Egy nagyobb gyár energiaellátása ma már jóval bonyolultabb annál, mint hogy valaki beállítja az optimális teljesítményt, a pénzügy meg elutalja a villanyszámlát. Egyre több vállalat használ többféle energiaforrást, saját napelemeket és energiatárolókat használnak, mindeközben pedig az áram ára akár negyedóránként is változhat. A jó döntéshez folyamatosan követni kell a fogyasztást, az időjárást, a termelési igényeket és az energiapiaci lehetőségeket.
A finn Intergrid szerint ezt a munkát egyre kevésbé szükséges teljes egészében emberekre bízni. A 2023-ban alapított helsinki vállalat Autopilot nevű platformja önállóan irányítja az ipari energiarendszerek működését, és valós időben keresi a leggazdaságosabb megoldást.
A cég most összesen 23,5 millió euró finanszírozáshoz jutott, amelyből európai terjeszkedését és technológiai fejlesztéseit fogja támogatni. A legújabb befektetési kört főként a Kvanted és a finn állami befektető, a Tesi adta, de a teljes finanszírozási összeg 2,7 millió euró Business Finland-támogatást és a Finnvera által nyújtott, uniós garanciával biztosított hitelt is tartalmaz.
Az Intergrid megoldása nem egyszerű energiafelügyeleti szoftver. Az ilyen hagyományos rendszerek elsősorban adatokat gyűjtenek, kimutatásokat készítenek, és jelzik az üzemeltetőknek, ha valamelyik berendezés túl sok energiát fogyaszt. Az Autopilot ezzel szemben az előre meghatározott működési és biztonsági korlátokon belül maga is végrehajthat beavatkozásokat.
A platform folyamatosan figyeli, mikor melyik energiaforrást érdemes használni, hogyan lehet összehangolni a termelést és a fogyasztást, illetve mikor célszerű energiát vásárolni vagy visszatáplálni. Az ipari létesítmények így nemcsak a saját fogyasztásukat optimalizálhatják, hanem a villamosenergia-piacok rugalmassági szolgáltatásaiból is bevételhez juthatnak, amennyiben erre a piaci és szabályozási feltételek lehetőséget adnak.
A működéshez mesterséges intelligenciát és gépi tanulást is alkalmaznak, de a vállalat vezetése szerint a rendszer nem ellenőrizhetetlen fekete doboz. Alapját továbbra is szabályalapú vezérlés adja, amelyet előrejelző algoritmusok és automatizált felügyeleti funkciók egészítenek ki.
A humán üzemeltető szerepe tehát nem szűnik meg, jóval inkább átalakul: ahelyett, hogy folyamatosan kézzel módosítaná a beállításokat, a rendszer működését ellenőrzi, és szükség esetén beavatkozik.
Olli Kangas, az Intergrid alapító-vezérigazgatója szerint az ipari vállalatok egyszerre két jelentős átalakulással szembesülnek. Az energetikai átállás egyre összetettebbé teszi a napi működést, miközben a mesterséges intelligencia először teszi lehetővé, hogy az energiairányítás bizonyos feladatait folyamatos emberi beavatkozás nélkül végezzék el.
A vállalat állítása szerint technológiája százalékosan jellemzően kétszámjegyű energiaköltség-csökkenést eredményez ügyfeleinél.
A rendszer már több mint száz ipari telephelyen működik Finnországban és más európai országokban. Felhasználói között élelmiszeripari vállalatok, távhőszolgáltatók és üvegházi kertészetek is megtalálhatók. Ezek az ágazatok különösen szomjazzák a hőtermelés, az energiatárolás és a villamosenergia-fogyasztás összehangolását.
Ez azért is jó hír lenne nekünk, mert az Európai Bizottság 2026-os országjelentése szerint a magyar vállalati villamosenergia-árak 2025 első felében, vásárlóerő-paritáson számolva, 74 százalékkal haladták meg az uniós átlagot az összehasonlított fogyasztói kategóriában. Az ország gazdaságának energiaintenzitása szintén jelentősen magasabb az EU átlagánál. Ilyen környezetben már néhány százalékos energiamegtakarítás is komoly versenyképességi előnyt jelenthet az energiaigényes ipari vállalatok számára.
Különösen érdekes alkalmazási terület lehet a hazai távhőszektor, ahol a különböző hőtermelő technológiák, a tárolási lehetőségek és az időjárásfüggő fogyasztás összehangolása összetett feladat. Hasonló lehetőségek kínálkoznak az élelmiszeriparban, a hűtőházi logisztikában és a nagy energiaigényű gyártóüzemekben is.
A rendszerintegráció és a kiberbiztonság szintén kulcskérdés. Egy gyár energiaellátását vezérlő szoftver már közvetlenül befolyásolhatja a termelés folyamatosságát, ezért az automatizált döntéseknek ellenőrizhetőnek kell maradniuk, és biztosítani kell a kézi beavatkozás lehetőségét is.
Az autonóm energiairányítás magyarországi elterjedésének ugyanakkor nemcsak technológiai feltételei vannak. Az Európai Bizottság szerint az ipari fogyasztók energiaadataihoz való korlátozott hozzáférés, az intelligens mérők lassú terjedése és az aggregátorok viszonylag kis piaci szerepe is akadályozza a keresletoldali rugalmasság fejlődését.