Bárki személyazonosságával vissza lehet éli, ha elegendő kép- vagy hanganyag áll rendelkezésre róla. Emiatt Dánia egy olyan jogszabály-módosítást készít elő, amely tiltaná a valódi személyek megjelenésének, hangjának vagy mozgásának digitális leutánzását, valamint az így keletkezett tartalmak engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát.
A nemzetközi sajtóban és a közösségi felületeken gyakran úgy tűnik, mintha a dán állam mindenki arcára, hangjára és testére tulajdonjogot adna. Ez azonban jogi szempontból nem helyes megfogalmazás. A tervezett szabályozás nem a személyes megjelenés tulajdonjogát alapozza meg, hanem új védelmi vonalat biztosít a digitális másolatok jogosulatlan felhasználása ellen.
Ez a különbség nem csak technikai kérdés a jogi útvesztőben. A tulajdonjog és a személyhez fűződő jogok különböző szabályok alapján működnek, a dán megoldás célja pedig elsősorban az, hogy az érintettek hatékonyabban védekezhessenek a róluk készült megtévesztő tartalmak ellen.
A dán kormány és több parlamenti párt 2025 júniusában egyezett meg a szerzői jogi törvény módosításának alapjában. A konkrét, L 49 jelzésű javaslatot Zenia Stampe kulturális miniszter 2026. október 8-án nyújtotta be a parlamentnek. A tervek szerint a szabályozás 2027. január 1-jén léphetne életbe, de mivel a Folketing még tárgyalja a javaslatot, a végső tartalom és a hatálybalépés időpontja még nem biztos.
A tervezet két területen hozna új védelmet. Az általános szabály minden természetes személyre vonatkozna, korlátozva a valósághű digitális utánzatok engedély nélküli terjesztését. Emellett külön szabályrendszer védené az előadóművészek digitális másolatait. Ez utóbbi különösen fontos a szórakoztatóiparban, ahol a generatív AI nehezen megkülönböztethetően képes utánozni ismert színészek hangját, arckifejezéseit és mozgását. A technológia lehetővé teszi, hogy egy előadó digitális mása olyan alkotásban tűnjön fel, amelyben az illető valójában nem vett részt.
A dán megközelítés egyik különlegessége, hogy nem egy külön, kifejezetten a deepfake-ekre vonatkozó törvényt alkot, hanem a szerzői jogi rendszert bővítené ki. A szerzői jog alapvetően az alkotások és az előadások védelmét szolgálja, nem pedig az emberi megjelenést általánosságban. Dánia azonban éppen ezt a jogterületet használja fel ahhoz, hogy az érintettek felléphessenek a digitális személyazonosságukkal való visszaélések ellen.
Ennek gyakorlati oka is van. A nagy internetes szolgáltatók már rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyekkel a szerzői jogot sértő tartalmakat be lehet jelenteni és eltávolíttatni. A dán kormány célja, hogy az engedély nélküli digitális másolatok is olyan jogsértésnek minősüljenek, amelynek eltávolítását az érintettek kérhetik.
Ebben az összefüggésben az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete, a DSA is szerepet játszhat. A rendelet kötelezi a közvetítőket, hogy biztosítsanak mechanizmust a jogellenes tartalmak bejelentésére, és meghatározott szabályokat állapít meg a bejelentések kezelésére. Ha egy deepfake a dán jog szerint jogellenes, az a platformok működését is befolyásolhatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden bejelentett tartalmat azonnal törölni kell. A szolgáltatóknak mérlegelniük kell a jogellenességet és a szabályokat, a DSA alapján alkalmazható büntetések pedig a kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódnak.
A dán kezdeményezés nem elsősorban büntetőjogi eszközökre támaszkodik. A 2025-ös politikai megállapodás alapján a digitális utánzatok engedély nélküli terjesztéséért nem vezetnének be szabadságvesztéssel járó tételt. Az érintettek azonban kártérítést kérhetnek, és követelhetik a jogsértő tartalom eltávolítását. A szabályozás egyik legnehezebb feladata a véleménynyilvánítás szabadságának megőrzése. A deepfake-technológia ugyanis nem csak megtévesztésre alkalmas. Politikai szatírák, karikatúrák, művészeti alkotások és társadalomkritikai videók is készülhetnek vele.
A dán javaslat ezért kivételeket kíván biztosítani a paródia, a szatíra és a karikatúra számára. A határvonal azonban nem mindig egyértelmű. Egy politikusról készült AI-videó lehet vicces, de ugyanakkor valódi nyilatkozatként is terjedhet, ami súlyos károkat okozhat. A dán kulturális miniszter korábban jelezte, hogy ilyen vitás esetekben a bíróságoknak kell majd eldönteniük, hogy valódi szatíra vagy a kivételek visszaélése történt-e.
Hírek, érdekességek, tippek, ajánlók, unboxing, hardveres videók, minden, ami 1-2 percbe belefér. Kövess minket TikTokon is!
A kritikusok szerint a szerzői jog kiterjesztése új jogértelmezési nehézségeket is okozhat. Mivel az emberi arc és hang nem hagyományos értelemben vett alkotás, kérdéses, mennyire illeszkedik a meglévő szerzői jogi keretbe. További kockázat, ha a platformok a felelősségtől való elkerülés érdekében olyan tartalmakat is törölnek, amelyek valójában jogszerű véleménynyilvánításnak minősülnek.
A dán kísérlet egy szélesebb nemzetközi folyamat része. Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act, szintén rögzít előírásokat a deepfake-tartalmak átláthatóságára. A cél az, hogy a felhasználók felismerjék, ha egy tartalom AI segítségével készült vagy módosult, de a szabályozás tartalmaz kivételeket és eltérő feltételeket is.
A két megközelítés között fontos különbség van. Az AI-jal készült tartalom megjelölése önmagában nem akadályozza meg annak engedély nélküli használatát. A dán tervezet éppen ezt a hiányosságot próbálja orvosolni azzal, hogy bizonyos valósághű utánzatok nyilvánosságra hozatalához hozzájárulás kelljen.
Egyéb országok is próbálnak jogi megoldásokat találni. Franciaországban már vannak büntetőjogi szabályok a megtévesztő, engedély nélküli AI-alapú képekre és hangokra. Az Egyesült Királyságban külön szabályokat hoztak létre az intim deepfake-ek ellen, az Egyesült Államokban pedig Tennessee állam az ELVIS Act révén erősítette meg a hang és a személyazonosság kereskedelmi védelmét.
Magyarországon a Polgári Törvénykönyv már védi a képmáshoz és a hangfelvételhez kapcsolódó személyiségi jogokat. A Ptk. 2:48. paragrafusa alapvetően a hozzájárulást írja elő a képmás és hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához, bizonyos kivételek mellett.
A generatív AI azonban új értelmezési kihívásokat generál. Egy teljesen mesterséges videó nem feltétlenül egy meglévő felvétel módosítása. Előfordulhat, hogy a rendszer egy személyt vagy hangot úgy utánoz, hogy nem használ közvetlenül bármilyen eredeti anyagot. Ebben az esetben a személyiségi jogok alkalmazása és a jogsértés bizonyítása nehezebb lehet.
Vállalati szempontból a dán kezdeményezés kiemelten fontos. A generatív AI már nemcsak reklámokban jelenik meg, hanem ügyfélszolgálatokon, oktatásban, vállalati kommunikációban és digitális asszisztensekben is. Ha egy cég valódi személy hangját vagy megjelenését használja AI- tartalomhoz, egyre fontosabbá válik dokumentálni, hogy az érintett pontosan mire adta a fejét. A hozzájárulásnak nem kell minden későbbi felhasználásra kiterjednie, ezért a szerződésekben és a szabályzatokban célszerű pontosan meghatározni a digitális másolatok használatát.
Ugyanez vonatkozik a technológiai szolgáltatókra is. Egy AI-alapú videógeneráló vagy hangklónozó beszerzésekor nem elég csak a technikai tudást és az árat vizsgálni. A vállalatnak tisztáznia kell, milyen jogokkal rendelkezik a használt hangminták és arcképek felett, illetve ki felel az esetleges jogsértésekért. A platformok számára pedig a bejelentési és eltávolítási folyamatok fontossága nőhet. A valósághű hamisítványok gyorsan terjedhetnek, és a kár már azelőtt bekövetkezhet, hogy az érintett tudna róla.
A dán javaslat valódi újdonsága tehát nem az, hogy tulajdonjogot ad az arcra, hanem az, hogy a digitális személyazonosság védelmét a platformoknál már létező jogérvényesítési rendszerekhez akarja kapcsolni. Persze, csak a végleges szabályozás után derülhet ki, hogy ez valóban gyorsabb és hatékonyabb védelmet eredményez-e. A probléma azonban már most fennáll: az AI egyre egyszerűbbé teszi mások megjelenésének és hangjának reprodukálását, miközben a jogrendszerek még keresik a módszert, hogyan biztosítsák az érintettek valódi kontrollját a digitális másolataik felett.
A sokat emlegetett dán deepfake-szabályozás egyelőre nem hatályos törvény. A dán parlament hivatalos nyilvántartása szerint az L 49 jelzésű törvényjavaslatot 2026. október 8-án nyújtották be, október 22-én pedig már túl is jutott az első parlamenti olvasaton. Jelenleg bizottsági tárgyalás alatt áll, a második olvasatot december 1-jére, a harmadikat december 3-ára tervezik. Amennyiben a parlament elfogadja, a szabályozás a tervek szerint 2027. január 1-jén léphet hatályba. Dánia tehát még nem adta meg polgárainak az új jogi védelmet, de a törvényalkotás már konkrét parlamenti szakaszba jutott.
