Noha a 2010-es évektől kezdve kizárólag a Call of Duty franchise pátyolgatásával foglalkozik az 1990-ben alapított Raven Software, a korszakos karrierjét lezáró Brian Raffel távozása ismét az eszünkbe juttatta, hogy ez a stúdió egykor sokkal több volt ennél, és fantasztikus élményekkel lepte meg a gamereket. Raffel a fivérével, Steve-vel hozta létre a Ravent, és azóta végigkísérte minden lépését a sikereket, a kudarcokat, elválaszthatatlan része volt a történetének. Egészen mostanáig, ugyanis a veterán fejlesztő 36 év után döntött úgy, hogy visszavonul a játékiparból, maga mögött hagyva egy olyan életművet, amely szorosan összefonódott az FPS műfaj fejlődésével.
Raffel a kezdetektől fogva kulcsszerepet töltött be: alelnökként indult, majd 1997-től stúdióvezetőként irányította a csapatot, ezt a pozíciót egészen a közelmúltig betöltötte. 2024-ben már megosztotta a vezetést Dave Pellasszel, aki 2011 óta erősíti a Ravent. A stúdió 1997-es felvásárlása után Raffel az Activision alelnökeként is tevékenykedett, így nemcsak fejlesztőként, hanem vállalati szinten is jelentős befolyása volt.
Visszatekintve pályájára Raffel kiemelte, mennyit jelentett számára az út, amely az Amiga-korszakból indulva a modern játékipar egyik meghatározó stúdiójáig vezetett. Külön hangsúlyozta testvérével, a 2017-ben visszavonult Steve-vel közös döntéseiket, köztük azt, hogy az Activisionnel kötöttek partnerséget - ezt életük egyik legjobb választásának nevezte. Ez utóbbi kijelentésével vélhetően nem mindenki ért egyet. Én például a legkevésbé sem.
A Ravenben ugyanis sokkal több potenciál volt mindig is, mint amennyit a Call of Duty szűkre szabott keretei között ki lehetne aknázni. A stúdió első játéka, a Black Crypt egy belső nézetes szerepjáték volt, amelyet hamar követett a technológiailag fejlettebb ShadowCaster. De az áttörést a Heretic hozta meg, amely az id Software közreműködésével készült, és a sötét fantasy világot a Doom tempójával ötvözte. A játék több szempontból is úttörőnek számított, például az inventory rendszer és a szabad nézelődés bevezetésével, és máig élvezetes maradt, amit egy friss felújítás is bizonyít.
Ennek a sikere kijelölte az irányt, a Raven az FPS műfaj specialistájává vált, amit olyan címek erősítettek meg, mint a HeXen vagy a brutális Soldier of Fortune sorozat. A stúdió egyik csúcspontját sokak szerint a Star Wars univerzumban játszódó Jedi Knight II: Jedi Outcast és Jedi Academy jelentette, amelyek máig etalonnak számítanak a fénykardos harcrendszerük miatt. Nekem viszont a Star Trek: Voyager - Elite Force a személyes kedvencem ettől a csapattól.
A későbbi években sem maradtak tétlenek a srácok, a Quke 4-gyel továbbszőtték a Qake 2 sztoriját, újraértelmezték a Wolfensteint, majd érkezett az alulértékelt Singularity is, amely az időmanipulációval kísérletezett. Szuperhősös fronton pedig a Marvel Ultimate Alliance és az X-Men: Legends sorozatokkal, valamint az X-Men Origins: Wolverine-nel vétették észre magukat.
Ezt követően viszont teljesen a Call of Duty köré szerveződött a munkájuk. Vezető szerepet vállaltak a Call of Duty: Warzone fejlesztésében, valamint közreműködtek többek között a Call of Duty: Black Ops Cold War, a Call of Duty: Black Ops 6 és a Call of Duty: Black Ops 7 kampányaiban is.
