10 ok, amiért 2025-ben megéri Xboxot venni, és 10 ok, amiért nem

Novemberben lesz öt éve, hogy elrajtolt a kilencedik konzolgeneráció, amelyre a Microsoft alaposan felkészült. Phil Spencerék akkor gondoskodtak róla, hogy az övéké legyen a legerősebb konzol a piacon (ez volt az Xbox Series X), másrészt a legkönnyebben megfizethető ajánlatot is ők adták (ez pedig az Xbox Series S). Előtte stúdiókból is bevásároltak, hogy erősítsék az Xbox One idején lényegében három franchise-ra (Gears of War, Halo, Forza) szűkült exkluzív játékkínálatukat, valamint legyen mivel etetni a csodafegyvernek gondolt Game Passt. Ezzel később sem hagytak fel, csupán emelték a téteket - így jutottak el előbb a Bethesda anyavállalata, a ZeniMax Media, majd a legnagyobb falat, az Activision Blizzard King bekebelezéséig.

Papíron megvolt tehát minden eszköze a Microsoft videójátékos részlegének ahhoz, hogy kiköszörülje a hírnevén esett csorbát, és hosszú évek után először versenyre késztesse a riválisait, közülük is inkább a PlayStationt, semmint a különutas Nintendót. 2025-ben mégis ott tartunk, hogy stabil harmadik helyezett az Xbox a háromszereplős futamban, és amikor végre szép sorjában érkeznek a régóta ígérgetett játékok, satuféket nyomnak a konzoleladások, így más megoldás híján (valahogy csak vissza kell termelni a fejlesztési költségeket) azokat a konkurencia is megkapja.

Joggal merülhet fel ilyen fejlemények után a kérdés, hogy érdemes-e a generáció második felébe lépve Xbox konzolt venni. A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnák. És mivel még a szerkesztőségünk sincs egy állásponton, arra jutottunk, hogy azzal segíthetünk a legtöbbet a vásárlást fontolgató gamereknek, hogy pontokba szedjük a Series X és Series S gépek mellett vagy ellenük szóló érveket.

10 ok, amiért megéri Xboxot venni: 

• Game Pass - Konstrukciótól függően az Xbox havidíjas szolgáltatása akár több száz játékhoz is hozzáférést kínál, köztük a Microsoft Gaming részlegeinek (Xbox Game Studios, Bethesda, Activision, Blizzard) friss megjelenéseivel is, ami azt jelenti, hogy már a premier napján felár nélkül elérhető volt a Halo Infinite, a Forza Horizon 5, a Starfield, a Call of Duty: Black Ops 6, az Indiana Jones and the Great Circle, az Avowed, a The Elder Scrolls IV: Oblivion Remastered, a Doom: The Dark Ages, és ugyanez igaz lesz a későbbiekben érkező címekre is, mint a Ninja Gaiden 4, a The Outer Worlds 2 vagy a Call of Duty: Black Ops 7.
• Erős hardver - Az Xbox Series X a PlayStation 5 Pro megjelenéséig generációja legerősebb konzolja volt, gyors SSD-vel, optikai meghajtóval, 1 TB tárhellyel (később érkezett lemezolvasó nélküli, 2 TB-os verzió is), és amennyiben a játékok megfelelően optimalizáltak, a natív 4K felbontás éppúgy elérhető cél számára, mint a 60 vagy 120 fps (utóbbi VRR-kompatibilis kijelzőt igényel).

• Visszafelé kompatibilitás - Támogatja a régebbi Xbox-játékok jelentős részét egészen az eredeti Xboxig visszamenőleg. Az Xbox One generáció szinte minden, nem kinectes címe elfut rajta, több száz Xbox 360-as és több tucat klasszikus xboxos alkotás mellett, ráadásul jellemzően magasabb felbontáson és stabilabb képfrissítési ráta mellett.
• Cloud Gaming (xCloud) - Game Pass Ultimate előfizetés birtokában lehetőségünk van okostelefonra, tabletre, gyengébb PC-re streamelni a játékokat. Azok az Xbox Series X|S-es címek, amelyekből nem készül natív port, ilyen formában játszhatók Xbox One-on is. A szolgáltatás a közelmúltban kapta meg azt a fejlesztést, amely révén nem csak a Game Pass katalógusában szereplő alkotásokat streamelhetjük, hanem már azokat is, amelyeket megvásároltunk, amint bekerülnek a támogatott címek folyamatosan bővülő körébe.
• Cross-platform játék - Régóta hangoztatja a Microsoft a platformokon átívelő funkciók fontosságát, beleértve azt az egyre több játékban elérhető lehetőséget, hogy együtt játszhassunk azokkal a barátainkkal, akik a PC-t vagy a Sony konzolját részesítik előnyben.
• Digitális ökoszisztéma - Az Xbox korábban Xbox Live néven ismert hálózata stabil, gyors és jól integrált. Felhőmentésekkel, barátlistával, hangkommunikációval és achievementekkel fokozza a felhasználói élményt.
• Rohamosan növekvő játékkínálat - Több mint 40 különböző játék és kiegészítő áll jelenleg is fejlesztés alatt a belső stúdióknál. Az első évek döcögős menetrendjét mostanra sikerült stabilizálni, és már nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja az Xbox azt a Phil Spencer által megfogalmazott célt, hogy negyedévente legalább egy nagy játékot ki tudjon adni.

• Családbarát funkciók - Kiváló szülői felügyelet, családi fiók-kezelés és biztonságos online környezet révén gondoskodik az Xbox arról, hogy a fiatalabbak számára is kellemes élmény legyen a játék.
• Kedvező ár-érték arány - A Series S modell megfizethető konzolnak számít, amely ugyan szerényebb teljesítményű, mint a Series X, de elérhető rajta szinte minden modern funkció. Ideális Game Pass-gép lehet azoknak, akiknek nem fontos a lemezes kiadás, sem a grafikai részletesség vagy a gyors képfrissítés.
• Egyet fizetsz, mindent megkapsz - Már több mint 1000 olyan, Play Anywhere címkével ellátott játék létezik, amelyeket elég csak egyszer megvásárolni (szigorúan digitálisan), hogy aztán Xboxon éppúgy játszhassunk velük, mint PC-n vagy valamelyik támogatott kézi konzolon, ráadásul a mentések és az eredmények is jönnek velünk egyik platformról a másikra.

10 ok, amiért nem éri meg Xboxot venni:

• Kevés valódi exkluzív - Évek óta megjelenik minden Xbox-játék PC-re is, ezért ha van egy kellően erős, játékra alkalmas konfigurációd, akkor nem igazán kapsz pluszt a konzollal. Ráadásul a Microsoft 2024-ben stratégiát váltott, és elkezdte kihozni a játékait a riválisok konzoljaira is, elsősorban PlayStation 5-re.
• Hullámzó színvonalú belsős címek - Akadnak ugyan kiválóan értékelt AAA-kategóriás játékai is az Xboxnak (ebből a generációból a Forza Horizon 5-öt, az Indiana Jones and the Great Circle-t, valamint a Doom: The Dark Agest érdemes kiemelni), de egyelőre inkább a szimplán csak jónak vagy közepesnek titulálható címek a jellemzőek. Éppen ezért a Sony és a Nintendo továbbra is több kritikailag elismert alkotást tud felmutatni.
• Kiszámíthatatlan jövő - A Microsoft Gaming sűrűn szokta megváltoztatni a stratégiáját, és mivel hírhedten rosszul kommunikál, a felhasználók szempontjából túl gyorsan is következnek be a változások. Ilyen volt a nyitás a PC felé az Xbox One idején, és ilyen a multiplatform megközelítés, amit csak az után ölelt hirtelen a keblére, hogy hosszúra nyúlt jogi hercehurca után megvette az Activision Blizzardot. Azok a hírek sem megnyugtatóak - ráadásul a drámai mértékben bezuhant konzoleladások miatt még hihetőek is - amelyek szerint a techóriás fontolgatja az Xbox hardverek háttérbe szorítását.
• Digitális túlsúly - A redmondiak a Game Pass előtérbe tolásával arra trenírozzák az Xbox-tulajdonosokat, hogy a játékvásárlás helyett előfizetésre költsék a pénzüket, és ha mégis vennének játékot, akkor azt a digitális áruházukban tegyék. Ezek a lemezes kiadások mellőzésével és az optikai meghajtó nélküli Series X-variáns piacra dobásával mind-mind kedvezőtlen előjelek a kézzelfogható kiadásokat előnyben részesítő játékosok számára.

• A Series S korlátai - A kisebb modell kevesebb tárhellyel, gyengébb grafikai teljesítménnyel rendelkezik, és emiatt több fejlesztőnek is nehezen leküzdhető kihívást jelentett az olcsóbb hardverre optimalizálni. Mindez oda vezet, hogy jobb esetben csak grafikai/képfrissítés opciók, rosszabb esetben viszont konkrét funkciók hiányozhatnak a játékok Series S-es változataiból.
• Kevés japán játék - Hiába törekszik arra hosszú ideje Phil Sencer csapata, hogy változtasson a helyzeten, továbbra is kevés JRPG vagy más japán fejlesztésű játék jelenik meg Xboxra, a platformexkluzivitással szakító Square Enix áthozott katalógusa pedig csak csepp a tengerben. Különösen fájó pont, hogy az e téren látványos deficittel rendelkező redmondiak fel akarták számolni a Shinji Mikami alapította Tango Gameworksöt, amit végül a Krafton közbelépése mentett meg a bezárástól.
• Sokat késő vagy törölt saját címek - Az első években még a koronavírus-járványra fogta az Xbox azt, hogy a tervezett időponthoz képest alsó hangon egy-másfél évet késtek a játékai, de ma már nem lehet ezzel takarózni. A Fable vagy a State of Decay 3 többszöri halasztása már inkább a menedzsment hibája, ahogy szintén rossz döntésekre vezethető vissza az Everwild, a Perfect Dark és több másik projekt törlése is.

• Látszólag ok nélküli leépítések és stúdióbezárások - Több ezer munkavállalótól vált meg az Xbox az elmúlt öt évben dacára annak, hogy mind az anyavállalat, mind a Microsoft pénzügyi jelentései azt sugallják, minden a legnagyobb rendben van. 2020 novembere óta függetlenné vált a Toys for Bob, a Kraftonhoz került a Tango Gameworks, a ZeniMax Online Studiosba olvadt a Roundhouse Studios és többek között bezárt az Alpha Dog, az Arkane Austin és a The Initiative.
• Emelkedő árak, szűkös készlet - Bármennyire is hihetetlen, ma többe kerül egy Xbox Series X vagy Series S, mint amikor megjelentek, és még nehezebb is elcsípni egy-egy új példányt az erősebb konzolváltozatból. Ráadásul közben feljebb kúszott a játékok ára is, ami az előfizetéses szolgáltatások, vagyis jelen esetben a Game Pass malmára hajtja a vizet, csakhogy már az utóbbi havidíja sem olyan kedvező, mint a konzolgeneráció kezdetén. Így aztán évről évre romlik az az ár-érték arány, ami most még ok lehet a vásárlásra, de hagy így megy tovább, akkor már nem sokáig.
• Nincs VR-támogatás - Míg a PlayStation rendelkezik saját VR- rendszerrel (PS VR2), addig az Xbox teljesen mellőzi a virtuális valóságot. Az egyetlen lépés, amit ebbe az irányba tett, egy brandingelt Meta headset volt.