2021-ben maratoni cikksorozatot indítottunk, melynek célja a Star Wars teljes kánon idővonalának ismertetése volt. Ezek voltak az első cikkek, melyek az én tollamból megjelentek ezeken a hasábokon, azóta viszont eltelt 5 év és sok dolog megváltozott. Amellett, hogy azóta a csapat állandó tagja lettem, számos újabb történettel bővült a messzi-messzi galaxis világa, így megkísérelem újra véghezvinni ezt a gigászi feladatot, és kiegészíteni akkori írásaimat a legfontosabb új történetekkel.
Azóta az idővonal is kissé átalakult, két új korszakkal is bővült, ám noha ezeket már 2023-ban felfedték, továbbra sem játszódik bennük egyetlen történet sem. Ezt ebben a hétvégi cikkemben fejtettem ki részletesebben. Ebből kifolyólag az ismertetett idővonal ugyanarra a 7 fejezetre bontható, ennek mentén haladok majd ugyanúgy, ahogy pár éve tettem.
Az Erő születése
Az első korszak, melyről beszélnünk kell nem más, mint a rajongók által kifejezetten kedvelt, nagy népszerűségnek örvendő Régi Köztársaság kora. Sajnos a tekintetben nem változott a helyzet, hogy konkrét, narratív történet, mely ebben a korszakban játszódik, továbbra sem született az új kánon idővonalon, különböző visszautalások ekkor történt eseményekre viszont vannak dögivel, melyek egy részének későbbi történésekre is fontos hatása van, így semmiképp sem mehetünk el mellette szó nélkül. Fontos még egyszer utoljára aláhúzni, hogy most csak és kizárólag a hivatalos kánon idővonaláról lesz szó, ezért nem foglalkozunk a régi Star Wars: Knights of the Old Republic videojátékokkal, könyvekkel vagy képregényekkel. Mivel a Jedik hajnala korszak, mely megelőzi a Régi Köztársaság korát, történeti szinten továbbra is teljesen üres, így azokat az eseményeket, melyekről innen-onnan tudunk és ehhez a korszakhoz lennének sorolhatók, szintén ebben a fejezetben tárgyalom ki.
Történetünk a Star Wars mozifilmek cselekménye előtt több ezer évvel indul, mikor az Élet Forráskútja nevezetű helyen létrejött egy misztikus energiamező, melyet Erőnek neveztek. Ez az az Erő, amit a jedik és a sithek is használnak, és amely összeköt minden élőlényt. Ezzel egy időben megszületett három isteni erejű teremtmény, a Leány, a Fiú és az Atya a Mortis világán. A Leány az Erő világos oldalát képviselte, míg a Fiú a sötét oldalt, apjuk pedig egyensúlyban tartotta kettejük erejét.
A világos oldal a leginkább pozitívként leírható érzelmekből és állapotokból táplálkozik, mint a nyugalom, a szeretet, a béke, míg a sötét oldal megtestesítője a félelem, a harag, a káosz. Egyik nem létezhet a másik nélkül, ugyanakkor a későbbi jedik és a sithek mind elsődlegesen az egyik oldal megismerésének szentelték az életüket. A Mortis istenei később A klónok háborújában játszanak majd fontos szerepet.
Az űrutazás felfedezésével központi kereskedelmi világok jöttek létre, mint például a Batuu, mely a Galaxy's Edge nevű, Star Wars témájú vidámpark helyszínéül is szolgál. Hamarosan elterjedt azonban a fénysebességgel való utazás használata, mely ebben az időben, a hiperútvonalak feltérképezetlensége miatt meglehetősen veszélyes volt. Ugyanakkor sokkal gyorsabb közlekedést tett lehetővé akár nagyobb távolságokra is, ennek köszönhetően pedig számos hasonló peremvidéki világ kényszerült perifériaszerep betöltésére, mert a civilizáció leginkább a Magvilágok felé kezdett tömörülni.
Megalakul a Jedi Rend
Egy rejtélyes teremtmény, akit "Prime Jedi"-nak neveznek maga köré gyűjtötte az erőérzékenyeket az Ach-To bolygón, és megalapította a Jedi Rendet. Nem sokkal később megalakult a maga a Köztársaság is, a jedik pedig annak szentelték életüket, hogy megvédjék annak polgárait. Később más világokon is központokat hoztak létre, ilyen volt például a Tython, vagy az Ossus. Ezek a planéták a legendák idővonalon is fontos bolygók voltak a Jedi Rend számára, az egykori Bővített Univerzumban a Tython volt a Rend eredetének helye. De mi továbbra is próbáljunk meg kizárólag az új kánonnál maradni.
Egy ismeretlen jedi ugyancsak ebben az időszakban kivált a Jedi Rendből, és a sötét oldalt követve megalapította a Sith Rendet. Ezt az eseményt "Százéves sötétségnek" nevezi az utókor.
Az Erő két ellentétes pólusát, a világos és sötét oldalt képviselő két Rend sok csatát vívott egymással. Az egyik ilyen a Malachoron történt, ahol egy Darth Tanis nevű sith egy kyberkristály alapú szuperfegyvert épített. Ez miután aktiválódott, minden bolygón tartózkodó élőlényt hamuvá égetett. Nem sokkal ezután a sithek a Korriban nevű bolygóra helyezték át központjukat, melyet az utókor később leginkább Moraband néven emlegetett.
Ez sem lett ugyanakkor a sithek végleges központja, miután helye túlságosan ismertté vált, új otthonukká a szupernóvákkal és fekete lyukakkal tarkított Ismeretlen Területeken lévő Exegolt tették meg, melyet a mozis kilencedik epizódban, a Skywalker korában láthattunk. De fontos bolygó volt a sithek számára a Ziost, a Jaguada és a Rhelg is, melyek mindegyike a Legendákból lett átemelve.
Egy másik szekta is kivált a Jedi Rendből, akik magukat Ordu Aspectunak nevezték, céljuk pedig a halhatatlanság titkának megtalálása volt. A Jedi Rend üldözte a tevékenységüket, egy összetűzés alkalmával pedig az Ordu Aspectu egy ismeretlen helyre küldte mozgó bázisát a hiperűrben, ahol hosszú időre eltűntek. A későbbiekben még ők is fontosak lesznek, ugyanis egy igen érdekes formában fognak visszatérni.
Mások, akik az Erőt tisztelték
A jedik és a sithek előtt több olyan közösség is létezett, akik az Erő használatára építették civilizációjukat. Jó eséllyel ezek közé tartozott a Rakata Birodalom, melynek létezéséről az Andor című sorozatból tudunk, ám a kánonban egyelőre merőben keveset árultak el róluk. Az eredeti Bővített Univerzumban egy olyan birodalomról volt szó, mely a sötét oldalt használta technológiájának működtetésére és a galaxis egy tetemes részét elfoglalta, ám egy rejtélyes kórnak köszönhetően elvesztették az Erővel való kapcsolatukat, ami a bukásukhoz vezetett. Mivel nem tudunk róluk egyelőre többet, feltételezhetjük, hogy a kánonban is valami hasonló történt, de az biztos, hogy a galaxis számos pontján, például a Chandrilán is jelen voltak, és valamiféle lázadás is zajlott ellenük, amiről nyakláncokra erősített kiberkristályokkal emlékeztek meg.
De rajtuk kívül is voltak más Erő-használó birodalmak, például a zeffók, akikkel a Jedi: Fallen Orderben találkozhattunk. Az ő birodalmuk kiterjedése is nagy lehetett, ugyanis a galaxis több pontján is felbukkannak hozzájuk köthető romok, ám egy ponton nyomtalanul eltűntek, hátrahagyták a galaxist. Valamiféle jelenlétük az általunk ismert galaxis szomszédos csillaghalmazában, a Perideán is volt, ugyanis egy ottani épületen is egyik uralkodójuk, Kujet nevét olvashatjuk.
Erő-használatra építette civilizációját a tolemiták közössége is, akik a Tolis bolygóról származtak. Ők felfedezéseik során rátaláltak egy Sophros nevű bolygóra, melyet az utókor csak X bolygóként ismert, ahonnan életenergiával táplálkozó szörnyeket és az irányításukra használható ásványokat, úgynevezett visszhangköveket hoztak magukkal, melyek az Erő-képességek felerősítésére is alkalmasak voltak. A kövekből három jogart készítettek, a hajnal, és az évszakok jogarát, melyeket kombinálva létrejött a hatalom jogara, amivel teljes kontroll alá lehetett vonni a névtelen szörnyeket, míg a korok jogara semlegesítette a másik két eszköz hatását. A kövek és a szörnyetegek ereje végül a civilizáció bukásához vezetett, a túlélők pedig hátrahagyták a bolygót, a három jogarral visszavezették a lényeket otthonukba, ők maguk pedig idővel eltűntek a galaxisból.
A visszhangköveknek viszont híre ment a galaxisban és a sithek is maguknak akarták. Egy Darth Ravi nevű sith kész hadjáratot folytatott azért, hogy megkaparintson egyet, ám terveit végül meghiúsították, az általa keresett követ pedig az Angcord bolygón helyezték biztonságba.
Háború követ háborút
Sithekkel vívott háborúik során a jedik szembe találták magukat egy harcos néppel, a mandaloriakkal. A mandaloriak azért, hogy szembeszállhassanak a jedik erőképességeivel, és egyenrangú felekként küzdhessenek meg velük, új technológiákat hoztak létre.
Ellenséges viszonyuk ellenére a jedik maguk közé fogadtak egy Tarre Vizsla nevű mandalorit, aki egy különleges, fekete pengéjű fénykardot épített, melyet Sötétkardnak neveznek. A mandaloriakkal vívott háború utolsó csatájában a Mandalore bolygó felszíne sivatagos pusztává roncsolódott, ezáltal az élet csak hermetikusan lezárt búrák alatt épült városokban lehetséges a planétán.
A háború egy időszakában a sithek elfoglalták a Köztársaság központi bolygóját, a Coruscantot, és egy sith templomot építettek szívében. Miután a jediknek sikerült kiűzniük a sitheket, négy jedi mester közösen egy új templomot épített a sötét oldali szentély tetejére, hogy elnyomják annak bolygóra gyakorolt befolyását. Ez az a templom, melyet a filmekben is láthatunk. Ezt a technikát egyébként a későbbiekben más világokon is alkalmazták.
Egy másik harcos nép, akiket amaxinoknak neveztek, egy időben meghódította a galaxis egy jelentős részét. Ehhez olyan űrállomásokat építettek, melyek belsejében kiterjedt bioszféra volt, és hiperűr kapszulákkal voltak összekötve. Hódításaik alatt szembe találták magukat a drengirekkel, melyek öntudattal rendelkező, a sötét oldallal átitatott intelligens növényi létformák. A drengirek az amaxinokkal vívott háborújukban szövetségre léptek a sithekkel, akik végül elárulták őket, és egy technika segítségével szunnyadó állapotba zárták a faj összes tagját. Ők a Köztársaság fénykora idején térnek vissza, szóval foglalkozni fogunk még velük.
A jedik és a sithek még évezredekig háborúztak egymással, temérdek világon vívtak csatákat, többek között a Takodanán, azon a mezőn, ahol később Maz Kanata felépítette Az ébredő Erő című hetedik epizódban látott kastélyát.
Az egyik háborúban részt vett egy Momin nevű sith nagyúr is, aki annyira őrült volt, hogy még a társai is jórészt megvetették őt. Eredetileg művészként tevékenykedett és különböző élőlények tetemeiből készített bizarr konstellációkat, ami miatt egy időre börtönbe is zárták. Innen későbbi sith mestere, Shaa úrhölgy szabadította ki, ám a férfi megölte őt, miután kitanította. Momin végső terve az volt, hogy egy szuperfegyver segítségével elpusztítson egy egész várost, majd az Erővel megfagyassza az időt, ezzel megörökítve a halál és a szenvedés pillanatait, mint egyfajta groteszk műalkotás. Tervét viszont megkadályozták és noha a város tényleg elpusztult, ő is saját fegyvere áldozatává vált, szelleme pedig évezredekig a maszkjában rekedt. Hasonlóképpen járt egy Exim Panshard nevű sith nagyúr is, akinek lelke még sokezer évvel később is kísértett maszkjában.
A Sithek és a Jedik közötti végső összecsapásra a Coruscanton került sor a yavini csata előtt ezer évvel, melynek során a sithek csaknem teljesen kihaltak, Darth Bane kivételével.
Bane meglátta, hogy a sithek árulással teli filozófiája nem teszi lehetővé a hatalomátvételt és egy hatalomképes kormányzat megteremtését, így megalkotta a kettő szabályát, melynek értelmében csak két sith létezhet: egy mester és egy tanítvány. Innentől kezdve a háttérbe húzódva, titokban tevékenykedtek, hogy megdöntsék a Köztársaságot és a Jedi Rendet, feltámasztva a Sith Birodalmat.
Az említett csatában részt vettek a mandaloriak is, feltehetőleg a sithekkel szövetségre lépve, és ellopták a Sötétkardot a Jedi Templomból, ahol azt Tarre Vizsla halála óta őrizték. Ezután ez a kard lett a mandalori egység, és a hatalomgyakorlás szimbóluma. Kiemelten fontos szerephez fog jutni a későbbi korokban.
Az események után a Köztársaság megreformálta saját intézményrendszerét, létrejött a Galaktikus Köztársaság, innen jön a korszak elnevezése, az ezelőtti berendezkedést nevezik Régi Köztársaságnak.
Homályos részletek
Végül, de nem utolsó sorban ki kell még térnünk pár olyan karakterre, akik eredetileg már a Bővített Univerzum ide vonatkozó történeteiben is szerepeltek, és a kánon részét is képezik, azonban azon túl, hogy tudjuk, ezen az idővonalon is léteztek, az itteni történetük egyelőre ismeretlen.
A Skywalker kora című epizódhoz készült képes útmutatóból tudjuk, hogy az Örök Sith szekta rohamosztagosait olyan légiókba osztották, melyek ősi sithekről voltak elnevezve. Ez alapján biztosra vehető, hogy a kánonban is létezett az első Star Wars: Knights of the Old Republic játék főszereplője, azaz Darth Revan, a főleg régi képregényekben és a Darth Bane: A gonosz dinasztia regényben emlegetett ősi sith, vagyis Darth Andeddu, a Star Wars mozifilmek Uralkodója, vagyis Palpatine mesterének, Darth Plagueisnek a mestere, azaz Darth Tenebrous, valamint Darth Desolous és Darth Phobos is, akikkel a The Force Unleashed videójáték PS2-es verziójában találkozhattunk.
Szintén a képes útmutatóban, az Exegol bolygó helyszíneinek leírásánál szerepelt egy bizonyos Sadow meredély, melyből arra lehet következtetni, hogy Naga Sadow is létezett a kánon idővonalon. A Legendákban ő volt a sithek uralkodója az első nagy konfliktusok egyikében, a Nagy Hiperűr Háborúban.
Néhány olyan figurát is ismerünk, akik csak a kánonban léteznek, ám csak említés szintjén, vagy egy-egy rövid történet erejéig ismerjük históriájukat. Ilyen például Darth Krall, aki eredetileg egy Radaki nevű jedi volt, akit megkísértette az Erő sötét oldala, és sith lett belőle, ezáltal az Elveszett húszak közé sorolható - ezen a néven azokat a jedi mestereket illeték, akik önkéntesen elhagyták magát a rendet. De ide sorolnám Darth Caldothot és Darth Siberust is, akiknek történetével a George Mann-féle Dark Legends novelláskötetekben találkozhatunk. Előbbi egy jórészt önállóan tevékenykedő nagyúr volt, aki a tudás felhalmozásán fáradozott és rendszerint intellektusára hagyatkozva járt túl ellenfelei eszén, míg Siberus mendemondák szerint karbonitba fagyasztotta magát, hogy majd egy olyan korban ébredhessen, amikor újra lesz kit leigáznia. Darth Sanguis és Darth Noctyss szintén ebben a kötetben bukkantak fel. Ez a két nagyúr az Exegolon kereste az öröklét kulcsát, amit meg is találtak, ám az ehhez szükséges rituálé közben torz, leginkább Gollamra emlékeztető figurává váltak. Noctyss azért is emlékezetes, mert meglehetősen sajátos, sarló formájú pengéje volt fénykardjának.
Ezzel nagyjából össze is foglaltuk, hogy jelenleg mit tudunk a kánon Régi Köztársaság időszakáról. A cikksorozat következő részében a legfiatalabb korszak, a Köztársaság fénykora kerül majd terítékre, mely talán a legjobban bővíthető a korábbi összefoglalóhoz képest, hiszen míg akkor még csak néhány könyv jelent meg a kapcsolódó kiadási projektből, azóta a teljes történet ismert.