Héthónaposan együtt bukfenceztem szüleim FIAT Polski 126p típusjelzésű ikonikus járgányával, első forgalmi vizsgámon majdnem átrendeztem zsűrim fizimiskáját egy semmiből feltűnő gyalogos gerjesztette satufékkel és megtermett bőrdzsekis próbababák kocogtatták fogazatomat, miután vadonatúj fekete BMW-jüket illuminált állapotban babusgattam. Gépjárművekhez, vezetéshez kötődő kellemetlen élményekkel - személyemmel egyetemben - milliónyi játékos szembesülhetett az utóbbi esztendők Need for Speed szüretelései kapcsán. Visszatekintve a szintetikus olajban vergődő felhozatalra bátran kijelenthetjük, tudathasadásban szenved a széria. Az évek múlásával szétfarigcsálta gyökereit, ezzel párhuzamosan rajongói táborát is, igaz távozó támogatók mellett újakat is toborzott. Epizódokon keresztül vagánykodhattunk hatalmas, nyitott világokban, majd hirtelen megleptek bennünket körversenyekre koncentrálódó folytatással, melyre rástemplizték a szimulátor plecsnit.
Váratlanul bejelentettek három, különböző stílusokban rajtrácshoz kényszerített NFS mutációt, melynek Shift névre keresztelt tagja a szimulátorok olvasztótégelyében kívánja egyesíteni a sorozat rajongóit. A Slightly Mad angliai főhadiszállásán szélesre tártak minden ablakot és megszabadultak az urbánus, játéktermi szövődményektől. Búcsút inthetünk a dinitrogén-oxid süvítésének, a kétszázzal abszolvált kilencvenfokos korlátszaggató kanyaroknak, az időlassításnak, valamint a hollywoodi történetvezetésnek. A Shift személyében köszönthetjük az „autentikus versenyjátékok first person shooterét", melyben minden a vezetési tapasztalatok és élmények körül összpontosul.
Belső szemszögből, agyba épített kamerával
Nyugalmi állapotban döngicsélő versenygépünk szélvédője mögött kuporogva végigmustrálhatjuk a műszerfal részletesen kidolgozott, „lélegző" komponenseit, biztosak lehetünk benne, nem találkozunk ugyanolyan mérőműszerekkel vagy egybevágó formákkal. Ha mindent tüzetesen átvizsgáltunk megbarátkozhatunk sofőrünk elgémberedett végtagjaival, bizonyos korlátok között feszengve interakcióba léphetünk autónkkal, környezetünkkel. Nehéz is lenne biztos kormányfogás és pedálok használata nélkül realisztikus vezetői tapasztalatokban részesülni, persze pilótánk meghazudtolja az „áll, mint Katiban a gyerek" tételt, jóval többet kapunk és látunk, mint kormányművűre tapasztott pálcikakezeket és statikus szemléletmódot.
Sofőrünk kézmozgásait animálták, a szemmagasságban elhelyezett kamera segítségével láthatjuk, amint gázfröccs adásakor lábai megfeszülnek, vagy megmarkolja a váltót és határozottan bepöccenti másik fokozatba. Fejünket bármerre elfordíthatjuk, azonban érdemes óvatosan szemlélni a mellettünk elsuhanó tereptárgyakat, riválisokat. Egyrészt tekintélyes sebességhatárt átlépve környezetünk elmosódik és látóterünk beszűkül, kizárólag a fókuszpontunk által behatárolt területek maradnak élesek (éppen amerre nézünk). Másrészt pedig számolnunk szükséges a pilótánkra ható gravitációs erőkkel, melyek rongybábúként dobálják testét kanyarokban, fékezésekkor és karambolok során. Hirtelen gyorsítások, fékezések hatására rángatózni kezd a kamera, valamint kissé deformálódik látómezőnk, ezzel imitálva a fellépő erőhatásokat (szélvédőn keresztül realisztikusan kirepülő sofőr?).
Biztonsági öveket bekötni, háromszázzal közeledik a gumifal
Az ütközések mértékétől függően amortizálódik versenygépünk, ez esetben menettulajdonságai akár jelentős mértékben is megváltozhatnak. Érdemes szót ejteni a Shift-ben bevezetett, karambolok esetében fellépő vizuális hatásokról és annak „mellékhatásokról". A fejlesztők lehetőségük szerint megpróbálják élethű autóbalesetekkel sokkolni a játékosokat. A becsapódás intenzitása függvényében több másodpercen keresztül elvesztjük kapcsolatunkat a külvilággal. Először vad rángatózásba kezd a kamera, majd minden fekete masszába burkolódzik és halljuk amint szívünk kegyetlen gyorsasággal verdes torkunkban, kapkodva próbálunk levegőhöz jutni. Ezután tisztulni kezd a feketeség után fellépő homályos, környezet és tovább koptathatjuk a gumikat.
Mint említettük a Need for Speed Shift vezetési képességeinkre építkezik, valódi versenypilótának érezhetjük magunkat valódi autók volánja mögött, többek között valódi pályákon. Utóbbiból összesen tizenöt darabot sűrítettek a játékba, azonban találkozni fogunk fiktív körpályákkal is, melyekhez körülbelül több mint nyolcvan vezethető jármű dukál. Az eddig napvilágot látott információk szerint bepattanhatunk az Audi RS4, az Lotus Elise 111R, a Shelby Terlingua, a Porsche 997 GT2 és a Pagani Zonda vezetőfülkéjébe is. Minden egyes autó eltérő motorhangzással és autentikus kinézettel rendelkezik, teljes mértékben megfelelnek való életben fellelhető társaikhoz és azok tulajdonságaihoz. Kivitelezésük alaposságára egy szavunk sem lehet, hihetetlen részletességgel modellezték mindegyiket a Slightly Mad szimulátor-perverz alkotói. Tényleg komolyan gondolják a realisztikusságra vonatkozó kijelentéseiket: külső nézetben látványos visszatükröződések (mely ugyanúgy vonatkozik a belső nézetre is) és fénytörések, megmunkált környezeti elemek és váltakozó napszakok.
Tanulékony ellenfelek és árkád játékelemek
Korábban emlegetett iskolázottságunkat mindenképpen kamatoztatni fogjuk riválisaink ellenében, ugyanis a fejlesztők ígéretei szerint a mesterséges intelligenciára bízott sporttársak gyorsan tanulnak és alkalmazkodnak játék- és vezetési stílusunkhoz, valamint mindegyikük sajátos sofőri stílussal operál. Különböző személyiséggel megáldott ellenfelekkel találkozhatunk a ringekben, akik átveszik agresszív vagy higgadt természetünket és az alapján hozzák meg döntéseiket. Amennyiben mindenkit agresszíven támadunk, sokadik nekifutásunkra egyszerűen belénk csapódnak és nem hagynak élni bennünket. Ez érvényes ellenkező esetben is, békésen kocsikázva nincs szükségünk folyamatosan hátrapillantani és félteni autónk farát. Nyomás hatására ellenfeleink hibáznak, elnéznek kanyarokat és egymással szemben is érvényesítik akaratukat.
A Shift játékmenetének nehézsége riválisaink mellett az irányításon is múlhat, pontosabban bukhat. Fejlesztői nem szeretnének lemondani az árkádkedvelők támogatásáról (habár három különböző NFS produktum testesedik), ezért helyet kaptak benne bizonyos ki-be kapcsolható mankók. Skálázhatjuk az adaptív mesterséges intelligenciát, egyéni elképzelésink szerint állítgathatjuk a kezelőfelület elemeit és igénybe vehetjük a Race Indicator segítségét is. Nevezett rendszer az aszfaltcsíkon váltakozó színjelekkel közreműködik vezetői tudásunk csiszolásához. Piros és sárga színek esetén fékeznünk kell, zöldnél tövig nyomhatjuk a gázpedált, míg a kék felhívja figyelmünket, hogy vánszorgunk a pályán. Igazi árkádelem, azonban hasznos lehet azon játékosok számára, akik nehezen boldogulnak majd az élethű fizikával, irányítással.
Februári számunkban további információkkal megspékelt előzetest olvashattok az ígéretesnek ígérkező „váltásról", melynek látatlanban is érdemes esélyt adni, és majd a végleges verzió alapján megítélni a végterméket, mivel a számunkra is bemutatott korai verziójából újdonságok garmadája hiányzik. A fejlesztők persze titkolóznak és visszatartják a még szaftosabb részleteket.
