Néhány évvel ezelőtt egy frissen végzett informatikus számára viszonylag egyértelmű volt a pályakezdés: néhány programozási nyelv, egyszerűbb feladatok önálló megoldása, a tapasztaltabb kollégák bevonása a bonyolultabb problémákba. A mesterséges intelligencia azonban éppen ezeket a junior feladatokat veszi át egyre nagyobb arányban.
A Burning Glass Institute és a Break Through Tech novemberben közzétett kutatása szerint az IT-szektor munkáltatóinak elvárásai alapvetően átalakulnak. A több mint egymillió amerikai pályakezdő álláshirdetés elemzésén és 54 iparági szakember megkérdezésén alapuló jelentés arra jutott, hogy a vállalatok már nem elsősorban azt keresik, aki gyorsan megír egy programot. Sokkal inkább azt, aki képes eldönteni, hogy a mesterséges intelligencia által előállított kód valóban helyes, biztonságos és üzleti szempontból használható-e.
A változás az álláshirdetésekben is látszik. A vizsgált 16 programozási nyelv közül 12 említési aránya 2020 és 2025 között csökkent. A legnagyobb visszaesést a Java mutatta, miközben a Python iránti kereslet tovább nőtt: öt év alatt 22-ről 33 százalékra emelkedett azoknak a pályakezdő álláshirdetéseknek az aránya, amelyekben szerepelt. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a kódellenőrzési képesség. Míg 2020-ban az álláshirdetések alig 8 százaléka említette ezt a kompetenciát, 2025-ben már közel 16 százalékuk, 2026 közepére pedig 18,5 százalékra emelkedett az arány.
A munkáltatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a szoftverek tesztelésére, bevezetésére és üzemeltetésére is. A folyamatos integrációhoz és telepítéshez kapcsolódó ismeretek iránti kereslet öt év alatt 12-ről 19 százalékra nőtt, a Kubernetes pedig az álláshirdetések közel 15 százalékában jelent meg, szemben a korábbi 8 százalékkal. A kifejezetten AI-ügynökök fejlesztésére vonatkozó elvárások még népszerűbbek. Míg 2024-ben a hirdetések mindössze 0,14 százalékában szerepeltek, 2025-ben már 1,8 százalékban, 2026 első felében pedig közel 6 százalékban.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a programozási tudás feleslegessé vált volna. Az interjúkban részt vevő szakemberek egyike sem javasolta a programozási alapok elhagyását. Legalább egy programozási nyelv alapos ismeretét továbbra is nélkülözhetetlennek tartják. Az AI által előállított hibás kód ugyanis igen meggyőző lehet. Előfordulhat, hogy működőképesnek látszik, miközben súlyos biztonsági sérülékenységeket tartalmaz, indokolatlanul sok erőforrást használ, vagy egyszerűen nem a megrendelő problémáját oldja meg. A kezdő fejlesztőnek ezért nem elég ellenőriznie, hogy a program lefut-e, hanem értenie kell a működésének logikáját, a biztonsági következményeket és az üzleti környezetet is.
A vállalatok ugyanakkor maguk sem feltétlenül tudják pontosan megfogalmazni, hogyan mérjék ezeket a képességeket. Egy 2026 januárjában végzett, 400 mérnöki vezetőt megkérdező felmérés szerint 62 százalékuk továbbra is tiltotta az AI használatát az állásinterjúkon, miközben 71 százalékuk úgy vélte, a technológia megnehezítette a jelöltek valódi tudásának felmérését.
A Hays Hungary Salary Guide 2026-os kiadványa szerint a hazai IT-munkaerőpiacon jelentősen beszűkültek a pályakezdők lehetőségei. Míg korábban a junior fejlesztői pozíciók betöltése is aktív toborzást igényelt, ma a nyitott állásoknak csak töredéke szól kezdőknek.
A Hays elemzése ugyanarra jutott, mint az amerikaiaké: az AI egyre gyakrabban készíti el a fejlesztési feladatok alapját, amelyet aztán az emberi szakértelem javít, ellenőriz és turbóz. A vállalatok ezért egyszerre keresnek széles technológiai rálátással rendelkező generalistákat és mély szaktudású specialistákat.
Jogos tehát a kérdés, hogy a frissen végzett informatikusok mégis hogyan szerezzenek üzleti és rendszerintegrációs tapasztalatot vagy éles üzemi hibakeresési rutint, ha éppen azokat a belépő szintű munkákat automatizálják, amelyekkel ezeket megtanulhatnák?
A kutatás szerint a felsőoktatásnak kell erre megadnia a választ.