A Marvel-univerzum egyik legfontosabb alappillére, az X-Men megszületése ma már megkérdőjelezhetetlen mérföldkő, ám kevesen tudják, hogy Stan Lee eredetileg egészen más néven képzelte el a mutáns csapatot. A később kultikussá vált elnevezés nem kreatív vízióból, hanem kompromisszumból született meg, és egyetlen kiadói kifogás elég volt ahhoz, hogy a képregénytörténet iránya örökre megváltozzon.
A Marvel társalapítójaként Stan Lee olyan karaktereket adott a világnak, mint Pókember, a Fantasztikus Négyes vagy éppen az X-Men, ám a hatvanas évek elején még ő maga sem volt biztos abban, milyen formában találják meg az olvasók a mutánsokat. Eredeti elképzelése szerint a csapat egyszerűen a Mutánsok nevet viselte volna, ám akkori kiadója attól tartott, hogy ez a kifejezés túl idegenül hangzik a közönség számára. A döntés Lee számára is nehezen volt érthető, hiszen végül az X-Men elnevezés sem volt magától értetődőbb, mégis ez kapta meg a zöld utat.
A névváltás mögött ugyanakkor egy másik, sokkal prózaibb ok is meghúzódott. Stan Lee maga vallotta be később, hogy a mutáns koncepció részben kényelmi megoldás volt számára. Nem akart minden egyes hősnek külön eredettörténetet kitalálni radioaktív balesetekkel vagy tudományos magyarázatokkal, így a mutáció gondolata tökéletes kibúvót jelentett. A karakterek egyszerűen így születtek, és ezzel az egész világ felépítése egy csapásra koherenssé vált.
Az X-Men 1963-ban mutatkozott be, de a sorozat csak évekkel később, a Giant-Size X-Men első számával vált igazán meghatározóvá. Innen indult az a folyamat, amelynek eredményeként a mutánsok a Marvel egyik legfontosabb és legkomplexebb mitológiájává nőttek. A hatás pedig messze túlnőtt a képregényeken, hiszen az X-Men rajzfilmsorozat és az ezredfordulón bemutatott mozifilm alapjaiban járult hozzá a modern szuperhősfilmes korszak megszületéséhez.
Utólag nehéz elképzelni, hogy mindez a Mutánsok címen valósuljon meg, de éppen ez mutatja, mennyire apró döntéseken múlik néha a popkultúra alakulása. Egy névcsere, egy kiadói aggály és egy kis kreatív kompromisszum kellett ahhoz, hogy az X-Men ne csak egy új képregény legyen, hanem egy egész generációkat meghatározó jelenség.