Több százezer magyar vállalkozást érinthet az elektronikus áfabevallás kötelezővé tétele, ám a felkészülés jelenlegi állása komoly kérdéseket vet fel. A tervek szerint 2027 júliusától mintegy tízezer nagy adózónak, 2028 januárjától pedig körülbelül 430 ezer áfabevalló kis- és középvállalkozásnak kellene áttérnie az eÁFA használatára. Az átállás azonban nem pusztán egy új bevallási felület bevezetését jelenti: a könyvelési és vállalatirányítási rendszerek átalakítása, az adatkapcsolatok kiépítése és a hibakezelés jelentős fejlesztéseket igényelhet.
Ruszin Zsolt adószakértő, könyvvizsgáló, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke szerint a vállalkozások és a könyvelői szakma jelentős része egyelőre nincs felkészülve a változásra. A NAV októberi felmérésére hivatkozva arra figyelmeztet, hogy a megkérdezett szoftverfejlesztők 64 százaléka még a tényleges tesztelésig sem jutott el. Miközben egy nagyvállalati ERP-rendszer átalakítása akár több tízmillió forintba is kerülhet, a kisebb cégek nagyrészt a szoftverszállítóik fejlesztéseitől függnek.
Az adószakértő ugyanakkor nem magát a digitalizációt kifogásolja, hanem annak megvalósítását. Álláspontja szerint a NAV rendelkezésére álló számlaadatok önmagukban nem elegendők minden gazdasági esemény helyes adójogi megítéléséhez, a technikai hiányosságok kezelését pedig nem lehet egyszerűen a könyvelőkre hárítani. A lapunknak adott interjúban az eÁFA informatikai és szakmai kockázatairól, a fejlesztőkkel folytatott egyeztetések korlátairól, valamint arról beszélt, miért tartja veszélyesnek a rendszer felkészültségtől független, határidőhöz kötött kötelező bevezetését.
CW: A tervek szerint 2027. július 1-jétől mintegy 10 ezer nagy adózó, 2028. január 1-jétől pedig körülbelül 430 ezer áfabevalló kkv számára válna kötelezővé az eÁFA használata. Ön szerint mennyire felkészült erre a magyar vállalkozói és könyvelői szektor? Reálisnak tartja a tervezett ütemezést, vagy fennáll a veszélye annak, hogy az átállás komoly fennakadásokat okoz?
Ruszin Zsolt: A magyar könyvelői szakma és a vállalkozások jelentős része egyelőre nincs felkészülve az eÁFA kötelező alkalmazására. Ezt a NAV saját felmérése is alátámasztja: októberben a válaszadó szoftverfejlesztők 64 százaléka még a tényleges tesztelésig sem jutott el.
A lépcsőzetes bevezetés mindenképpen előrelépés az eredeti tervekhez képest. Ugyanakkor a nagyvállalatok összetett informatikai rendszereinek átalakítása hosszadalmas folyamat, a kisebb vállalkozásoknál pedig a könyvelőszoftverek fejlesztőitől való függőség jelent kockázatot.
A határidőket nem naptári alapon, hanem a tényleges felkészültség függvényében kellene véglegesíteni. Amíg tömegesen nem használják önkéntesen az új rendszert, addig a kötelezővé tétele komoly működési kockázatot hordoz.
CW: Az eÁFA M2M használatához a vállalkozások könyvelési, ügyviteli és ERP-rendszereinek megfelelően kell kommunikálniuk a NAV rendszerével. Milyen informatikai fejlesztéseket igényelhet ez a gyakorlatban, és mekkora többletköltséget jelenthet a vállalkozásoknak? Különösen azok a kisebb cégek kerülhetnek-e nehéz helyzetbe, amelyek elavult szoftvereket használnak, vagy még mindig jelentős részben manuálisan dolgoznak?
Ruszin Zsolt: A kötelező eÁFA nem feltétlenül jelent kötelező gép-gép kapcsolatot. A kisebb vállalkozások számára a NAV webes felülete is rendelkezésre áll, de egy könyvelőiroda több száz ügyfelének bevallását aligha életszerű böngészőben, egyenként elkészíteni. Ráadásul az eÁfa eltéréseket is szokott produkálni, amit a NAV nem válaszol meg, vagy közli, hogy a rendszer "még" fejlesztés alatt áll. Például a pénzforgalmi áfa - ami telefertőzi az egész magyar gazdaságot - állandó problémát jelent, mert az eÁfa és az M2M eÁfa se képes az adózó nélkül meghatározni a kiegyenlítés időpontját, holott a fizetendő áfa és a levonási jog ettől a dátumtól függ. Ezért is lett volna az első lépés a PSD2-es banki adatok NAV integrációja, amit a NAV elnöki programom tartalmazott is, ehhez jogszabálymódosítás se kellett volna, a NAV önállóan nekiláthatott volna és itt nincs szó óriásberuházásról. Az AISP szolgáltatói státuszhoz a NAV informatikailag már most is alkalmas, a bekötés - hacsak azt valakik nem fújják fel - végrehajtható lett volna 1 éven belül. Ez nagyjából akarat kérdése.
Az M2M-integráció a könyvelőként messze nem egyszerű adatátviteli feladat. A könyvelési rendszerek áfaanalitikáját meg kell feleltetni a NAV adókódjainak, kezelni kell a visszaérkező hibaüzeneteket, a jogosultságokat, valamint a speciális adózási eseteket.
A fejlesztési költségeket végső soron a vállalkozások fogják megfizetni, magasabb szoftverdíjak vagy könyvelési díjak formájában. Egy nagyvállalati ERP-rendszer esetében akár többmilliós, összetettebb környezetben több tízmilliós beruházásról is beszélhetünk. Ezzel szemben az állam például 2 éven át tolta a részletesebb, informatikai fejlesztést igénylő M lapokat, majd 2026 nyarán - gyanús körülmények között - a Pénzügyminisztérium ez alól mentesítő szabályt jelentett meg, amit az augusztus 20-i bevallási határidőhöz meg is léptek, miközben a könyvelőirodák már bekapcsolták a részletes M lapokat - becsléseink szerint - 10-ből 8 2665-ös bevallás tartalmazza.
CW: Az eÁFA bevezetésének egyik legfontosabb ígérete az adminisztráció egyszerűsítése és a könyvelési folyamatok automatizálása. A jelenlegi tapasztalatok alapján valóban csökkentheti a könyvelők munkaterhelését, vagy inkább arról van szó, hogy a korábbi manuális feladatok helyét újfajta adategyeztetési, rendszerfelügyeleti és ellenőrzési feladatok veszik át? Milyen gyakorlati változásokra számíthatnak a könyvelőirodák?
Ruszin Zsolt: Az eÁFA jelentős lehetőséget hordoz magában, de önmagában egy technológiai átállás még nem adminisztrációcsökkentés.
A NAV-nál rendelkezésre álló számlaadatok ugyanis nem feltétlenül tükrözik az ügyletek helyes adójogi megítélését. Egy számla levonhatóságáról, a teljesítés időpontjáról, az áfaarányosításról vagy egy speciális ügylet kezeléséről továbbra is az adózónak, illetve a könyvelőnek kell döntenie.
Rövid távon inkább a munkaterhelés növekedésére számítok. A hagyományos könyvelési feladatok mellett megjelenik az adategyeztetés, a hibakezelés és az informatikai rendszerek felügyelete.
A valódi áttörést az jelentené, ha a NAV rendszerei nem újabb adminisztrációs réteget képeznének, hanem ténylegesen kiváltanák a párhuzamos adatfeldolgozást. Az államnak nem szabadna az adminisztrációcsökkentés címén saját adatminőségi problémáinak megoldását a könyvelőkre terhelnie.
CW: A NAV november 13-i fejlesztői fórumán több mint 140 szoftverfejlesztő vett részt, és az adóhatóság folyamatos technikai egyeztetést ígér. Ön szerint megfelelő-e a NAV és a piaci szereplők közötti együttműködés? Mennyire kiszámíthatók a technikai specifikációk és a fejlesztési határidők, illetve mi történik akkor, ha egy jogszabályi vagy informatikai változás miatt a vállalkozások rendszerei nem készülnek el időben?
Ruszin Zsolt: A fejlesztői fórumok és a nyilvános GitHub-egyeztetések mindenképpen üdvözlendők, de ezen a felületen koncepcionális, vagy specifikáció-szintű egyeztetés nincs, a NAV felsővezetése eddig se kívánt itt kommunikálni (vélhetően ahhoz nem értettek és az derogált a számukra). Az együttműködés minősége tehát itt végrehajtói szintű, azok az informatikusok válaszolnak, akik már csak az apró részletekről dönthetnek (ez a gomb miért nem csinálja meg azt is...), a valódi döntéshozók távol maradnak a GitHub egyeztetési folyamatától. Ez R. Sádt Mónika alatt se változott.
Megemlítem, hogy a 2.0-s adatstruktúra 2026. augusztusi bevezetése például párhuzamos verziótámogatás nélkül történt. Az ilyen átállások komoly kockázatot jelentenek a szoftverfejlesztők és a felhasználók számára.
Szükség lenne kiszámítható fejlesztési ütemtervre, megfelelő hosszúságú tesztidőszakokra, visszamenőleges kompatibilitásra és egy működő tartalék bevallási csatornára, de ahogy említettem a NAV felsővezetése távol marad az ilyen igények megvitatásától, pedig ennek a fóruma is a GitHub lehetne.
Alapvető elvárásnak tartom továbbá, hogy az adózó ne legyen szankcionálható olyan mulasztásért, amely a NAV informatikai rendszerének hibájára vagy a technikai átállás hatósági oldalról felmerülő problémáira vezethető vissza. Indítottunk próbapert a rendelet által előírt 30 napos nyomtatványfrissítési határidő miatt, de a bíró azt elutasította, mondván, hogy a "rossz verzió" jelzésű hibaüzenetet a NAV megküldte. A rendelet szerint azonban a NAV eleve nem küldhetett volna hibaüzenetet, hiszen 30 napon belül nem is frissíthette volna az adóbevallási nyomtatványt. A bíró azonban ezt a konfliktust nem kívánta megérteni és az ügyet - ügyvéd hiányában - nem lehetett a Kúria elé vinni, nem mintha a Kúria a problémát értette volna.
Összességében az a véleményem, hogy a digitalizáció az egyetlen út a versenyképes gazdaság terén, de a gyengén teljesítő állami informatika kockázatait nem lehet egyoldalúan az adózókra hárítani.
***
Több mint 140 fejlesztővel egyeztetett a NAV az eÁFA jövőjéről
November 13-án Budapesten tartott szakmai fórumot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amelyen több mint 140 szoftverfejlesztő vett részt. Az egyeztetés középpontjában az eÁFA gép-gép kapcsolaton (M2M) alapuló működése, a tervezett jogszabályváltozások és a szükséges informatikai fejlesztések álltak. A tervezet szerint 2027. július 1-jétől mintegy 10 ezer nagy adózó, 2028. január 1-jétől pedig körülbelül 430 ezer áfabevalló kkv számára válna kötelezővé az eÁFA használata.
A fórumon a NAV bemutatta a közösségi összesítő nyilatkozat (A60) elektronikus benyújtásának tervezett megoldását, amely hamarosan az adózói tesztrendszerben is elérhető lesz. A fejlesztők a NAV GitHub-felületén folyamatosan követhetik a technikai változásokat és jelezhetik a problémákat. Az adóhatóság a személyes szakmai egyeztetések folytatását is tervezi, hogy a könyvelési, ügyviteli és vállalatirányítási rendszerek időben felkészülhessenek az átállásra.