A Pew Research Center új kutatása szerint a legtöbb országban 2022 óta jelentősen nőtt azok aránya, akik szerint a közösségi média rosszat tesz a demokráciának.
A 2026. február 8. és május 13. között végzett felmérésben 37 ország 45 658 lakosát kérdezték meg.
Az Egyesült Államoknál továbbra is kiemelkedő a helyzet, a felnőttek 64 százaléka gondolja károsnak a platformok demokratikus működésre gyakorolt hatását. Ez lényegében nem változott 2022 óta, de a legtöbb országban erősödött a szkepticizmus. Nem meglepő módon a negatív megítélés általában a gazdagabb államokban gyakoribb, az amerikaiak mellett például a britek, a franciák, a németek és a hollandok többsége is borúsabbnak látja a közösségi média szerepét.
Az országonként mért arányok mediánja szerint 55 százalék tartja inkább hasznosnak, 35 százalék pedig károsnak a közösségi médiát a demokrácia szempontjából.
A felmérés alapján az előnyöket és a veszélyeket egyszerre látjuk, 77% (országközi medián) gondolja úgy, hogy a közösségi média hatására az emberek tájékozottabbá váltak, 60 százalékkal pedig azt érzi, hogy érdemibb beleszólást kaptak a politikába.
Eközben 79 százalék szerint könnyebben manipulálhatók hamis információkkal, 68 százalék pedig növekvő politikai megosztottságot lát.
Magyarországon is legalább tíz százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint az internet és a közösségi média mélyítette a politikai különbségeket.
A Pew ugyanakkor jelzi, hogy nálunk és Lengyelországban 2024-től személyes helyett telefonos adatfelvételre tértek át, amit az időbeli összehasonlításnál figyelembe kell venni.
Az is kiderült, hogy a fiatalabbak jellemzően kedvezőbben ítélik meg a platformokat. Nagy-Britanniában például a 18-34 évesek 60 százaléka lát pozitív demokratikus hatást, míg az ötvenévesek és idősebbek között csak 31 százalék. Nemrégiben volt egy magyar fiatalokat is vizsgáló kutatás, ami elég egyértelműen rámutatott, hogy a közösségi oldalak használata és az ott látott információk hitelességébe vetett bizalom külön kérdés.
Forrás: Pew Research
