Az Európai Parlamentben a Stop Killing Gamesről folyik a vita és az egész egy meglehetősen váratlan fordulatot vett, amikor Milan Uhrík szlovák EP-képviselő a videojáték-ipar problémáival kapcsolatban nem elsősorban a digitális tulajdonjogokat vagy a játékok effektív kinyírását említette meg, hanem azt állította, hogy a "woke ideológia" és az agresszív monetizáció rombolja a játékokat.
Az utóbbihoz nem fér kétség, az előbbihez példaként az Assassin's Creed Shadows kapcsán azt mondta, hogy szerinte ha valaki szamurájként akar játszani, akkor "japán harcost" szeretne látni, nem fekete vagy női karaktert, és kifogásolta azt is, ha queer karakterek jelennek meg választási lehetőség nélkül.
A felszólalás azért kapott nagy visszhangot, mert a vita eredeti témája nem a reprezentáció vagy a karakterdizájn volt, hanem a Stop Killing Games kampány, aminek elég kevés köze van ezekhez a témákhoz. A vitában több más képviselő inkább a fogyasztóvédelemről, a digitális tulajdon kérdéséről és az európai játékipar szabályozásának egyensúlyáról beszélt és persze megjelentek azok az álláspontok is, hogy ugyan támogatni kell a kezdeményezést, de túlzott szabályozással nem szabad visszafogni az iparág fejlődését.
A Stop Killing Games mozgalom hivatalosan nem identitáspolitikai kérdés, hanem a játékok hosszú távú hozzáférhetőségére létrehozott törekvés, amire egyébként vannak kifejezett szenzitív megoldások, de úgy látszik, hogy az Európai Parlamentben is hasonló a vita, mint egy random komment szekcióban.
