Tovább folytatódik a Duna apadása: kedden mindössze 1 centiméteres vízállást mértek Budapestnél, ami történelmi mélypontnak számít. A folyó szintje az elmúlt időszakban rohamosan csökkent, és már a nyári aszály során mért rekordot is jelentősen túlszárnyalta.
A korábbi negatív rekordot még 2018-ban jegyezték fel, ám ezt már júliusban sikerült megdönteni, amikor a Vízügy 27 centiméteres vízállást mért. A Duna ezután augusztusban további 20 centimétert apadt, így mostanra egészen rendkívüli helyzet alakult ki.
Az 1 centiméteres vízállás persze nem azt jelenti, hogy a Duna mindössze egy centi mély, hanem azt, hogy a vízfelszín a budapesti vízmérce előre meghatározott nullpontja fölött mindössze 1 centiméterrel áll. A mérce nullpontja egy mesterségesen kijelölt viszonyítási szint, nem pedig a folyómeder alja, ezért a Duna ilyenkor is több méter mély lehet bizonyos helyeken. Budapesten, a Vigadó téri vízmércénél a 0 centiméteres szint 94,97 méterrel van a Balti-tenger közepes vízszintje fölött. Ha tehát a mérce 1 centimétert mutat, az azt jelenti, hogy a vízfelszín nagyjából 94,98 méterrel van a balti alapszint felett.
Az extrém alacsony vízállás komoly problémákat okoz a folyami hajózásban is, mivel a mederben található, korábban víz alatt lévő akadályok veszélyeztethetik a hajókat. A rendkívüli szárazság miatt korábban régi hidak maradványai és hajóroncsok is előbukkantak, a Duna alacsony vízszintje pedig a paksi atomerőmű működését is veszélyeztette.
A vízügyi szakemberek szerint a helyzet hátterében elsősorban a tartós csapadékhiány és a Duna vízgyűjtő területén tapasztalható rendkívüli szárazság áll. Van azonban némi remény a javulásra: szerdán egy front csapadékot hozhat a vízgyűjtő területre, ami várhatóan megállíthatja az apadást, és ismét emelkedésnek indulhat a folyó vízszintje.
Forrás: Időkép
