Kilenc videojátékos céggel szemben lép fel az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat összefogó CPC-hálózat, és az egészet az Európai Bizottság fogja majd össze.
A hatóságok szerint több játék virtuális pénzekhez kapcsolódó kereskedelmi gyakorlata sértheti az uniós fogyasztóvédelmi jogot.
A Crytek, az InnoGames, a King.com, a Mojang, a Plarium Europe, a PLR Worldwide Sales, a Riot Games, a Supercell és az Ubisoft EMEA is bajba kerülhet, mert a bizottság jelenleg a Candy Crush Saga, a Clash of Clans, a Forge of Empires, a For Honor, a Gardenscapes, a Hunt: Showdown 1896, a Mech Arena, a Minecraft és a Valorant mikrotranzakcióit is vizsgálja.
2025 márciusában megállapítottak olyan alapelveket, amik a már meglévő fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazását tisztázzák, ha esetleg valakinek nem lett volna világos. Azóta viszont úgy tűnik, hogy sem az iparági egyeztetések sem pedig a nyilvános útmutatás nem mozdította meg a cégeket és sokan alig-alig változtattak a gyakorlaton.
Az egyik legfontosabb elvárás, hogy a virtuális pénzért megvásárolható tárgyaknál a valódi pénzben kifejezett ár is egyértelmű legyen.
Az egyik legundorítóbb módszer ugye a többlépcsős átváltás, ami ügyesen rejti el a tényleges költséget, és ennek kapcsán elég egyértelműen kimondták, hogy a játékosokat nem szabad szükségtelenül nagy virtuális pénzcsomagok megvásárlására kényszeríteni.
Az útmutató azt is kimondta, hogy a megvásárolt, de fel nem használt virtuális pénz esetében nem tagadható meg a 14 napon belüli elállás. A legfontosabb része az egésznek a gyerekek védelme, ami több cég láthatóan figyelmen kívül hagy.
"Egyes videojátékok közvetlenül vásárlásra buzdítják a gyerekeket, annak ellenére, hogy ezt az uniós fogyasztóvédelmi jog kifejezetten tiltja"
- írták a közleményben. Az bizottság úgy látja, hogy a játékosokat többen továbbra is manipulálják a szándékuknál több pénz elköltésére vagy a játékban eltöltött idő növelésére. Amolyan EU-san lassan haladnak a dolgok, a cégekkel jelenleg párbeszéd zajlik, és a Bizottság egyelőre nem marasztalta el az érintett cégeket, se nem bírságolta meg a vétkeseket. Ha viszont a kifogásolt problémákat nem rendezik, akkor a nemzeti hatóságok további jogérvényesítési intézkedéseket hozhatnak, ahogy egyébként a magyar fogyasztóvédelem korábban már vizsgálni kezdte a játékok manipulatív mechanizmusait.
