gyilkosnak nevezik az új kütyüt, hardverileg sokkal közelebb áll majd a Sony PSP-hez. Szolgáltatások terén is hasonló lehet a két eszköz: a filmnézés, zenehallgatás itt is megoldható. Sokak szerint az eszköz fejlesztése nagyjából egy időben kezdődött a már bemutatott Origami UMPC munkálataival. Az Origami egy általánosan hasznosítható ultramobil számítógép, míg az egyelőre névtelen "Xbox handheld" a szórakoztatásra összpontosít. S mivel ezen a piacon már vannak népszerű szereplők, stratiailag jól meg kell fontolni, hogy hova is pozícionálják az eszközt, mik azok a szolgáltatások, amiket más eddig még nem kínált, stb. Hivatalos megerősítés a Microsoft részéről egyelőre nem érkezett.

Májerkodik a haverod, hogy nála 1600-ban sem szaggat a Quake 4? Akkor mutasd meg neki ezt! Elvetemült emberek letesztelték a ma kapható csúcskártyákat, hogy mégis mit teljesítenek 2560x1600-as felbontásban. Nagyjából egy éve még a 2048x1536 volt az akkori felsőkategóriás videokártyák "vége". Azóta, az új generáció beköszöntével a határok némileg kitolódtak. A 3,1 megapixel 4,1-re növekedett, vagyis több mint négymillió képpontot látsz a szemed előtt, jó esetben egy másodperc alatt legalább harmincszor. Ekkora felbontás lényegesen túlmutat a jelenleg is még csak szárnyait bontogató HDTV-k képességein. A 2560x1600 kétszer több pixelből álló képet jelent, mint a HD tekintetében csúcs 1080p. Ehhez már különleges, 30 hüvelykes képátlójú megjelenítőre van szükség. A teszt során erre a célra az Apple Cinematic Display névre hallgató 30 collos kijelzőjét használták, de már több más gyártó modellje is a piacon van, irgalmatlan összegekért bárki szerezhet magának egyet. A csúcskártyák nagyon vegyesen teljesítettek. Játéktól függően hol az nVIDIA, hol az ATI kártyája volt a befutó. A Quake 4-ben például a GeForce 7900 GTX nyert, 78 FPS-sel, míg a FEAR-ben a Radeon X1900 XTX 41-gyel. A kértkártyás rendszerek esetében az nVIDIA lépett a dobogó legfelső fokára, mind a Quake 4-ben, mind a Call of Duty 2-ben. Utóbbi azonban még így is alig játszható sebességet produkált. Továbbiakat a fenti linket olvashattok.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.

Az Electronic Arts európai sales részlegének alelnöke szerint tíz éven belül búcsút mondhatunk a hagyományos bolti, dobozos játékoknak - azokat ugyanis felváltják a jeleneg valóban terjedőben lévő letölthető digitális tartalmak. Dr. Jens Uwe Intat volt tehát az, aki a legnyilvánvalóbb módon fejezte ki az általa képviselt vállalat jövőbeli disztribúciós elképzeléseit: 'az elkövetkezendő tíz év során minden szórakoztató média letölthetővé válik." - mondta, majd hozzátette, "A CD-k és DVD-k hamarosan olyan múzeológiai emléktárgyakká válnak, mint most az audiókazetták, vagy a bakelit lemezek." Példának az Apple sikereit hozta fel, akik az iTunes zenei letöltőközpontot alig két éve nyitották meg, s azóta a szolgáltatás népszerűsége az egekbe szökött. Nemrég töltötték le tőlük az ötmilliárdomodik zenei fájlt, s a forgalom már lassan a hagyományos, boltban vásárolható zenei albumok iránti keresletet is túlszárnyalja. Emellett megemlítette a mobil csengőhangok és a e-könyvek népszerűségét is, továbbá jóslatában az is szerepelt, hogy véleménye szerint új üzleti modellekkel lehetőség nyílik majd a jelenlegi fizetős rendszert a digitális disztribúcióval egyesíteni, amely megkönnyítené a vásárlók dolgát is. A doktor úr azonban leszögezte, hogy nem áll szándékukban az Apple-féle hozzáállást tanúsítani a videojáték-iparban. A zenei üzletág digitális szegmensét egyértelműen ők uralják, s ezt az árképzésben is kamatoztatják. Ez az, amit a videojátékok esetében nem kívánnak utánozni. Annál is inkább, mivel a játékok sokkal differenciáltabb piaccal rendelkeznek. Ott van legalább háromféle konzol, plusz a számítógép. A monopólium szinte teljesen kizárt. Arra a kérdésre, hogy a forgalmazók, a boltok hogyan reagálnak majd erre, Intat így válaszolt: "Először is, a hagyományos boltok is belépnek majd az online üzletbe. Jelenleg a Wal-Mart konkurál az Amazonnal, s ez így lesz a jövőben is, csak éppen online szempontból. Másodsorban pedig nem fog teljesen megszűnni a fizikai média. Arra mindaddig szükség lesz, amíg van rá kereslet. Gondoljunk csak az ajándékozásra, vagy a nagyszülőkre. A kézzelfogható dolgok ideje nem járt le."

A 2005-ös évre visszagondolva bizony elég sok minden történt. Fejlődött a technika és ennek köszönhetően fejlődtek a grafikai, multimédiás megoldások is. Most ezen korszakalkotó alkotásoknak a Top 20-as listáját írta össze a CGSociety. A lista készítésekor a leginnovatívabb és a "legbelevalóbb" alkotásokat vették nagyító alá. Az oldalukon természetesen elolvashatjátok a véleményüket és azt, hogy mi alapján döntöttek. Lássuk hát, hogy mire fogunk mindenképp emlékezni 2005-ből: 20. Final Fantasy VII: Advent Children 19. Pixar LPics Interactive Lighting System 18. SOFTIMAGE | FACE ROBOT 17. Autodesk 3ds Max 8 16. Maxwell Render 15. Beindult a CGSociety 14. The Chronicles of Narnia: The Lion, the Witch and the Wardrobe 13. Softimage XSI 5.0 12. Sin City 11. Star Wars Episode III: Revenge of the Sith 10. Alias Maya 7 9. XBox 360 8. Az Apple áttér Intel processzorokra 7. Pixar RenderMan Maya-hoz 6. A kétmagos proci általánossá vált 5. King Kong 4. Teret nyert a 64 bites processzortechnológia 3. Az Adobe felvásárolta a Macromedia-t 2. A Pixologic ZBrush folytatja gyakoriságát 1: Az Autodesk felvásárolta az Aliast

2005 mondhatjuk, hogy a CGI filmek korszaka volt. Hát még 2006! Egyre több és több számítógépes animációs filmet jelentenek be, lehet bőven mazsolázni. Jelen összeállításban az idénre eddig bejelentett, és már trailerrel rendelkező filmekből adunk egy kis bemutatót. Aki anno olvasta a Magyarországon népszerű, azóta már megszűnt diák-humormagazint, sok egyébb kíváló képregény mellet (például Kázmér & Huba) biztos találkozott az Over the Hedge (Akkori fordításban "A kerítés másik oldalán") című képes történettel. A képregény lényege az volt, hogyan látják az állatok a mi életünket, és hogyan próbálnak ők ehez alkalmazkodni. A Dreamworks fogta magát, és egy egészestés filmet csinált bölcs bundás bandánk történetéről. A Barnyard három tehén (akik fura módon férfiak) története, ahogy ellopják a Gazda kocsiját, és elindulnak megmutatni a kiskölyköknek, hogy bezony nem illendő dolog csak azért fellökni esténként a farmállatokat a mezőn, mert megtehetik. A Sony Pictures is beszállt a bizniszbe, rögtön két filmmel is. a Monster House című animációs filmben két gyerek válltig állítja, hogy a szomszédban lévő kísérteties ház életre kell éjszakánként. De mikor a félelmetes épület elkezdi felfalni az embereket, a gyerekek felveszik a harcot. Az Open Season szintén erdei lények viszontagságait meséli el, de most életbe lép a mondás, hogy a nyúl viszi a puskát; a vadak megelégelték a vadászidények alatti halálfélelmet, és úgy vélték, eljött az idő, hogy szembeszálljanak a vadásszal. Nagyon fiatal nézőket céloz meg a Curious George, melyben egy kismajom folytonos kíváncsisága őrületbe kergeti tulajdonosát (és a lakóvárosát), de végül mindenki rájön, hogy a barátság minden viszontagságot megér. Warner Bros-ék minden műfajban készülődnek, idén is sok sikergyanús dolgot várunk tőlük (The Fountain, Poseidon, V for Vendetta, Superman Returns), de bizony egy animációs film is ott csücsül a listán. A The Ant Bully története középpontjában egy kisfiú áll, Lucas Nickle, aki épp most költözött egy új városba. Barátaitól és szülővárosától való elszakadás szomorúságát egy dolog teszi rosszabbá: a helyi iskola bikája épp őt szemelte ki prédának. Lucas nem tudja másképp levezetni feszültségét, csak ha hangyavárakat rombol a hátsó kertben. De végül a hangyák is megelégelték a helyzetet, és egy este egy varázsitóka segítségével rovarméretűvé zsugorították hősünket, majd "hangyaság elleni bűnei" miatt együtt kell élnie és dolgoznia az apró csáposokkal, míg végül megtanulja az összefogás, a bátorság és a barátság fontosságát. Listámat zárom a már jól ismert Cars (Verdák) című Pixar filmmel, mely a stúdió és a Disney utolsó közös munkája. Az új, nagyon rövidke kis "ízelítőben" tovább csodálhatjuk a csillogó karosszériás csodakocsikat.

Ismét jópár ropogós hírmorzsával szolgáhatok nektek a mozik világából, akadnak itt listák, trailerek, és Oscar-várományosok is! Kezdjük a legutolsóval. Előkerült a jövő májusban esedékes Oscar-gála 'Speciális Effektusok' kategóriájának jelölésére esedékes filmek listája. A versenyző alkotások a következők:

A mai délutánra több hírmorzsával is szolgálunk a filmek szép nagy világából. A két videó megteintéséhez Quicktime 7-re van szükség, amit innen bárki letölthet. Először is itt van nekünk a december 22-én a mozikba kerülő Narnia krónikái, abból is egy két percnyi részlet, tessék szépen töltögetni mindenkinek. Itt van ni: