Eredetileg 2019-ben összeállított cikkünk szemernyit sem veszített jelentőségéből, ezért kicsit kibővítve idén is megosztjuk veletek.
Manapság a nőnapot alapvetően a kedveskedéssel azonosítjuk, viszont eredendően ez az ünnepnap arról emlékszik meg, ahogy a nők a történelem során újra és újra kiálltak a jogaikért és az egyenlőségükért. Magabiztos és harcias nőkkel nem csak a történelemben találkozhatunk, a videójátékok világában is rengeteg hölgy van, aki inspiráló példakép lehet a modern generáció számára. Összegyűjtöttünk most néhányat azok közül, akik számunkra a legemlékezetesebbek voltak.
Maelle (Clair Obscur: Expedition 33)
Maelle a Clair Obscur: Expedition 33 egyik központi figurája, aki fiatal kora ellenére rendkívüli elszántsággal és kíváncsisággal vág bele az expedícióba. Karaktere azért működik különösen jól videójátékos főhősként, mert egyszerre sebezhető és bátor, így a játékos könnyen azonosulhat vele, miközben a történet során fokozatosan fejlődik. A személyes motivációi és az egyre növekvő felelősségérzete hiteles ívet adnak neki, ami erős érzelmi kapaszkodót biztosít a játék narratívájában.
Invisigal és Blonde Blazer (Dispatch)
Blonde Blazer a "golden age" típusú, alapvetően jószándékú és támogató vezető, akiben egyszerre van meg a cégesen "szabályos" hősiesség és a kicsit esetlen, emberi lelkesedés, miközben belül ott dolgozik benne a félelem, hogy a maszk mögötti énjét senki nem fogja igazán szeretni. Invisigal ezzel szemben éles nyelvű, ingerlékeny, gyakran önsorsrontó figura, aki sokszor agresszióval és provokációval takarja el, mennyire vágyik elismerésre és arra, hogy végre ne "elrendelt" rosszfiúként tekintsen magára, hanem valaki olyanként, aki képes változni. Azért működnek remekül mindketten a játékban, mert a személyiségükből fakadó konfliktus (a tiszta, szerethető "példakép" és a kemény páncél mögött vergődő, megváltást kereső ellenpont) folyamatos drámát, humort és fejlődési ívet ad, ráadásul a kettejük közti súrlódás pontosan a "második esély" témáját erősíti, amit a játék is a középpontba helyez.
Hazel (South of Midnight)
Hazel, a South of Midnight főhőse, egy fiatal lány, akit egy pusztító vihar és az anyja eltűnése lök bele egy olyan délvidéki, népmesés rémálomba, ahol muszáj felnőnie a helyzethez. Személyisége végig emberi marad, makacs, érzelmileg nyitott, és a történet közben egyre tudatosabban választja az empátiát és a felelősséget, nem csak sodródik az eseményekkel. A fejlődési íve ráadásul kézzelfogható, ahogy a kezdeti impulzivitásból fokozatosan megfontoltabb, érettebb karakter lesz.
Atsu (Ghost of Yotei)
Atsu, a Ghost of Yōtei főszereplője, egy kísértett múltú, magányos zsoldos, akit a családja lemészárlása miatti bosszú hajt végig Ezo vad vidékein. Azért működik ennyire jól főhősként, mert nem egy "nemes szamuráj", hanem kívülálló, akinek a düh és a gyász konkrétan a személyiségében ül, és ettől egyszerre kemény, esendő és nagyon emberi. A története pedig nem ragad le a leszámolásnál, a fejlesztők kifejezetten arról beszélnek, hogy Atsu útja a traumán való túllépésről és arról szól, hogy találjon valamit, amiért a bosszún túl is érdemes élni.
Hinako Shimizu (Silent Hill f)
A Silent Hill főhősnője, Hinako olyan főszereplő, akit a barátok, a család és a társadalmi elvárások nyomása formált zárkózottabbá (gyerekként még vidám volt, ma már alig mosolyog), ettől pedig azonnal emberi, szerethető, története könnyedén átélhető. A történet lényege nála tényleg a belső teher és a kényszerű felnövés: a saját múltjának kísértetei között kell döntéseket hoznia, és a játékos pont ezt a fokozatos, hiteles talpra állást élheti át vele.
Mio Hudson és Zoe Foster (Split Fiction)
A Split Fiction hősnői nem is lehetnének eltérőbb karakterek. Zoe egy életvidám, ugyanakkor naiv figura, Mio pedig nehezen nyílik meg, zárkózott, és a háta közepére sem kívánja a lelkizést. Közös kalandjuk során viszont mégis barátság szövődik a két lány között, az átélt izgalmak hatására pedig nem csak egymást ismerik és szeretik meg jobban, hanem saját magukat is sokkal jobban meg tudják ismerni. Múltjuk sötét foltjainak feltárása semmiképp sem menne a másik segítsége nélkül, így a játék remekül bizonyítja, nem kell az összes démonunkkal egyedül megküzdenünk.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
Ginetta Lombardi (Indiana Jones and the Great Circle)
Jóllehet, nem Ginetta "Gina" Lombardi neve szerepel minden idők egyik, ha nem a legjobb Indiana Jones-játéka címében, az alapvetően belsőnézetes akció-kaland legalább annyira a Mussolinivel és fasiszta rendszerével szemben álló oknyomozó újságíró története, mint kedvenc régészprofesszorunké. Az éles eszű és talpraesett Gina egyenrangú partnere Indynek, nem egy alkalommal ő menti meg a biztos haláltól, de ahhoz is remek érzéke van, hogy cukkolja hősünket, akit folyton strambónak, azaz fura srácnak nevez. Szívesen látnánk az esetleges folytatásban éppúgy, mint egy őrá fókuszáló spin-offban vagy DLC-ben.
Shadowheart (Baldur's Gate 3)
Voltaképp a Larian szerepjátékának teljes hölgykoszorúja megérdemelné, hogy szerepeljen ebben az összeállításban, ám mivel más alkotások esetében is megálltunk egyetlen karakternél, így most sem tettünk kivételt, és a románcok legnépszerűbb célpontját, Shadowheartot választottuk. Shaar papnőjéről tudni kell, hogy nem szimpla eye candy karakter, kimondottan érdekes a háttértörténete, amit sokáig homályban tart a játék, emellett pedig gyógyítóként nélkülözhetetlen tagja a Kardparton kalandozó csapatunknak.
Saga Anderson (Alan Wake 2)
Már azzal is meglepett minket a Remedy, hogy több mint egy évtized elteltével rászánta magát az Alan Wake folytatásának elkészítésére, de sikerült fokoznia a döbbenetünket azzal, hogy a címszereplő mellé behozott egy második, ugyanannyira fontos játszható karaktert Saga Anderson, az FBI profilozója személyében. A játékidő felében őt terelgetjük, és rendkívüli képességeit latba vetve próbáljuk felgöngyölíteni a rituális gyilkosságsorozatnak indult, ám idővel egyre kacifántosabbá váló bűnügyet.
Zelda (The Legend of Zelda sorozat)
Természetesen nem maradhatott le a listáról az először 1986-ban megismert Zelda hercegnő, akit azóta is tömegek kevernek össze a The Legend of Zelda széria főhősével, Linkkel. Az elmúlt közel 35 évben a megmentésre szoruló hercegkisasszony életre kelt kliséjétől folyamatosan tolódott Zelda karaktere az erős női protagonista szerepköre felé, egyre fontosabb szereplője lett a történetnek. Ez a 2017-es The Legend of Zelda: Breath of the Wildban csúcsosodott ki, és a 2023-as Tears of the Kingdomban tovább fokozódott.
