A DC-univerzumban nagyon kevés olyan figura van, akiről tényleg el lehet mondani, hogy szinte bármit megtehet, de Spectre pontosan ilyen. Nem egyszerű szuperhős, nem egy erősebb varázsló, és nem is egy kozmikus izomember, hanem az isteni harag megtestesülése, aki elvileg teljes városokat, démonokat és valóságokat is képes lenne fél kézzel eltörölni. Pont ezért különösen erős húzás, hogy a DC most nem csak megállítani akarja, hanem a jelek szerint végleg ki is írhatja a pályáról. A JSA aktuális történetszála már eddig is azt mutatta, hogy pectre jelenléte nem áldás, hanem ketyegő atombomba. A JSA #20-ban Manhattan fölé magasodó, folyamatosan változó kaijuszerű rémként tombolt, és a Justice Society legnagyobb nevei sem nagyon tudtak mit kezdeni vele. Doctor Fate, Jay Garrick, Alan Scott és a többiek hiába tartoznak a DC legrutinosabb hősei közé, Spectre nem olyan ellenfél, akit erőből le lehet birkózni.
A JSA #21-ben Metron lép színre, és a fiatalabb hősöknek megmutatja Aztar, vagyis Spectre eredetét. A történet szerint Aztar egykor bocsánatért könyörgött Isten kapujában, de nem feloldozást kapott, hanem egy új küldetést. A megbocsátást ki kellett érdemelnie, mégpedig azzal, hogy az isteni bosszú eszközévé válik. Ez eddig is tragikus alap volt, de a mostani történet ezt egyértelműen végpont felé tolja. Metron azt mondja a hősöknek, hogy ahogy látták Spectre születését, úgy a halálát is látni fogják, és ebben Darkseidnek is szerepe lehet.
Ez nem apró fenyegetés. Spectre a DC egyik legkényelmetlenebb karaktere, mert ha komolyan vesszük az erejét, akkor szinte minden nagy konfliktust rögtön meg kellene oldania. Ha megjelenik egy univerzumot fenyegető gonosz, logikus kérdés, hogy hol van az isteni harag élő fegyvere, és miért nem törli ki az illetőt a létezésből. A kiadónak ezért évtizedek óta magyaráznia kell, miért nincs ott, miért gyengébb, miért van bezárva, miért van épp mással elfoglalva, vagy miért nem avatkozhat közbe. Spectre halála vagy végleges kivonása a sztorikból ezért nem csak sokkoló fordulat lenne, hanem praktikus döntés is. A DC megszabadulna egy olyan figurától, akinek jelenléte állandóan felborítja a téteket, közben pedig Aztar és Jim Corrigan is megkaphatná azt a lezárást, amit nagyon régóta halogatnak. Aztar évezredek óta vezekel, Jim Corrigan lelke pedig majdnem egy évszázada nem kaphatott valódi nyugalmat, mert újra és újra Spectre hordozójaként rángatják vissza a történetbe.
Darkseid bevonása különösen beszédes. A DC All In korszakában Uxas bukása és következményei már eleve nagyobb kozmikus átrendeződést indítottak el, a JSA most pedig láthatóan visszanyúl ehhez a ponthoz. Metron nem véletlenül viszi vissza Doctor Fate-et, Stargirlt, Jakeemet és Kid Eternityt a DC All In Special eseményeihez, miközben a többiek Spectre ellen küzdenek. A sztori nem egyszerűen egy elszabadult hősről szól, hanem arról, hogy a DC egyik legnagyobb kozmikus ereje talán most fizeti meg végleg az árát a saját létezésének.
Persze képregényeknél mindig óvatosan kell bánni a "végleges halál" kifejezéssel. A DC és a Marvel univerzumában már láttunk visszatérni mindenkit, akinek egyszer nagy, drámai temetést rendeztek, és Spectre esetében különösen nehéz elképzelni, hogy egy ennyire alapvető metafizikai erőt örökre ki lehessen törölni. De a mostani történet nem egyszerű kamu cliffhangernek tűnik. Inkább annak, hogy a DC végre szembenéz a karakter legnagyobb problémájával. Spectre túl erős ahhoz, hogy normál szuperhős-univerzumban hosszú távon gond nélkül működjön. Ha tényleg Darkseid okozza Spectre végét, az méltóbb lezárás lehet, mint egy újabb mesterséges gyengítés vagy átmeneti börtön. Egy végső áldozat egyszerre adhat súlyt Aztar vezeklésének, Jim Corrigan tragédiájának és a JSA jelenlegi konfliktusának. Spectre nem azért tűnne el, mert a DC nem tud vele mit kezdeni, hanem azért, mert a történet szerint elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol a bosszú helyét végre átveheti a megváltás.
A JSA #21 tehát nem csak egy újabb kozmikus balhé a sok közül. Ha a DC tényleg végigviszi, amit most előkészít, akkor a kiadó egyik legerősebb, legnehezebben kezelhető hőse kerülhet ki tartósan a képletből. És bármennyire furcsán hangzik, lehet, hogy a DC-univerzumnak pontosan erre van szüksége:
kevesebb mindent megoldó isteni figurára, és több olyan történetre, ahol a hősöknek tényleg saját erőből kell megküzdeniük a lehetetlennel.
