Nem mindennapi filmnek ígérkezik a Whalefall (Bálnahullás) című túlélőthriller, melynek főhőse nem egy lakatlan szigeten, egy űrhajó roncsai között vagy egy elszigetelt kutatóállomáson reked, hanem egy 24 méter hosszú, nagyjából 60 tonnás ámbráscet gyomrában. Brian Duffield rendező szerint már az első előzetes is elárulja a film egyik legfontosabb fordulatát, hiszen Austin Abrams karakterét alig negyedórával a történet kezdete után egészben nyeli le az óriási tengeri emlős. A stúdió ennek ellenére nem tartott attól, hogy ezzel túl sokat mutat meg a filmből. Duffield szerint a Disney úgy érezte, annyira őrült és váratlan jelenetről van szó, hogy éppen ez keltheti fel a nézők érdeklődését. Ha valaki már a történet elején egy bálna gyomrában találja magát, joggal merül fel a kérdés: vajon innen hová vezethet még a sztori?
A film Daniel Kraus 2023-ban megjelent azonos című regényén alapul. A történet középpontjában egy fiatal búvár áll, aki eltűnt édesapja maradványait kutatja az óceán mélyén. A keresés azonban váratlan fordulatot vesz, amikor egy óriáskalmárt üldöző hatalmas ámbráscet lenyeli, és a fiú élet-halál harcot kezd a túlélésért. A rendező hangsúlyozta, hogy a Whalefall nem klasszikus szörnyfilm. Az alkotók kifejezetten arra törekedtek, hogy a bálnát ne gonosz teremtményként ábrázolják. Szerintük az állat egyszerűen táplálkozni próbál, Austin karaktere pedig csupán rossz helyen van rossz időben.
Éppen ezért a produkció nagy hangsúlyt fektetett a tudományos hitelességre. A készítők tengeri szakértőkkel dolgoztak együtt, hogy az ámbráscet viselkedése, anatómiai sajátosságai és a gyomrában zajló folyamatok a lehető legvalósághűbben jelenjenek meg a vásznon. Duffield elárulta, még azt is kidolgozták, hogyan reagálhat a bálna szervezete a környezetében lévő más tengeri élőlények jelenlétére, miközben a főhős a gyomrában rekedt. Persze a tudományos alaposságnak is megvannak a határai, mert végső soron egy fikciós alkotásról van szó. Arról ugyanis soha nem született hitelt érdemlő bizonyíték, hogy bárkit is lenyelt volna egy bálna.
Ennek a kérdésnek a Salon újságírója, Ben Shattuck járt utána még 2012-ben egy 1891-ben írt levélben lejegyzett történet valódiságát vizsgálva, mely szerint a The Star of the East bálnavadászhajó legénységének egy tagját, James Bartleyt bekapta egy ámbráscet, amit megpróbáltak elejteni. Másnap újra megpillantották, majd üldözőbe vették ugyanazt az állatot, és ekkor már siker koronázta erőfeszítéseiket. Bartley pedig egy darabban került elő a cet gyomrából, élve. 2021-ben aztán egy homárhalász, Michael Pacard tényleg egy hosszúszárnyú bálna szájában találta magát, de amint a táplálkozó emlős érzékelte, hogy valami nincs rendjén, nemes egyszerűséggel kiköpte a férfit, aki szinte egy karcolás nélkül megúszta a találkozást. Más kérdés, hogy a sziláscetek torkának az átmérője túl szűk ahhoz, hogy egy ember átférjen rajta, tehát ha akarta volna, sem tudta volna lenyelni.
A Whalefall forgatásának jelentős része egy speciálisan épített víztartályban zajlott a kaliforniai Radford Studio Centerben. Bár a film számos vizuális effektust használ, a produkció pedig természetesen kaszkadőröket is alkalmazott, Austin Abrams a jelenetek többségét saját maga vállalta. A rendező szerint a színész már a szerep elnyerése után búvárképzésre járt, és annyira elkötelezte magát a hitelesség mellett, hogy időnként neki kellett visszafognia. Duffield elmondása alapján a legnagyobb vitáik abból adódtak, hogy Abrams túl veszélyes mutatványokat szeretett volna személyesen végrehajtani. A rendező és Shauna Duggins kaszkadőrkoordinátor ilyenkor kénytelen volt közbelépni. Duffield szerint többször is figyelmeztették a színészt, hogy bizonyos jeleneteket egyszerűen nem engedhetnek meg neki, mert komoly sérülés vagy akár halál is lehetne a vége.
A Whalefall különlegessége ugyanakkor nemcsak a helyszínben rejlik. Duffield szerint a legtöbb katasztrófafilm olyan hősökre épül, akik speciális tudással vagy kiképzéssel rendelkeznek, és képesek kezelni a rendkívüli helyzeteket. Austin karaktere azonban csupán egy átlagos fiatal fiú, akinek semmilyen tapasztalata nincs egy ilyen elképzelhetetlen szituáció kezelésében. A rendező szerint éppen ezért a film egyik legfontosabb célja az volt, hogy hitelesen mutassa be a pánikot és a kétségbeesést. A főhős nem akcióhősként viselkedik, hanem úgy reagál, ahogyan a legtöbb ember tenné, vagyis retteg, összeomlik és próbál valahogy életben maradni.
A produkció ráadásul 4DX-változatban is mozikba kerül. A mozgó székeket, különböző effekteket és illatokat használó technológia új szintre emelheti az élményt, hiszen a nézők gyakorlatilag együtt mozoghatnak majd a cettel az óceán mélyén. Duffield szerint már önmagában az állat folyamatos mozgása is rendkívüli feszültséget teremthet majd a vetítések során. A Whalefall október 16-án érkezik az amerikai mozikba, mint az elmúlt évek talán legszokatlanabb túlélőfilmje.
