Hirdetés

Armored Core VI: Fires of Rubicon teszt - robotbalett golyózáporban

|

A FromSoftware ezúttal nem a soulslike műfaj szerelmeseinek kedveskedett, de az Armored Core VI: Fires of Rubicont egyébként ők sem csak bottal fogják piszkálgatni.

Hirdetés

A FromSoftware munkásságának keményvonalas rajongói jelenleg azért imádkoznak minden egyes nap otthonuk titkos kis zugában felállított Miyazaki-oltáruk előtt, hogy a stúdió végre-valahára megszánjon bennünket egy megjelenési dátummal az idén februárban bejelentett Elden Ring: Shadow of the Erdtree DLC kapcsán. Viszont ha nincs ló, akkor természetesen jó lesz egy mechanikus szamár is, és ki ne örülne akkor, ha visszatér egy hosszú ideje, esetünkben nem kevesebb mint kereken 10 éve pihentetett széria.

Bizony ennyi idő telt el az utolsó Armored Core-játék, az ötödik rész közvetlen folytatásának számító Verdict Day megjelenése óta. Gyanítható, hogy sok Souls-fan még csak nem is hallott erről a sorozatról, szóval érdemes az alapkoncepcióval kezdeni, úgy világossá válik elég gyorsan, hogy miért okozott egyesek számára akkora örömöt ennek az 1997-ben indult, de leginkább a 2000-es években népszerű franchise-nak az újjáélesztése. 

Hirdetés

A Coral nyomában

Az új epizód, vagyis a Armored Core VI: Fires of Rubicon esetében is megmaradt az alapvetés: teljesen testreszabható robotunkkal próbálunk meg különféle, abszolút nem pacifista küldetéseket abszolválni. Szótlan főhősünk egy zsoldos, aki gond nélkül teljesít megbízásokat óriáscégeknek és magánszemélyeknek, neki csak a pénz a fontos, hiszen abból tud új alkatrészeket venni a vasszörnyetegéhez, a fejlődés ilyen módja pedig nélkülözhetetlen a továbbjutáshoz. A hatodik számozott részben ugyanez a helyzet. A kaland a Rubicon 3 planétán bonyolódik, ahol egy "Coral" nevezetű szubsztancia miatt izgul mindenki. Ez az anyag egyrészt remek energiaforrás, másfelől adatszállításra is kiválóan alkalmas. Ugyanakkor erősen instabil, és okozott már egy kataklizmikus eseményt a múltban. 

Az Armored Core VI története világosan értelmezhető, szó sincs tehát arról, hogy egy Dark Souls mintát követő, nehezebben kihámozható narratíva várná a játékosokat, ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a sztori se nem izgalmas, se nem domináns. Meghúzódik a háttérben, nagyban lekorlátozódik a pályákat megelőző gyors eligazításokra és a missziókat követő helyzetjelentésekre, mindez azonban nem feltétlenül jelent hatalmas gondot, hiszen itt a fókusz magán az akción van. Bár sosem biztatnánk ilyesmire valakit, nem veszítetek rengeteget akkor sem, ha egyszerűen elnyomkodjátok az említett eligazításokat, maguk a küldetések világosan mutatni fogják, kit vagy mit kell épp cafatokra lőni, ennél komplexebb feladatokat pedig csak ritkán kapunk.

Mechmester bütykölgethet napestig

Mi lehet ennek tükrében annyira jó egy ilyen játékban, mivel több az Armored Core VI egy "lősz és mész" agyatlan henttengernél? Nos a helyzet az, hogy valami egészen elképesztő élményt nyújt a robotok irányítása, az alkatrészek mikromenedzselése, és maga a harc is. Külön be kell állítani, milyen lábakat, karokat, törzset, fejet, elsődleges és másodlagos fegyvereket (kezenként és vállanként egyet), motort és miegyebet használunk fel saját fémbestiánkhoz (azt nyilván nem kell külön ecsetelni, hogy ezeket az alkatrészeket szabadon pingálhatjuk, matricázhatjuk is), az egyes eszközöknek pedig egyszerre van súlya és energiaigénye. Ezekkel kell okosan sáfárkodni úgy, hogy ne csússzunk ki a limitekből. És végig szem előtt kell tartani, hogy mindennek ára van. Ha a lábunk nem bír már el több terhet, akkor ott a lehetőség, hogy például lánctalpakra váltsunk, ezzel garantálhatjuk, hogy a legdurvább flintánkból is magukra csatolhatunk négyet, közben viszont át kell állnunk a tank mozgásstílusra, ami merőben más, mint a két tappancson való szaladgálás. 

Elképzelhető, hogy picit sebezhetőbbek, sérülékenyebbek legyünk, de az életerőt van, hogy érdemes feláldozni a mobilitás oltárán, és beszerelni egy olyan alkatrészt, amitől több energiánk lesz, gyorsabban regenerálódik az energiaszintünk, vagy épp sebesebben repülünk, magasabbra tud a robotunk ugrani - ezekhez a mozgástípusokhoz mind-mind energiára van szükség, ha elfogy menet közben a nafta, akkor tehetetlenül zuhanunk alá. A mozgás és főleg a boost ráadásul a harcon is nagyot tud csavarni, ahogy például a pajzs használata is teljesen átgyúrja az egész rendszert. 

Az sem mindegy persze, hogy milyen fegyvereket használunk. Másra képes egy töltényekkel operáló, egy robbanófejeket kilövő és egy energianyalábokat kibocsátó fegyver, sőt az utóbbi kategóriában az is fontos, hogy lézer,- plazma-, vagy épp impulzusvető az általunk használt gyilokszerszám. Sokat nyoma latba, hogy egyetlen lövésenként, vagy csak táranként kell-e újratölteni, míg egyes fegyvereknél nem ez, hanem a felmelegedés jelenthet gondot. Millió és egy kombináció létezik, és érdemes is kísérletezni, a játék azt szeretné, hogy tényleg megpróbálnánk minden bossnak, minden keményebb kihívásnak a lehető legoptimálisabb eszköztárral nekiesni. Pontosan ezért lett ebből a szempontból nagyon megengedő az Armored Core VI, ugyanis természetesen egy küldetés kellős közepén nem tudunk új alkatrészeket vásárolni, de a már bezsákolt cuccainkat szabadon cserélgethetjük minden halál esetén. Egy ilyen alapokra összerakott címnél pedig ennél nem is kaphatnának nagyobb segítséget a játékosok. 

Van olyan, hogy még így sem tudunk felülkerekedni egy bosson, akikből akad kellő számmal, és szerencsére itt is megvillant a FromSoftware stílus, ötletes főellenségekkel kerülünk szembe, és bár nincsenek túlgondolva, azért markánsan különböznek egymástól - sok szerencsét például a tutorialbosshoz addig, amíg rá nem jöttük, hogyan kell pozícionálnotok magatokat a harc alatt. Ha kevés minden ágyú, minden skill, akkor nincs mese, vissza kell menni farmolni a crediteket és jobb cuccokat venni. Minden már teljesített küldetést újra lehet játszani (ekkor értékelést is kapunk teljesítményünkre), ez pedig már csak a másodlagos fejlődési módok miatt is fontos lehet.

A GS YouTube csatornája csak rád vár!

Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.

Fejlődni kell, ennyi az egész

Alapvetően ugyebár nincsenek tapasztalati pontok és szintek, csak elég pénzre van szükség a jobb eszközökhöz, és nyilván arra, hogy haladjunk a játékban, és ezzel párhuzamosan a boltban elérhetővé váljanak a jobbnál jobb portékák. Új alkatrészeket viszont a pályákon elrejtett ládákban is lehet találni, sőt néha egészen ügyesen megbújó, combat logokkal felszerelt ellenfelek legyűrése után megszerezzük az adott logot is (ez lehet bronz, ezüst, arany vagy platina), és ezeknek hála növekedhet a hunter classunk. Itt szinteket lépkedve olyan felszereléseket oldhatunk fel, amelyek sehogy máshogy nem szerezhetők meg a játékban. 

A fejlődés szempontjából izgalmas még az Arena, és a hozzá kapcsolódó OST Chipek rendszere is. A sztori előrehaladtával folyamatosan nyílnak meg az új Arena-kihívások, ahol már nevesített robotokat kell lenyomni 1v1 harcokban. Siker esetén az említett OST Chipek lesznek a jutalmaink, melyeket az OS Tuning menüpontban tudjuk passzív bónuszokra beváltani, gyakorlatilag perkeket kapunk értük, amik növelik mondjuk a kinetikus sebzésünket, vagy megemelik, mennyit gyógyít rajtunk egy szervízcsomag. 

Vizualitását tekintve látszik azért az Armored Core VI: Fires of Rubiconon, hogy ennek a játéknak meg kellett jelennie előző generációs konzolokra is, de a hangsúly itt elsősorban nem a grafikán van. Azért viszont bátran be lehet írni egy pirospontot a fejlesztőknek, hogy milyen változatos a felhozatal a különböző robotalkatrészek terén. A klasszikus, tömbökből faragott végtagok mellett megjelennek egészen futurisztikus, lekerekített formák is, bőven van miből válogatni.

Elsősorban azoknál fog betalálni az Armored Core VI, akik szeretnek szöszölni a mechek testreszabásával, finomhangolásával, és kedvelik a gyors, dinamikus harcrendszert. Nem túlzás azt állítani, hogy a pörgősebb összecsapások valamiféle mechanikus tánccá változtatják át a játékmenetet, olyan fluid a mozgás és a harc. A pályák rövidek, gyorsan teljesíthetők, a bossok kellően egyediek. Egyedül a pénz válik hamar értéktelenné, a játék közepén már jó eséllyel annyi van talonban, hogy nem igazán kell aggódni érte. 

Armored Core VI: Fires of Rubicon
Valami ilyesmire várhattak már évek óta az igazi Armored Core-veteránok.
Ami tetszett
  • teljes testreszabhatóság, temérdek opció
  • pörgős, látványos harcok
Ami nem tetszett
  • hamar elértéktelenedik a pénz
  • feledhető sztori
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)