A Sony legfrissebb pénzügyi jelentése szerint tavaly a PlayStation-szoftverek mindössze három százalékát adták el fizikai formában. Ez nagyjából 953 millió dollárt jelentett, ami bár önmagában tekintélyes összeg, messze eltörpül a digitális értékesítések mellett. 2020-ban még a bevétel hat százaléka származott lemezes játékokból, azóta viszont tovább folytatódott a trend, vagyis hogy a a gamerek egyre inkább átállnak digitálisra.
A teljes PlayStation-divízió 2024-ben 4 670 milliárd jent, azaz mai árfolyamon nagyjából 10 503 milliárd forintot termelt. Ennek 24 százaléka hardverből, 20 százaléka digitális játékokból, 29 százaléka pedig kiegészítő tartalmakból, DLC-kből folyt be, utóbbi lett tehát a legnagyobb bevételi forrás. A hálózati szolgáltatások aránya közben 17-ről 14 százalékra csökkent 2020 óta, igaz, a havi aktív felhasználók száma 124 millióra emelkedett.
Az is árnyalja a képet, hogy a tavalyi év meglehetősen szegény volt saját fejlesztésű címekben: az Astro Bot 1,5 millió példánnyal jól rajtolt, de ezen kívül kevés nagy dobása volt a Sonynak. Az ilyen játékok jellemzően nagyobb arányban fogynak lemezen, így a kínálat hiánya is hozzájárult a fizikai formátum gyengélkedéséhez.
Mindez megmagyarázza, miért tolja a Sony egyre erősebben a lemezolvasó nélküli konzolokat, és miért valószínű, hogy a PlayStation 6 is ugyanezt az utat követi majd opcionális meghajtóval. A digitális dominancia ráadásul a teljes konzolpiacra jellemző. A Nintendónak a Switch 2-es játékok mérete miatt egyre gyakrabban kell letöltőkulcsos megoldáshoz folyamodnia, az Xbox már annyira szabadulna a lemezeket, hogy a legtöbb új kiadású játéka dobozába (már ha van egyáltalán ilyen változat), letöltőkódot helyez, megteremtve a metafizikai kiadás fogalmát.
Tetszik vagy sem (nekem nagyon nem), a kézzelfogható adathordozókon értékesített játékok korának lassan tényleg leáldozik.
