A 97. Ünnepi Könyvhét előtt saját 12 pontban foglalta össze a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetsége, milyen változásokat tartana szükségesnek a hazai könyvszakmában. A Magyar Hang beszámolója szerint a javaslatcsomag egyik legfontosabb pontja a 2024-ben életbe lépett könyvfóliázási törvény visszavonása, de a szervezet ennél jóval szélesebb körű átalakítást sürget.
Az MKÉSZ a pontokat az új politikai vezetők figyelmébe is ajánlja, és késznek mutatkozik az egyeztetésre az új kormánnyal, valamint a könyvszakma további képviselőivel. A szövetség nemcsak a fóliázási szabályozás eltörlését kéri, hanem több régi, a szakmát régóta terhelő problémára is megoldást várna. Ezek között szerepel az Alexandra-hálózat csődjének érdemi vizsgálata és a felelősség megállapítása, amely közel tíz éve húzódó ügyként továbbra is komoly sebet jelent a könyvpiacon.
A szervezet a kiadói szabadságot is külön pontban emelte ki. Álláspontjuk szerint minden könyvkiadónak szabad és önkontroll nélküli témaválasztási lehetőséget kellene biztosítani, miközben újra kellene gondolni a kötött ár jelenlegi rendszerét is. Az MKÉSZ szerint szabályozni kellene a könyvterjesztői és könyvkiadói ágazat összefonódását, a könyvnagykereskedelmi árrést pedig törvényben legfeljebb 50 százalékban kellene maximalizálni.
A 12 pontban gazdasági és intézményi kérdések is helyet kaptak. A szövetség szerint el kellene kerülni, hogy a politika ismét gazdasági szereplőként jelenjen meg a könyvszakmában, vissza kellene állítani a Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai renoméját, az e-könyvek áfáját pedig 5 százalékra kellene csökkenteni. Emellett valódi kiadói érdekképviseletet sürgetnek, amely nem kizárólag a nagyobb kiadói csoportok és terjesztők érdekeit képviseli, hanem a független, kisebb kiadókat is érdemben bevonja a döntésekbe.
A könyvfóliázási törvény az elmúlt időszak egyik legtöbbet vitatott kulturális szabályozása lett. A jogszabály nyomán a Líra Könyv Zrt.-t 12 millió forintra bírságolták, miután a Heartstopper című, meleg tinédzserekről szóló kötetet fólia nélkül árusították. A Líra üzleteiben ellenőrök is jártak, hogy vizsgálják, betartják-e a rendelet előírásait.
Az ügy különösen nagy figyelmet kapott, mert a szabályozás szövegezésében található vesszőhiba miatt először a Lírának kedvező ítélet született, ezt azonban a Kúria később hatályon kívül helyezte. Az MKÉSZ mostani állásfoglalása alapján a könyvszakma egy része nem egyszerűen a szabály pontosítását, hanem a teljes visszavonását tartaná szükségesnek, miközben átláthatóbb, szakmai alapú támogatási rendszert is kér a jövőre nézve.
