A tíz legizgalmasabb főgonosz, akit ráeresztenénk Supermanre a Man of Tomorrowban

Superman mindig is a hatalom és emberség közti vékony mezsgyén járt, ahol az isteni erő találkozik a halandó felelősséggel. Most, hogy James Gunn újraépíti a DC filmes univerzumát, minden szem a következő nagy fejezetre, a 2027. július 9-én érkező Man of Tomorrowra szegeződik. A filmet maga Gunn írja és rendezi, így minden jel arra utal, hogy egy olyan, karakterközpontú, ugyanakkor monumentális szuperhősfilmet kapunk, amely egyszerre tiszteleg a klasszikus Superman-mítosz előtt, és új alapokra is helyezi azt. A főszerepet persze megint David Corenswet játssza, aki már a 2025-ös Superman filmben megmutatta, hogy képes egyszerre hősies és esendő lenni. Az új történetben ismét ő ölti magára a piros köpenyt, de ezúttal egészen más kihívások várnak rá: a Man of Tomorrow nem közvetlen folytatás lesz, hanem egyfajta új fejezet, amely a Superman-saga részeként, de önálló tematikára épül fel. A középpontban ezúttal Superman és legnagyobb földi ellensége, Lex Luthor áll, akit Nicholas Hoult alakít majd - és Gunn eddigi nyilatkozatai szerint a két karakter kényszerű szövetségre lép, hogy együtt nézzenek szembe egy náluk is hatalmasabb fenyegetéssel.

Ez a koncepció önmagában izgalmas: két zseniális, de erkölcsileg ellentétes figura, akik egymásra utalva kénytelenek megmenteni a világot. A dinamika, amely köztük kialakulhat, új dimenziót adhat a Superman-filmeknek. Hoult Luthorja fiatalabb, karizmatikusabb, talán kevésbé ördögi, de annál veszélyesebb lehet: egy olyan ember, aki a saját zsenialitását tekinti isteni ajándéknak, és nem tudja elfogadni, hogy van valaki, aki még nála is több. Gunn eddigi munkái bizonyították, hogy képes egyensúlyozni az akció, a humor és az érzelem között, így a Man of Tomorrow is valószínűleg egyszerre lesz látványos, emberi és filozofikus. A nagy kérdés persze az: ki lehet az a "nagyobb fenyegetés", amely miatt Supermannek és Luthornak össze kell fogniuk? Milyen ellenfél képes arra, hogy a világ legokosabb embere és a világ legerősebb embere egy oldalon harcoljanak? A DC univerzumában bőven akadnak olyan karakterek, akik elég erősek, elég komplexek és elég érdekesek ahhoz, hogy méltó ellenfelei legyenek ennek a párosnak.

Ezért összegyűjtöttük, kik lennének azok a főgonoszok, akik a legjobban illenének James Gunn 2027-es Man of Tomorrow című filmjébe - akár mint egyedüli antagonisták, akár mint egy rejtélyes háttérerő, amely lassan bontakozik ki a Superman-saga következő fejezeteiben. Olyan figurák, akik nemcsak fizikailag jelentenek fenyegetést, hanem morálisan, filozófiailag és érzelmileg is kihívás elé állíthatják az Acélembert. A következő tíz karakter között vannak ismerős nevek és alig látott figurák. Egyesek a Krypton örökségét idézik, mások az emberi gőg és technológia szörnyei, megint mások kozmikus erők vagy a valóság határait feszegető entitások. Egy dolog azonban közös bennük: mind képesek lennének arra, hogy a Man of Tomorrow ne csupán egy újabb szuperhősfilm legyen, hanem egy valódi modern mitológia - egy történet arról, mit jelent embernek maradni akkor is, amikor már rég istenek között járunk.

Brainiac

Ha Superman mitológiájáról beszélünk, Brainiac mindig ott lebeg a levegőben. A hideg, logikus, érzelemmentes idegen intelligencia nem pusztán egy újabb űrlény a hős ellenfelei sorában, hanem egy olyan erő, amely a tudást a létezés fölé helyezi. Városokat zsugorít, kultúrákat archivál, majd elpusztítja őket, hogy tökéletes rendet teremtsen. Brainiac nem csak magában a harcban lenne Superman ellenfele, hanem az eszmében is: mit jelent megőrizni az életet, ha közben kontrollálni akarjuk? Egy Lex Luthorral való szövetség különösen izgalmas lenne - két zseni, akik ugyanazt akarják, de teljesen más módon. Aztán persze Luthor rájönne, hogy ha Brainiackel működik együtt, végül rá is csak a bukás várhat, és ez lehet az ok arra, hogy végül inkább Superman oldalára áll. 

Darkseid

Ha a Man of Tomorrow és úgy általában a DC filmes univerzuma valóban nyitni akar a kozmikus történetmesélés felé, Darkseid az, akitől minden hős rettegni fog. Az Apokolips bolygó uralkodója nem egyszerűen hatalmas, hanem már-már isteni szintű lény, aki az élet és szabad akarat megszüntetésében látja a tökéletességet. Superman, aki a remény és az együttérzés szimbóluma, nála tökéletesebb ellentétet nem is találhatna. Egy Darkseid-szál ráadásul előkészíthetné az egész DCU nagyobb ívét, ahogyan Thanos tette a Marvelnél, de filozófiai mélységgel, ahol a harc nemcsak fizikai, hanem spirituális is: az emberiség megőrizheti-e a szabadságát, ha az univerzum rendet akar?

Mongul

Mongul mindig is a puszta erő megtestesítője volt, egy galaktikus hódító, aki a Warworld nevű lebegő bolygón uralkodik. Ő az, aki sosem elégszik meg azzal, hogy legyőzzön valakit, neki az számít igazán, hogy megalázza az ellenfelet. Superman számára Mongul nemcsak fizikai kihívás, hanem erkölcsi próbatétel is lehetne: hogyan küzd meg valakivel, aki a gyilkolásban látja az értelmet? Egy filmben, amely az emberi értékek és a felelősség kérdését feszegeti, Mongul a "miért harcolunk" dilemmát hozná elő. Ráadásul a Warworld látványa tökéletesen illene a Gunn-féle vizuális világhoz.

Doomsday

Doomsday neve maga a pusztítás szinonimája. A képregényekben ő volt az a lény, aki képes volt megölni Supermant, így mindig is a végső fizikai fenyegetést jelentette az Acélember számára. Egy új értelmezésben azonban többről is szólhatna: a genetikai kísérletek, a mesterséges élet, a határok feszegetése mind aktuális témák, és ezeket a filmbe is simán bele lehetne szőni. Mi van, ha Doomsday nem csupán egy szörny, hanem egy emberi arroganciából született tragédia? Superman legnagyobb erőpróbája nemcsak az lenne, hogy megállítsa, hanem az is, hogy ne veszítse el önmagát a küzdelemben, így újabb izgalmas rétegeket lehetne pakolni egy jól ismert karakter hátteréhez. A halál, a feltámadás és a megváltás motívuma pedig új szinteket adna magához a történethez is.

Zod tábornok

Zod az a karakter, aki képes egyszerre elmélyíteni Superman múltját és alaposan felkavarni a jövőjét. Ő nem egyszerű gonosz, hanem egy katonai hős, aki Krypton bukását más szemszögből látja. mint a vörös alsógatyás szuperember. Számára Superman nem más, mint egy hétköznapi áruló, aki cserbenhagyta a saját népét, és másokat, választott helyettük - az embereket. Egy új találkozás közöttük - akár emlékek, akár időbeli manipulációk révén - tökéletesen működhetne, ha a film az identitás kérdését helyezi középpontba. A DCU első Superman mozija már ügyesen kapargatta azt, hogy a Krypton lakói nem szent emberek, sőt Superman vér szerinti szüle sem csak szívjóságból küldték fiukat a Földre, így ezt a vonalat is izgalmas lehetne tovább boncolgatni. Mi az, ami valóban emberré tesz egy istenszerű lényt? Zod jelenléte ezt a dilemmát a végletekig feszítené.

Parasite 

A Parasite nem a tipikus világpusztító gonosz. Ő az a DC rosszfiú, aki kiszívja mások erejét, képességeit, sőt emlékeit is. Egy olyan filmben, ahol Superman ereje megszokott dolog, ez a történet végre elvehetné tőle azt, amit mindenki adottnak vesz. Mi marad a hős mögött, ha elveszik tőle az ereje? A Parasite fizikailag talán nem a legerősebb, de pszichológiailag az egyik legkomolyabb kihívás lehetne, mert szembesítené Supermant azzal, hogy az igazi hatalom nem az izmokban, hanem az elvekben rejlik. James Gunn pedig elég ügyes az efféle sztorikban, így valószínűleg most is bízhatnánk benne.

Metallo 

Metallo a modern kor Frankenstein-szörnye: ember volt, akiből gépet csináltak, és most már csak és kizárólag a bosszúvágy tartja őt mozgásban. Szíve helyén egy Kryptonit-magot hord, ami már önmagában is halálos veszély Superman számára. Egy ilyen történetben a hangsúly nemcsak a küzdelmen lenne, hanem az együttérzésen is. Metallo ugyanis egy tragikus figura, akiben viszont hiszitek, vagy sem, maradt még emberség, de elnyomja azt a soha szűnni nem akaró fájdalom. Supermannek nemcsak meg kellene állítania őt, hanem is kellene megértenie - és ez az, ami igazán emberivé tenné az új filmet.

Silver Banshee 

Silver Banshee egy kísérteties gonosz, akinek sikolyával ölni lehet. A misztikum, a halál és a bosszú keveredik benne, ami ritka ízt adna egy technológia-központú világban. Egy olyan filmben, amely eddig főként a tudományra épített, ő hozhatná el a mágia dimenzióját, a horror és a tragédia határán. Silver Banshee története ráadásul női perspektívából is izgalmas: nem egyszerű gonosz, hanem átok sújtotta lélek, aki nem talál nyugalmat. Egy Superman-filmben, ahol az élet védelme a tét, ez a kontraszt katartikus lehetne.

Mr. Mxyzptlk

Mr. Mxyzptlk a legkülönösebb jelenség Superman ellenségei között: egy ötödik dimenzióból érkező imp, aki játékos, szeszélyes és kiszámíthatatlan. Látszólag komolytalan figura, de valójában hatalmas hatalommal bír. Ha a Man of Tomorrow egy ponton el akarna szakadni a realista világtól, ő lehetne az, aki áttöri a negyedik falat, aki megmutatja, hogy a valóság szabályai sem örökérvényűek. Egy ilyen gonosz révén a film humort, filozófiát és egy csipetnyi abszurditást is csempészhetne a szuperhősdrámába, miközben a nézőket is elgondolkodtatja: mi van, ha minden, amit látunk, csak egy játék? Gunn eddig nem tolta ugyan túl saját humorát a DCU-ban, de azért ügyesen csepegtetett belőle, világossá téve, hogy ez nem az eredeti Snyder-féle DCEU borongós melankóliája már. Mr. Mxyzptlk szerepeltetésével pedig tovább csillogtathatná az új DCU vicces vonalát.

Imperiex

Imperiex nem gonosz a klasszikus, megszokott értelemben véve. Ő a világegyetem önjavító mechanizmusa, az entropia istene, aki pusztít, de csak azért hogy újat teremtsen. Egy film, amely eljutna idáig, már nemcsak Superman története lenne, hanem az egész emberiségé. Imperiex érkezése egy kozmikus katasztrófa, amelyben Superman végül nem ellenséget győzne le, hanem megértené: néha a világ megmentése nem a harcról, hanem az önfeláldozásról szól. Egy ilyen történet a modern mitológia csúcspontja lehetne, grandiózus, tragikus és felemelő egyszerre.

A Superman-filmek mindig is akkor működtek a legjobban, amikor nemcsak arról szóltak, hogy ki tud erősebben és nagyobbat ütni, hanem arról is, hogy mit jelent jónak lenni egy tökéletlen világban. A Man of Tomorrow című film előtt most egyedülálló lehetőség áll: újraértelmezni a hős és a gonosz kapcsolatát, mélyíteni a karaktereket, és végre megmutatni, hogy Superman nemcsak egy szimbólum, hanem egy esendő, döntéseivel vívódó lény is.

Ha valami efféle módon akarna majd James Gunn elindulni, akkor tényleg bízhatunk abban, hogy a Man of Tomorrow nemcsak egy újabb, sokadik képregényfilm lesz, hanem egy olyan adaptáció, amelyben Superman ismét azzá válik, aminek mindig is lennie kellett a képregényfüzetek lapjain: a remény, a hit és az emberi jóság utolsó védelmezőjévé egy egyre csak sötétedő univerzumban.