Bár tavaly úgy tűnt, végleg lekerült a napirendről a Teenage Mutant Ninja Turtles: The Last Ronin élőszereplős adaptációja, a franchise egyik megalkotója szerint korántsem biztos, hogy eltemethetjük a projektet. Kevin Eastman egy friss interjúban arról beszélt, hogy a film nem lett végleg törölve, csupán késik, és szerinte jó esély van rá, hogy a jövőben mégis megvalósul. A The Last Ronin története a teknőcök univerzumának egyik legsötétebb fejezete:
a sztori középpontjában Michelangelo áll, aki egyedüli túlélőként próbál bosszút állni családja haláláért egy brutális, disztópikus New Yorkban.
A képregény kifejezetten komor hangulatú, erőszakosabb és érzelmileg is nehezebb, mint amit a franchise-tól a legtöbben megszoktak, ezért is tervezték eleve R-korhatárbesorolsú élőszereplős filmként. A projektet azonban tavaly félretették, iparági hírek szerint azért, mert a stúdióvezetés nem feltétlenül akarta ilyen sötét hangvétellel újraindítani a filmes vonalat. Eastman ugyanakkor most egyértelművé tette, hogy szerinte ez inkább halasztás, mint valódi kasza, és a háttérben továbbra is komoly érdeklődés van a történet iránt. Ahogy fogalmazott: szerinte "meg fog történni", csak idő kérdése, mikor kap zöld utat a projekt.
A rajongói lelkesedés mindenesetre adott. A The Last Ronin az elmúlt évek egyik legsikeresebb Teknőcök-képregénye lett, és sokan pont azért szeretik, mert mer felnőttebb, komolyabb irányba tenni jó pár markáns lépést. A sztori egyfajta alternatív jövőt mutat, ahol a hősök legendája tragédiába fordult, a túlélés pedig sokkal inkább dráma, mint klasszikus akciókaland.
A háttérben közben más projektek is készülnek: egy új élőszereplős film már fejlesztés alatt áll, emellett érkezik egy előzményképregény is, amelyben Michelangelo Casey Marie Jonest, April O'Neil lányát mentorálja. Ez azt mutatja, hogy a franchise jövője továbbra is több irányban épül, és a sötétebb hangvételű történetek sem kerültek teljesen ki a képletből.
Eastman optimizmusa alapján tehát nem érdemes temetni az R-rated The Last Ronin-filmet. A kérdés inkább az, hogy a stúdiók mikor érzik úgy, hogy a közönség készen áll egy olyan Tini Nindzsa Teknőcök-filmre, amely már nem a könnyed poénokra és gyerekbarát akcióra, hanem egy keményebb, tragikusabb történetre épít.
