Azt valószínűleg kevesen vitatják, hogy a Dragon Ball sztorija a Super Saiyan fejezet végéig tökéletesen ki volt dolgozva. Son Goku megismerésének pillanatától Frieza (a magyar fordításban Dermesztő) vesztéig egyenes vonalat húzhatunk a cselekmények között. A manga és az anime csak ezután kezdett nagyon fura irányokba kanyarodni, és valószínűleg emiatt alakult ki az az elképzelés, hogy onnantól Toriyama csak írta a dolgokat, amik eszébe jutottak. Bár ez alapvetően nem teljesen téves feltételezés (eleinte a mester valóban csak Frieza vesztéig tervezte a sztorit), ennél azért több van a dolgok mögött.
Akira Toriyama egy híresen szerény író volt. Bár a mester munkássága kétségtelenül népszerűsített egy egész műfajt, ezt ő sosem ismerte volna be. Toriyama nem kért a hírnévből, és csendben csak dolgozott kedvencein. Sajnos nem elképzelhetetlen, hogy a folyamatos munka vette el őt tőlünk idő előtt.
Ettől függetlenül, ami a Dragon Ball történetét illeti, azzal kapcsolatban nem egyszer nyilatkozott dolgokat, melyek megcáfolták a népi hiedelmek.
"Számomra egy kicsit kellemetlen az, hogy sztorinak hívják az emberek a rajzokat, amiket gyorsan összedobok. Ha őszinte akarok lenne a történet második fele azért volt nehéz, mert túlgondoltam mindent. Bár szerintem így is jó munkát végeztem."
Toriyama sokkal jobban szeretett írni, mint rajzolni, és amikor a történet írásáról volt szó, akkor keményen oda is tette magát. Ez látható a Dragon Ball második felének fénypontjain, még akkor is, ha a sztori több helyen összeakadt saját magával.
