"Vajon lopás-e az, ha visszaveszünk valamit, amit elloptak tőlünk" - teszi fel a kérdést a Relooted című indie játék a Dél-afrikai Nyamakop nevű apró stúdiótól. A sztori szerint egy csapatnyi tudóst, programozót és MMA-harcost fogunk irányítani, akik azért fognak össze, hogy visszavegyék azokat az afrikai ereklyéket, melyeket a gyarmatosítás során a nyugati országok elvettek tőlük.
A csapatot egy kitalált tudós, Professor Grace irányítja, aki egy visszavonult afrikai művészettörténész, és megelégelte az ereklyék visszaszerzésének csigalassú eljárásait. A konfliktus a játékban tálalva egy mókás kaland: az egész egy kicsit Prince of Persia, és egy kicsit tervezgetős taktikai móka. A valóságban persze nem ilyen szórakoztató ez a ténylegesen létező helyzet.
Jelenleg több száz afrikai műemlék van nyugati múzeumok kirakataiban és magángyűjtők polcain. Ezek jelentős része még a 19. század végén, az első világháború előtt került Európába, a gyarmatosítók pedig sokszor brutális erővel hozták el azokat otthonukból. Először "csak" a régió feletti hatalmuk megszilárdítására használták az ereklyéket, később viszont jó pénzt csináltak belőlük, ahogy a gyűjtők egyre többet és többet fizettek értük.
Nehéz pontos számokat tenni a helyzet mellé, de az UNESCO jelentése szerint a szubszaharai Afrika műkincseinek 90-95 százaléka lehetett 2009-ben a kontinensen kívül. Ennek hatása Chika Okeke-Agulu (a Princeton Egyetem művészettörténeti professzora) szerint hatalmas. Olyan ez, mintha az Európai civilizációt látnánk "a rengeteg Görög, Római, és reneszánsz kori ereklyéje nélkül".
A játékban 70 kincset kell majd összegyűjtenünk egy olyan világban, amit az afrikai fejlesztők szándékosan kifacsarnak. Szeretnének egy görbe tükröt emelni azok elé, akik sárkunyhókként ábrázolták Afrika egészét. Ben Myres, a Nyamakop elnöke és kreatív rendezője a nyugattal szerette volna ugyanezt csinálni a CNN cikke szerint. Ennek megfelelően Európát a "Régi Világként" emlegetik, és öreg, tömött légkört kapott, míg Amerika lett a "Csillogó Palota", amit Las Vegas és a Times Square atmoszférája inspirált. Ezzel szemben a narratív középpontként szereplő jövőbeli Afrikát ténylegesen az "afrikai futurizmus" stílusában építették fel, és nem abban az afrofuturizmusban, amit például a Fekete Párduc képvisel.
"Az egy olvasztótégelye minden kultúrának, de az afrikai futurizmus hű marad ahhoz a kultúrához, ami jelenleg tényleg létezik."
Ellentétben az ereklyék tolvajaival a fejlesztők szándékosan erőszakmentesre tervezték azok visszaszerzését.
"Éles kontrasztot szerettünk volna állítani a tárgyak megszerzésének erőszakos természetével szemben. A visszaszerzésük nem lesz erőszakos vagy brutális, ésszel és tervezéssel fognak a játékosok felülkerekedni a rendszereken és szervezeteken, melyek továbbra is őrzik őket."
Az afrikai kormányok többször kérték már vissza kincseiket, és a teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy voltak is ezzel kapcsolatos törekvések. A Francia állam idén tervezi áttolni például azt a törvényt, ami egyszerűsítené az ereklyék visszaszolgáltatásának folyamatát, és az ország 2018. óta már 30 ereklyét vissza is adott. Ennél azonban jóval több van a nyugati országoknál, és nem mindenhol vannak aktív folyamatok ezek visszaszolgáltatására.
Ami a fejlesztőket illeti, ők egyáltalán nem a tolvajlást akarják bátorítani. Az ő céljuk a játékkal, hogy kifejezzék frusztrációjukat a helyzettel kapcsolatban, és meghívják a gamereket egy tanulmányi körútra. A demó alapján pedig ez a körút egy nagyon mókás kalandnak ígérkezik.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
