Bulgáriában komoly vita indult egy olyan törvényjavaslat körül, amely 18-ról 21 évre emelné a szerencsejáték legalacsonyabb korhatárát, és a 18 és 20 év közötti fiatalokat külön "sérülékeny" kategóriába sorolná. A kezdeményezést az Ilyen Nép Van nevű párt nyújtotta be, az érintett iparági szereplők pedig gyorsan és látványosan reagáltak: több nagy szervezettel közösen azt kérik a parlamenti képviselőktől, hogy már az első olvasaton utasítsák el a javaslatot.
Az ágazat érvelése nemcsak gazdasági, hanem jogi alapon is kemény. Szerintük nehezen védhető az a logika, hogy valaki Bulgáriában 18 évesen szavazhat, szerződést köthet, házasodhat, vagyont kezelhet, bizonyos esetekben pedig fegyvert is birtokolhat, miközben ugyanebben az életkorban a szerencsejátékhoz már ne férhetne hozzá. A szakmai szervezetek álláspontja szerint ez egyenlőtlen jogkezelést eredményezne a nagykorú állampolgárok között, és veszélyes precedenst teremtene arra, hogy az állam egyes területeken külön korlátozza a már felnőttnek minősülő korosztály jogait.
A tiltakozás másik fontos eleme, hogy az iparág szerint a javaslat mögött nincs megfelelő hatásvizsgálat. A kritikusok azt állítják, nem készült érdemi számítás arról, milyen hatása lenne a 18-20 évesek kizárásának a szabályozott piac bevételeire, milyen következményekkel járna ez a fogyasztói magatartásra, és mekkora teret nyithatna a feketepiacnak. Ez utóbbi az egyik legerősebb érvük: attól tartanak, hogy a szigorítás nem feltétlenül szorítaná vissza a szerencsejátékot ebben a korcsoportban, inkább a kevésbé ellenőrzött, illegális csatornák felé terelné a fiatalokat.
Az iparági szereplők azt is felróják a javaslat készítőinek, hogy a tervezet egy megszűnt bolgár szerencsejáték-felügyeleti szervre hivatkozik, ami szerintük azt jelzi, hogy a szöveg nincs kellően összhangban a jelenlegi jogi környezettel. Ez nemcsak technikai hiba, hanem politikai üzenet is lett a vitában, mert az ellenzők ezzel próbálják alátámasztani, hogy a javaslat előkészítése kapkodva történt.
Közben a korhatáremelés támogatói várhatóan a függőségmegelőzésre és a fiatal felnőttek fokozott védelmére építik majd az érvelést, különösen az online platformok terjedése miatt. Ez az európai szabályozási vitákban sem ismeretlen irány, még ha a bolgár iparág azt is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi törvény már most is különbséget tesz kiskorúak és nagykorúak között, és szerintük elegendő védelmi eszközt tartalmaz.
A következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy a bolgár parlament többsége politikai és társadalmi ügyként kezeli-e a javaslatot, vagy jogtechnikai és piaci kockázatok miatt félreállítja már az első körben. Az biztos, hogy a vita messze túlmutat a kaszinókon és fogadóirodákon, arról szól, hol húzza meg az állam a határt a fiatal felnőttek védelme és a nagykorúsághoz kötött jogok között.
