A kilencvenes évek egyik legikonikusabb kultfilmje, A holló mára szinte megbonthatatlan egységként él a popkultúrában Brandon Lee alakításával, a sötét gótikus hangulattal és azzal a tragédiával, amely örökre rányomta a bélyegét a film örökségére. Kevesebben tudják viszont, hogy a folytatás eredetileg egészen radikális irányba indult volna el, és ha David S. Goyeren múlik, ma egészen más franchise-ra emlékeznénk.
Goyer már 1995-ben azon gondolkodott, hogyan lehetne folytatni A holló történetét anélkül, hogy Brandon Lee emlékét másolással vagy erőltetett újrakezdéssel sértenék. Az egyik legizgalmasabb ötlete az volt, hogy Sarah, az első film narrátora felnőttként nemcsak tanúja, hanem maga megtestesítője lenne a Hollónak. Egy női főszereplő szerinte nemcsak friss irányt adott volna a történetnek, hanem eleve kizárta volna az elkerülhetetlen összehasonlítást Lee alakításával. A koncepció mögött nem puszta provokáció állt, hanem az a szándék, hogy a gyász, az erőszak és a bosszú témáit egy új nézőpontból lehessen feldolgozni.
A másik terv még merészebb volt. Goyer egy viktoriánus kori történetet képzelt el, amelyben a Holló 1888 ködös Londonjában csap össze Hasfelmetsző Jackkel. Ez a Gaslight Crow ötlet jóval a steampunk divathullám előtt született, és a korabeli bűnügyi paranoia, a városi nyomor és a természetfeletti igazságosztás keverékéből építkezett volna. A Holló figurája ebben a közegben nemcsak stílusban, hanem tematikában is új értelmet nyerhetett volna.
A Miramax azonban nem kért a kísérletezésből. A stúdió ragaszkodott ahhoz, hogy a folytatás minél inkább hasonlítson az eredeti filmre, így végül kompromisszum született. A Holló: Az angyalok városa megtartotta a felnőtt Sarah karakterét, de a címszerepet egy új férfi főhős kapta, és a radikálisabb ötletek a fiókban maradtak. Goyer később nyíltan beszélt arról, hogy a film nem az a változat lett, amit eredetileg elképzelt, és ha rajta múlik, a franchise már a második résszel teljesen új irányt vett volna.
Érdekesség, hogy James O'Barr, az eredeti képregény alkotója sem zárkózott el a női Holló gondolatától, még ha a konkrét tervekről nem is egyeztettek. A folytatás bukása azonban megtörte a lendületet, és innentől kezdve A holló inkább sodródott, mintsem újraértelmezte volna önmagát. Így maradt meg egy elszalasztott lehetőség emléke, amelyben egy női főhős vagy egy viktoriánus bosszútörténet akár teljesen új szintre emelhette volna a legendát.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
