Mióta megjelent a Niantic játéka, nem telik el nap, hogy ne kapnánk róla valami hírt vagy mi magunk ne indítanánk el egy ritka pokémon reményében. De milyen múlttal rendelkezik és milyen lehet a jövője ennek a műfajnak, mely a Pokémon Gónak hála olyan emberekhez is eljutott, akik még hírből sem hallottak a kiterjesztett világ (angol rövidítéssel AR), azon belül is a helymeghatározás alapú játékokról?
Olvashattunk arról, hogyan szippantja be az embereket a játék, hogy miféle érdekes helyzeteket hozhatunk össze a segítségével. Most a műfaj eredetéről és további lehetőségeiről lesz szó, amely a Pokémon Gónak köszönhetően felvirágzott. Hogy meddig tudja megőrizni ezt az állapotát, nehéz megjósolni, de ha sikerül folyamatosan fejlődnie és új tartalmakkal bővül, akár hosszútávon is lekötheti a Pokémon világ és a műfaj szerelmeseit.
Visszatekintés
Az olyan játékok történelme, melyek kivezetik az embert a szabadba, régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk. A Geocaching 2000 óta létező fogalom. Alapvetően GPS koordináták segítségével elrejtett ládákat kereshettünk a városokban, illetve a vadonban. 2003-ban jelent meg a Moginak nevezett japán telefonos játék, melyben ismét kincseket kellett megtalálnunk, bár itt a kincs virtuális, viszont a lelőhelyek valós objektumokhoz vannak kapcsolva.
A divatot még olyan játékok is követték, mint a 2004-es I Love Bees vagy a 2015-ben megjelent Clandestine: Anomaly, mégis a legnagyobb hatású előd a Niantic előző játéka volt. Az Ingressben egy sci-fi témájú háttértörténetet kaptunk, amiben két egymással szembenálló fél - az Enlightenment és a Resistance - harcol. Ellenfelünkön portálok irányításával tudunk felülkerekedni; ezen kapuk valós helyszínek virtuális megfelelői, úgy mint a Pokéstopok vagy az edzőtermek a Pokémon Góban. A portálokat hármasával kell összekötni, az összekapcsolt területeket a játék mezőnek hívja. Minél több lakos található az adott mező alatt, annál több "mind-unit"-ot kap az adott csapat, így a legtöbbet összegyűjtő fél könyvelheti el a győzelmet, amíg mezői aktívak maradnak. Az erősebb portálokat nehezebb elfoglalni, viszont ezek felépítéséhez jobb felszerelésre van szükségünk. A komolyabb felszereléseket társainkkal együtt tudjuk csak megszerezni, ilyenkor tökéletes alkalom adódik, hogy személyesen is beszélgessünk, meghívjuk a barátainkat egy italra vagy közösen látogassunk meg egy helyi érdekességet.
Amitől mindenki bezsongott
Ha végigpillantunk a műfaj történetén, egyértelműen kijelenthetjük, a Pokémon Go az eddigi legsikeresebb játék. Ebben segédkezett a jól ismert Pokémon világa, a mindennapi technológiák használata (okostelefon, GPS) és maga az időzítés, ami Raph Koster játéktervező szerint - akinek olyan játékokat köszönhetünk, mint az Ultima Online vagy a Star Wars Galaxies - az egyik legfontosabb eleme a játék sikerének. Nyár van, ilyenkor az emberek szívesebben vannak a szabadban és arról se feledkezzünk meg, hogy szünet lévén a gyerekeknek és diákoknak több szabadideje van. Ahhoz, hogy a játékban sikeresek legyünk és új területeket barangoljunk be sok szabadidőre van szükségük. A kellemes időjárás is a Pokémon Go-hoz hasonló játékoknak kedvez, esős időben az emberek inkább a kanapén heverészve szeretnek játszani.
Frank Lantz, aki a New York University Game Center igazgatója következőképpen szólt a Pokémon Go jövőjéről:
"Hogyha meg kéne jósolnom, úgy gyanítom a játékosok nagy része egy vagy két hét után tovább fog állni, mégis lesz egy kisebb, de jelentős tábora a keményvonalas játékosoknak, akik hosszú ideig játszanak majd."
Egy dolog biztos: a Pokémon Gónak újítania kell, hogy továbbra is sikeres maradjon. Koster szerint hiányoznak olyan elemek, amik a régebbi Pokémon játékokban összehozták a közösséget, ilyen például az elkapott lények cserélgetése. Hozzáteszi, ha a Niantic nem tervez egy nagyobb játékmenetbeli frissítést, sok játékos elégedetlen lesz.
Az Ingress után bizakodhatunk a Pokémon Gót illetően. Ha a Niantic képes lesz olyan elemeket belehelyezni, mint az összehangolt csapatjáték vagy a valós helyszínek érdekes felhasználása, egyhamar nem lesz vége a menetelésnek. Fontos, hogy az olyan esetekkel is kezdjenek valamit - bár ez a játékosokon is múlik - amikor valaki annyira belemerül a játékba, hogy neki megy valaminek, vagy amikor a játékosok egy nagyobb csoportja éjszaka egy Pokémon edzőterem köré gyűlik és ezzel ijedséget okoz az ott lakóknak.
Hova tovább?
A helymeghatározós AR játékokban van potenciál, ezt bizonyítja például, hogy egyre több régész gondolkozik azon, hogyan lehetne a kiterjesztett világú alkalmazásokkal bevonzani az embereket a különféle történelmi és örökségi helyszínek megismertetésében. Ilyen irányú próbálkozása a Niantic-nak is volt, ők egy olyan alkalmazást fejlesztettek, amely értesít, ha egy történelmi helyszín mellett haladunk el, amiről egy felugró kártya segítségével további információkat is szerezhetünk.
A Pokémon Go nagy érdeme, hogy széles körben megismertette az AR technológiát, így a jövőben akár oktatási vagy egyéb célra is felhasználható lesz. Ti hogyan vélekedtek, van jövője az ilyesfajta játékoknak vagy ez csak egyszeri fellángolás?
