Szeptember végén lezárult a magyar közmédia jövőjéről indított szakmai egyeztetés, amelyre összesen 125 beadvány érkezett, mintegy 500 oldal terjedelemben. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közlése szerint a folyamatot még az új vezérigazgatói pályázat kiírása előtt bonyolították le, hogy a pályázók megismerhessék a szakmai szervezetek által felvetett szempontokat, az új vezetés pedig ezek alapján is alakíthassa a közmédia stratégiáját.
A beadványok egyik legerősebben visszatérő eleme a közönség bizalmának megerősítése volt. A résztvevők elvárásként fogalmazták meg a szerkesztői függetlenséget és a hiteles tájékoztatást, a takarékos és átlátható működést, valamint a minőségi, korszerű tartalomkészítést. Széles támogatást kapott az az elképzelés is, hogy a közmédia egységes, platformfüggetlen közszolgálati rendszerként működjön.
A javaslatok között szerepelt a válsághelyzetekben nyújtott megbízható tájékoztatás erősítése, a közmédia archívumának modernizálása és könnyebb hozzáférhetővé tétele, valamint egy olyan fórum kialakítása, amely pártatlan teret adhat a társadalmi párbeszédnek. A szakmai anyagok többek között arra is kitértek, milyen feladata legyen a közmédiának 2030-ban, milyen hiányosságok vannak a jelenlegi kínálatban, hogyan jelenítse meg a társadalom különböző csoportjait, és milyen szerepet vállaljon a kultúra, az oktatás és a tudomány közvetítésében.
A Telex összefoglalója szerint a médiaszektorból 28, a kulturális területről 27, egyházaktól és felekezeti szervezetektől 6, nemzetiségi, kisebbségi és önkormányzati közösségektől 8, civil érdek- és jogvédő szervezetektől pedig 22 beadvány futott be. Olyan aggály is megjelent, hogy a közmédia a független szerkesztőségekből toboroz szakembereket olyan fizetési ajánlatokkal, amelyekkel egyes piaci műhelyek nehezen tudnak versenyezni, így a közmédia megerősítése közben ezek a szerkesztőségek gyengülhetnek.
Az egyeztetés közvetlenül kapcsolódik a közmédia idei szervezeti átalakításához. A parlament júniusban fogadta el azt a törvénycsomagot, amely új alapokra helyezte a közmédia intézményi rendszerét, majd július 26-án az MTVA beolvadt a Duna Médiaszolgáltatóba. Az átalakulás végén Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven működik tovább a központi szervezet, a tulajdonosi és felügyeleti jogokat pedig az újonnan létrejött Független Közmédia Testület gyakorolja. A testület a most elkészült összegzést az új vezérigazgató pályáztatásánál is felhasználhatja.
A folyamatot Papp Dániel korábbi vezérigazgató távozása és az ideiglenes vezetés nyári érkezése is megelőzte. Júliusban egy időre az M1 hírszolgáltatása is leállt, miközben az új vezetés átvilágítást és szerkezeti átalakítást indított, erről akkor részletesen is írtunk.
Van ugyanakkor egy érdekes eltérés a hivatalos számok között. A kormány augusztus 31-i közleménye még 123 beadványról írt, és azt közölte, hogy már az első száz feldolgozott anyag is közel 640 oldalnyi szakmai munkát jelentett. A mostani összegzés ezzel szemben 125 beadványt és összesen mintegy 500 oldalt említ. A Media1 is felhívta a figyelmet az eltérésre, amelynek okát a friss közlemény nem magyarázza meg.
A minisztérium korábban azt jelezte, hogy a szakmai egyeztetést szélesebb társadalmi párbeszéd követi. A most elkészült összefoglaló mindenesetre nem dönt a felvetett kérdésekben: a tárca szerint célja az volt, hogy egy helyen mutassa meg, mely területeken alakult ki szélesebb egyetértés, hol maradtak viták, és milyen kockázatokat látnak a közmédia jövőjével foglalkozó szakmai szervezetek.
