Általában igyekszünk körbe táncolni a spoilereket, amikor egy annyira narratíva-orientált élményről van szó, mint a Clair Obscur: Expedition 33, de ezúttal ez nem lehetséges. A stúdió kreatív rendezője, Guillaume Broche és működési vezetője Francois Meurisse a játék első felének legnagyobb sztoripontját szedték szét egy interjúban. Ha még nem értetek el az Act 2-ig, akkor innen ne is olvassatok tovább: ez nem egy "kontextustól függő" vagy apró játékmenet spoiler, hanem egy nagy csavar, aminek előzetes ismerete jelentősen ronthat annak hatásán.
A kötelező körök lefutása után térjünk rá a lényegre, mert a Sandfall csapata egy meglepő tollvonással megrepesztette a szívünket, már az első pár óra végén. A Charlie Cox által alakított Gustave drámai halált hal az Act 1 befejező csatája alatt, ami hatalmas meglepetés volt mind nekünk, mind a streamereknek és videósoknak, akik könnyes szemmel figyelték az eseményeket.
A srácok nagyon ügyesek voltak: a megjelenés előtti trailerekbe rendre beleszerkesztették Gustave modelljét olyan szcenáriókba is, melyek jóval a halála után történtek. Senki sem volt felkészülve a szerethető vezéralak leköszönésére, így a bekövetkezése tökéletesen elérte azt a hatást, amit a Sandfall szeretett volna.
"Persze megvan ennek a kockázata, de ha egy kis csapatként mi nem próbálkozunk meg ilyesmivel, akkor ki fog? Már a kezdetektől eldöntöttük, hogy nem fogunk biztonságosan játszani. Egyrészt mert nem akarunk, de másrészt pedig mert az unalmas. Ha ki akarsz tűnni egy művészi piacon, akkor kockáztatni kell. Ha nem teszed, akkor csak egyike leszel a többinek."
Broche és csapata nagyon szerettek volna egy keserédes nyomot hagyni az emberekben, és úgy tűnik, hogy ez sikerült.
"Szerintem a videójátékok túl óvatosak a történetmeséléssel. Ez egy jó lehetőség volt arra, hogy megkülönböztethessük magunkat a többiektől. Gustave halála egyébként is egy természetes következménye a játék helyzetének: a veszteség érzete nagyon fontos itt. Az az érzet, hogy nincs ott valaki, aki nagyon fontos volt neked, aki motiválta az egész csapatot, és téged, mint a játékost. Amikor elveszíted azt a valakit, akkor zavarodott vagy, elveszett, és megéled a gyászt, ami nagyon fontos abban, hogy összekössön téged a többi karakterrel."
A fejlesztők nyilván követték a közösség reakcióit, és egy kicsit túl lelkesnek tűnnek a könnyek láttán.
"Szuper volt figyelni, hogy milyen jól működött a dolog, és hogy az emberek mennyire mélyen kötődtek Gustave-hoz. Egy élmény volt írni a karakterét, és életre hívni őt. Nagyon szerethető és komplex karakter volt."
Az ilyen csavarok egyébként nem csak azért ritkák játékokban, mert sokan finomkodnak a történetmesélési eszközökkel, hanem azért is, mert mechanikai szempontból is komoly kihívások elé állítják a fejlesztőket.
"Kellett persze a játékmenet oldalán is döntéseket hoznunk. Nem akartunk megfosztani senkit az elért eredményeitől, még akkor sem, amikor egy új karakternek adtuk át a reflektorfényt. Ráadásul meg kellett találni a pontot, ahol a játékosok már kötődnek Gustave-hoz, de még bőven van lehetőségük megismerni az új szereplőt, és rengeteg tartalmat felfedezni a világban."
A srácok hibátlanul navigálták az átmenetet, amivel sikerült feledhetetlenné tenniük már a játék első felét is. A Clair Obscur: Expedition 33 egy mindent összevetve lenyűgöző kaland volt, és alig várjuk, hogy folytathassuk azt.
Hírek, érdekességek, tippek, ajánlók, unboxing, hardveres videók, minden, ami 1-2 percbe belefér. Kövess minket TikTokon is!
