Vannak olyan kérdések, amik azóta élénken foglalkoztatják a képregénykedvelőket, hogy megjelent a Batman első száma: ilyen például az, hogy miért nem gyilkol a szuperhős, vagy hogy miért nem használ lőfegyvert. A vitában mindkét oldalon (a gyilkolást ellenzők és támogatók oldalán is) hangzottak el izgalmas érvek, a képregényalkotók is beszálltak hol beszélgetésekben, hol az alkotásaikon keresztül. Egy új szám, a Batman: The Knight #6 finoman szólva is előtérbe helyezi ezt a vitát és egy új nézőpontot kínál a dilemmát illetően.
A sztori szerint Bruce Wayne fiatal felnőttként átesik a legújabb képzésén, amelynek keretében őt és Antont nem más okítja, mint a "világ legjobb mesterlövészeként" emlegetett Luka Jongo. Miután Bruce bemutatja a különböző íjászfelszerelésekkel kapcsolatos képességeit, Jungo felfedi a duó kiképzésével kapcsolatos valódi szándékait: azt akarja, hogy a megszerzett képességekkel fegyverezzék le az ellenséget, és esetleg "az egész átkozott világot", ha sikerül.
Jungo ezután Bruce-t és Antont fegyverforgatásra oktatja, és Bruce elárulja, hogy nem tetszett neki ez a próba, mert felidézte a szüleivel kapcsolatos traumáját. Később azt mutatják, ahogy Bruce célba lő, és a narrációból kiderül, hogy kialakult nála egy határ:
"Nem tudok egy életet sem elvenni. És nem használhatok fegyvert senki ellen, mert, Istenem, segíts... Jó vagyok benne."
Ez egy egyedi pluszt ad Bruce általános motivációinak, amikor a lőfegyverekről van szó, miközben igazolja a képességeit azon ritka alkalmakkor, amikor mégis élt velük.
Nektek mi a véleményetek az egészről?
