A modern társasjátékok világában kevés olyan cím akad, amely képes egyszerre történetet mesélni, érzelmeket kiváltani és egyúttal egy teljes világot kiteríteni az asztalra, ráadásul mindezt kampányrendszerben teszi. A Szunnyadó istenek pontosan ilyen élményt kínál. Nem szeretnék kellemetlen modormadár lenni, de van az a pont, amikor nem túlzás kijelenteni, hogy ez a dobozba zárt kis gyöngyszem bizony nem csupán egy játék, hanem egy utazás, egy monumentális, történetvezérelt kaland, amely minden alkalommal új arcát mutatja. A doboz kinyitásával nem pusztán kártyákat és figurákat kapunk, hanem gyakorlatilag egy kalandregényt, amelyet mi magunk írunk tovább, döntéseinkkel, kockáztatásainkkal, apró hibáinkkal és diadalainkkal. Picit úgy, mint mikor régen a Kaland-Játék-Kockázat könyveket lapozgattuk, csak most épp a nappaliasztalon elevenedik meg a nagy kaland.
A Szunnyadó istenek Ryan Laukat alkotása, aki nemcsak tervezte, hanem illusztrálta is a játékot. Már ez önmagában különlegessé teszi, hiszen kevés alkotó képes ilyen átfogó módon uralni egy egész univerzumot. A játék a Near and Far és az Above and Below szellemi örököse, de annál jóval ambiciózusabb próbálkozás. A Szunnyadó istenek egy kooperatív kalandjáték, amelyben 1-4 játékos indul útnak, hogy felfedezze az ismeretlen tengereket, elveszett szigeteket és az ott rejtőző ősi istenek titkait. A játék alapfelütése szerint egy hajó, a Manticore legénységének tagjai vagyunk, akik véletlenül egy másik világba sodródnak. Hogy visszatérhessünk, fel kell kutatnunk a szunnyadó isteneket, és meg kell találnunk a módját, hogy felébresszük őket.
A történetmesélés módja a játék egyik legnagyobb erénye. Nem lineáris, nem előre megírt, hanem reagál minden döntésünkre. A hatalmas, gyönyörűen illusztrált térképkönyv nem csupán játéktábla, hanem egy élő világ. Minden oldal egy-egy új helyszín, amelyet felfedezhetünk, és ahol a cselekedeteink nyomot hagynak. Mondok egy gyors példát: csapatunk partra száll egy olyan falunál, amit épp gonosz patkányemberek borítanak lángba. Dönthetünk úgy, hogy segítünk a tűzoltásban, ráronthatunk a patkányfajzatokra, hogy megmentsük a falu népét, vagy engedhetünk úgymond a sötét oldal csábításának, és elkezdhetünk a meglehetősen nagy káosz kellős közepén mi magunk is fosztogatni. Bárhogy döntünk, annak következménye lesz, nem csak most rögtön, hanem a jövőben is. Ha a "rossz" utat választjuk, akkor amennyiben később visszatérünk ide, csak a falucska leégett romjait fogjuk találni.
Az egyes térképszeletek tele vannak apró részletekkel, amelyek csak akkor tárulnak fel, ha odamerészkedünk. Minden látogatás új történetet, új karaktert, új lehetőséget rejthet. A narratíva több száz szöveges bejegyzésből áll, amelyeken egy vaskos kalandkönyv vezet végig. Ezek a szövegek nem csupán választási lehetőségeket kínálnak, hanem morális kérdéseket is felvetnek: kockáztassunk-e egy veszélyes expedíciót, segítsünk-e egy idegennek, aki talán nem az, akinek mondja magát, vagy fordítsunk hátat mindennek, és mentsük, ami menthető?
A játékmenet magja az utazás és a döntéshozatal. A hajónk az egyetlen biztos pont, ide térhetünk vissza, itt végezhetjük el a fontos hajóakciókat (amelyekkel a későbbi akciókhoz szükséges jelölőket is beszerezhetjük), de arra is figyelnünk kell, hogy épségben maradjon az úszó bázis, ha sérüléseket szenvednek el a hajórészek, érdemes őket gyorsan javítani - vagy még a végén használhatatlanná válik az adott szekció. A legénység tagjai - akiket különböző képességek és tulajdonságok különböztetnek meg - nemcsak bumfordi katonák, hanem emberek: fáradnak, megsérülnek, kétségbeesnek, vagy épp elvesztik a morált és csalódnak bennünk a döntéseink miatt. Az akciók során folyamatosan mérlegelni kell, hogy mikor vállalunk kockázatot, mikor gyógyítunk, mikor kutatunk, vagy mikor próbáljuk meg egyszerűen túlélni az előttünk álló viharokat.
A Szunnyadó istenek nem a gyors siker játéka. Egy lassan kibomló, eposzi kaland ez, amelyhez türelem kell, és amely jutalmazza azokat, akik elmerülnek benne. Egy-egy kampány akár 20 órán át is eltarthat, de a játék emlékszik minden tettünkre. A "mentési rendszer" révén bármikor megszakítható a móka, külön tárolókba ügyesen el lehet pakolni a játékelemeket, nem keveredik össze semmi semmivel a dobozban, majd később ugyanonnan folytatható. Ez a folyamatosság különösen erős narratív kohéziót ad a játéknak, hiszen a döntéseink nem tűnnek el, hanem beépülnek a világba. Egy elárult karakter, egy elveszített tárgy vagy egy elrontott küldetés hosszú távon is visszaköszönhet, így minden mozzanat jelentőséggel bír vagy bírhat.
A játék vizuális világa maradjunk annyiban, biztosan sokaknak tetszeni fog, de valószínűleg akadnak majd olyanok is, akik egy ilyen kalandhoz kevésbé "mesés" grafikákat képzeltek volna el. Ryan Laukat jellegzetes, álomszerű stílusa kétségtelenül életre kelti az idegen tengereket, a különös szigeteket és a misztikus lényeket, de ettől még nem lesz maradéktalanul befogadható. A színek, az apró részletek, a térképek hangulata egyfajta melankolikus szépséget kölcsönöz a játéknak, mintha egy elveszett mesekönyv lapjai között utaznánk. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy megfelelő licencek birtokában a Szunnyadó istenek simán lehetett volna egy Cthulhu-játék is, sőt bizonyos ponton süt róla, hogy picit talán az is akart lenni (mondjuk brutalitásban és kegyetlenségben messze nem olyan durva, így simán játszható fiatalabbakkal is). Mindezt egy varázslatos, halk, de feszültséggel teli alaphangulat járja át, amely a remény és a veszteség között billeg. A játék minden pillanata arról szól, hogy valami nagyobb erővel állunk szemben, valami megmagyarázhatatlannal, ami egyszerre félelmetes és gyönyörű.
Kooperatív játékként a Szunnyadó istenek remekül működik több játékossal is, de igazi mélységét egyedül is simán meg lehet élni. Egy szóló játék során a történet szinte személyessé válik, minden döntésünk a sajátunk, és senki más nem menthet meg, ha hibázunk. Ugyanakkor társaságban a döntések közös megbeszélése, a stratégiai viták és a közös felfedezés varázsa új rétegeket ad a történethez. A játék egyik legnagyobb erőssége, hogy nem versenyeztet, hanem közös élményt épít.
A kalandkönyv bejegyzéseinek száma, a döntési lehetőségek és a felfedezhető területek sokasága miatt alig van két egyforma történet. Egyes utak teljesen eltérő végkifejlethez vezetnek, máskor pedig apró döntések határoznak meg egész történetszálakat. Ez az a fajta játék, amelyet nem lehet egyszerűen "végigjátszani", újra és újra visszahív, hogy más utat válassz, más döntést hozz, más szigeteket fedezz fel.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy hibátlan lenne. A Szunnyadó istenek összetett szabályrendszere és rengeteg komponense miatt igényel némi türelmet, főleg az első néhány alkalommal. A játékmenet lassú építkezése nem mindenkinek való, és a hosszú, szöveges jelenetek is megoszthatják a közönséget. De éppen ez a tempó az, ami miatt a játék működik, mert nem rohan, hanem engedi, hogy elmerülj a világában.
A Szunnyadó istenek nem csupán egy társasjáték, hanem egy történet, amit te írsz. Egy térkép, amelyet nemcsak felfedezel, hanem alakítasz is. Egy világ, amely reagál rád, és amelyet csak úgy ismerhetsz meg igazán, ha beleveszel. Ez a játék nem a győzelemről szól, hanem az utazásról, az apró pillanatokról, a döntésekről, amelyek végül meghatározzák, ki vagy ebben a különös univerzumban. Ha valaha is vágytál arra, hogy a saját kalandodat éld meg egy fantasy világban, hogy a döntéseid ne csak pontokat, hanem emlékeket szüljenek, akkor a Szunnyadó istenek a te játékod. Ez egy lassan kibontakozó, szépen megrajzolt, mélyen emberi történet, amely megmutatja, hogy még a legnagyobb istenek is álmodnak, és olykor mi ébresztjük fel őket.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
Szunnyadó istenek
Eredeti cím: Sleeping Gods
Tervező: Ryan Laukat
Grafika: Ryan Laukat
Eredeti kiadó: Red Raven Games
Magyar kiadó: Reflexshop
Játékosszám: 1-4 fő
Korhatár: 13+
Időtartam: 1-2 óra
