Shawn Layden, a Sony Interactive Entertainment America korábbi vezérigazgatója szerint a videojátékok jelenlegi árazási modellje hosszú távon fenntarthatatlan. A PlayStation egykori vezetője úgy véli, hogy a prémium játékok árának minden konzolgenerációval arányosan kellene növekednie, hogy tükrözze a fejlesztési költségek emelkedését és az infláció hatásait. Layden egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy az iparág vonakodása az áremeléstől veszélyesen alacsony profitmarzsokhoz vezetett.
Layden szerint a kiadók azért ragaszkodnak a régi árszinthez, mert félnek a vásárlók elvesztésétől, így azonban saját bevételeiket csökkentik. Példaként a PS1 és a PS4 korszak közti különbséget hozta fel: míg az előbbi érában egy 10 millió dollárból készült játék 20 milliós eladással hatalmas hasznot termelt, addig a PS4 idején egy 160 millió dolláros költségvetésű cím ugyanennyi eladással már jóval kisebb nyereséget hozott.
A volt PlayStation-vezető úgy látja, az iparág "növekedés bármi áron" szemlélete válságot idézett elő. Míg korábban elég volt néhány milliós példányszám a sikerhez, ma már gyakran 25 milliós eladás szükséges ahhoz, hogy egy több mint 100 millió dollárból fejlesztett játék egyáltalán nullszaldós legyen. Ez a bravúr azonban szinte kizárólag olyan stúdióknak sikerül, mint a Rockstar Games vagy a FromSoftware.
Az árak nyílt emelése helyett a kiadók eddig inkább kiegészítő bevételi forrásokkal - letölthető tartalmakkal, mikrotranzakciókkal és szezonbérletekkel - próbálták pótolni a kiesést. Ugyanakkor az új generációban már megjelent a drágulás első jele: több nagy cím 70 dolláros áron debütált, míg a Nintendo Switch 2 egyik húzócíme, a Mario Kart World már 80 dolláros árcédulát kapott. Eközben az Egyesült Államokban a videojátékokra fordított fogyasztói kiadások 2024-ben 58,7 milliárd dollárra nőttek, miközben az infláció továbbra is nyomást gyakorol a vásárlóerőre.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
