A Microsoft jelentése szerint, elemzők megállapították, hogy az elmúlt hétvégén Xbox 360-as konzolból fogyott a legtöbb.

A Tokyo Game Show-n jelenlévő PS3-ak túlmelegedtek - legalább is David Gibson, a Macquire Securities egyik elemzője szerint. A Sony tagad.

Még az elemzők is meglepődtek, amikor a legfrissebb tanulmányok arra mutattak rá, hogy az igazán kemény játékosok 45 százaléka a 6 és 17 éves korosztályból kerül ki.

Várhatóan még ma megérkezik egy hivatalos bejelentés az ESA (Entertainment Software Association - Szórakoztató Szoftverek Szövetsége) képviselőjétől, melyben közölni fogják, hogy a Los Angeles-i E3 játékkiállítást drasztikusan átalakítják jövő évtől. A next-gen.biz szerezte meg az első információkat (thanks Malleus), melyek az Electronic Entertainment Expo összezsugorításáról és átalakításáról szóltak. A lap úgy tudja, hogy a kiállítók már évek óta gondolkodnak valamilyen lépésen, mivel csak a kiállítási terület bérlésére dollármilliókat kell költeniük, nem beszélve az alkalmazottakról, a berendezésekről, és a direkt erre az alkalomra elkészített exkluzív demókról, videókról. Ezek költségei semmiképpen nem térülnek meg. A jelenlegi állás szerint évente átlagosan 400 kiállítót 60 ezer érdeklődő látogat meg a helyszínen. A GameSpot több forrásból is úgy tudja, hogy jövőre az E3 a szokásos Los Angeles Convention Centerből (LACC) egy jóval kisebb helyszínre lenne átköltöztetve. Az új helyszínen kizárólag privát tárgyaló helyiségeket építenének a kiállítók, ahol bizonyos, előre kiválasztott újságírói vagy egyéb csoportok számára mutatnák be termékeiket. Állítólag a nagyobb kiállítók felismerték, hogy nem éri meg egy iparági szintű rendezvényen képviseltetni magukat, inkább csak a saját képviseletükben megrendezett kiállításoknak lenne értelme. Ez lényegesen csökkentené a költségeket, ráadásul így az egész rendezvény egy-egy cégről és annak játékairól szólna. Elemzők szerint viszont az E3 nem csak iparági jelentőséggel bír. A rendezvény lekicsinyítése kárt okozna a helyi hotelek, vendéglátó egységek és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tulajdonosainak is. Ezen a pár napon nagyjából 50 millió dollárt költenek az E3 miatt a városba érkező vendégek.

A tegnapi hivatalos bejelentés után az AMD-ATI páros képviselői egy sajtótájékoztatón vázolták fel jövőbeli terveiket. Az már egészen biztos, hogy a két vállalat névlegesen fennmarad, és működésük is teljesen független lesz, de természetesen kihasználják az összeolvadás által kialakuló új lehetőségeket. A fő cél a jobb versenyképesség elérése a vállalati szférában és a rendszerszintű CPU-GPU integrálásban a platformizáció révén. A két cég összeolvadása ugyanakkor lehetővé teszi a lapka szintű rendszer- és grafikus processzor integrálást, vagyis a két chip egy ostyán foglalna helyet. Ennek megoldása azonban több kérdést is felvet. Az integrálás mellett szól, hogy jelenleg a PCI Express foglalatos videokártyák nagy része már GDDR3 memóriával dolgozik, míg a rendszerprocesszor legfeljebb DDR2 típusúval, ami jóval kisebb teljesítményre képes. Így aztán, ha a videokártyára 512 MB GDDR3 memória kerülne, amit összekötnénk a CPU-val PCIe foglalaton keresztül, a teljesítmény sokkal meggyőzőbb lenne. Az AMD kifejlesztett egy cHT (coherent HyperTransport) névre keresztelt technológiát, amely lehetővé teszi két AMD processzor összekapcsolását. Ilyen foglalatba lehetne illeszteni a második processzor helyett a grafikus chipet, ami elemzők szerint sokkal hatékonyabb megoldás lenne abban az esetben, ha a GDDR3 memóriát közösen használná a két chip. Az összeolvadás másik fontos előnye a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése lehet. Az Intel nagyon nagy hangsúlyt fektet az új technológiák kifejlesztésére, az AMD ezen a téren igencsak le van maradva. Dirk Meyer az AMD színeiben azt is elárulta, hogy a jövőben több magos integrált CPU-GPU kialakításra is számíthatunk. Úgy tűnik, sikerül ismét valami újdonsággal felpezsdíteni a processzorok piacát.

Ahogyan az 1980-as években a VHS formátumot tette világszerte az elsővé, most a Blu-Ray és a HD-DVD párharcában dönthet a pornóipar. A E! Entertainment Television Inc. vezetői például már választottak is, méghozzá a Blu-Ray-lemezeket. Elmondásuk szerint ugyanazért, amiért annak idején a VHS lett a győztes a konkurenciával szemben. Noha a béta sztenderdnek jobb minősége volt, a pornóipar a VHS-kazetták mellett döntött, így az került be a hétköznapokba. A jelek szerint pedig az előbbi képviselői a Blu-Ray-t támogatják. Emiatt az E! Entertainment is úgy döntött, televíziós célokra HD-DVD-k helyett a konkurenciából vásárol be. Elemzők szerint hasonló technológiai kérdésekben szintén hamar dönthet a pornóipar, ugyanis világszerte összesített számadatok szerint évi majd 60 milliárd dollárnyi bevételt hoz a kiadóknak. A Digital Playground pornóstúdió, amely az elmúlt három évben a legtöbb nagyfelbontású és csúcsminőségű filmet adta ki a szakmában, szintén a Blu-Ray-t választotta. Elmondásuk szerint a döntés oka a nagyobb kapacitás és az, hogy a Sony a PlayStation 3-hoz szintén a kék fényt részesítette előnyben. A párharcban mellesleg a Blu-Ray 50 gigabájtot képes domborítani, és olyan cégek állnak mögötte mint az LG, a Panasonic, a Philips, a Disney és a Fox filmstúdiók, míg a HD-DVD-t a maga 30 gigabájtos tárhelyével a Toshiba, a NEC és a Warner Home Video részesíti előnyben. Noha a Blu-Ray később érkezik meg a piacra, elemzők szerint mégis elsöprő győzelmet arat majd a Sony és a pornócégek választása miatt. Más kiadók a HD-DVD formátumot vették használatba, azonban majdhogynem kivétel nélkül úgy nyilatkoztak: amint elérhető lesz a Blu-Ray, áttérnek rá. Néhány elemző azonban más véleményen van, és míg a kiadók számadatai a fentieket egyértelműen megerősítik és alátámasztják, addig vannak akik úgy vélik, a felhasználók döntik majd el, hogy a Blu-Ray, vagy a HD-DVD jön ki győztesen a gigászi csatából.

Korábban az elemzők által közreadott eredmények szerint a nyáron jó 15-20%-os visszaesést kellett volna megfigyelnünk a játékeladások terén. Most azonban ez totálisan megdőlt, ugyanis tavalyhoz képest idén júniusban 25%-kal több eladás volt, mind hardveres mind szoftveres téren. A bevétel egyébiránt 844,5 millió dollár volt, a legtöbb példányszámban eladott gépezet pedig a múlthónapban megjelent Nintendo DS Lite volt, a maga 593.000-es számával - ennyit vettek belőle. Az első féléves eredmények szerint mellesleg összesítésben is több játékot adtak el idén mint tavaly, összesen 4%-kal.

A noteszgépek piacán erősítő Intel ismét átvette a vezető szerepet az Egyesült Államokban az eladott processzorok piaci részesedését tekintve. A kaliforniai székhelyű vállalat piaci részesedése a májusi 42,2 százalékról június folyamán 51,2 százalékra növekedett. Elemzők szerint ezt az igen nagy mértékű előrelépést azok az olcsó noteszgépek okozták, amelyek Celeron M chipeket tartalmaznak. Szétbontva az adatokat jól látható, hogy a noteszgépek piacán nőtt leginkább az Intel részesedése: a májusi 57,3 százalékról 66,2 százalékra. Az AMD értékei ugyanakkor 42,3 százalékról 33,4-re csökkentek. Tovább >>

A Freescale bemutatta a MRAM (Magneto-Resistive Random Access Memory) mikrochipet, amely a merevlemezekhez hasonló módon képes adatokat tárolni. Az új egység forradalmasítja a memóriák technológiáját. A magnetorezisztív véleltlenszerű eléréssel rendelkező memória (MRAM) a mágnesesség tulajdonságait kihasználva képes az adatokat tárolni, szemben a chipekben eddig megszokott elektromos töltéstől. Egyes elemzők szerint ez a chip az utóbbi évtized egyik legkiemelkedőbb találmánya a számítógépes memóriák tekintetében. A technológia legnagyobb előnye, hogy az információt azután is képes tárolni, hogy a chip már nincs áram alatt. A vállalat már sikeresen le is gyártott néhány 4 megabites MRAM prototípust. Tovább >>

Elemzők szerint a májusi visszaesés után újabb jelentős csökkenés várható a játékeladásokban. Júniusban és a nyáron várhatóan további 4-15%-kal csökkennek az eladások, és bizonyos érvelések szerint mindez évről-évre jó 10%-kal tovább esik. Jót is látnak azonban a jósok, hiszen úgy várják, hogy szeptembertől megkezdődik az őszi szezon, amikor is újra fellendülnek az eladások. A fellendülés okát a következőgenerációs játékokban látják, és további jó pontnak vélik az in-game hirdetéseket, a mobilplatformra történő fejlesztéseket és az online terjesztést is.

Egyes információk szerint az AMD felvásárolná a grafikus chipeket gyártó ATI Technologies-t - ez pedig az egész grafikus iparágat felforgatná. Az AMD az utóbbi években folyamatosan növeli a kapacitását, illetve a fejlesztésekre vonatkozó bejelentések is megszaporodtak. Apjit Walia elemző befektetőknek írt jelentésében az áll, hogy az ATI ritka jó vétel lehet a vállalat számára. A teljes cikket itt olvashatod el.

A filmipar képviselői rá szeretnék ébreszteni a világot, mekkora kárt okoz nekik a kalózkodás. Most azonban egy friss tanulmány a vártnál sokkal súlyosabb eredményeket hozott a felszínre, aminek hatására a nagyobb stúdiók vezetői egyelőre inkább úgy döntöttek, mégsem szeretnék nyilvánosságra hozni a károkról szóló valódi információkat. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) két évvel ezelőtt fogott hozzá egy átfogó tanulmány elkészítésébe annak reményében, hogy rávilágíthatnak a kalózkodás mögött rejtőző óriási kártékony hatásokra. A tanulmány tavaly készült el, s kiderült, hogy az Egyesült Államok területén az MPAA szövetségébe tartozó filmstúdiók 6,1 milliárd dollár veszteésge szenvedtek el, ami nagyjából 75%-kal több, mint amennyit korábban az elemzők jósoltak. A fenti horribilis összegbe nem csak az elveszett jegyeladásokat, hanem az el nem adott DVD-k árát is beleszámolták. Az idei jelentésnek a napokban kellene megjelennie, ám a jelek szerint erre egyelőre nem kerül sor. Az MPAA szóvivője szerint az előzetes adatok nem egyeznek a stúdiók által prognosztizáltakkal, s egyelőre még nem született megállapodás arról, hogy az adatokat milyen formában kellene nyilvánosságra hozni. Az egyik tábor szerint a valós helyzet megismerése elrettentő hatással lenne az emberekre, ami esetleg arra késztetne bizonyos társadalmi rétegeket, hogy változtassanak a moziba járási, vagy DVD vásárlási szokásaikon. Mások szerint azonban a helyzet csak tovább romlana, hiszen a tőkebefektetők elpártolnának a filmstúdióktól. A jelek szerint tehát a kalózkodás tovább gyűrűzik és erősebb, mint valaha, pedig az elllene folytatott harc is folyamatos, újabbnál újabb eszközöket vetnek be a megfékezésére.

Az In-Stat elemzői szerint 2010-re 61 millióra növekedhet a kínai online játékosok száma. Tavaly ez a szám még „csak” 26 millió volt – a játékkiadók egy ideje tisztában vannak a műfaj népszerűségével. Tavaly mintegy 300 online játékokkal foglalkozó vállalat működött Kínában. Érdekes, hogy ezeknek csak 15%-a volt nyereséges. Ennek ellenére a növekedés tovább folytatódik. Egyben Kínában készül a legtöbb online játszmákra kitalált játék is, bár ezek nagy része nem jut túl az ország határain. Már megmutatkoztak a dolog hátrányai is. Köztudott, hogy a kínai kormány szereti mindenen rajta tartani a kezét, részben ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években napi négy órára korlátoztak az „egy személyre eső online játékidő” nagyságát. Több haláleset is előfordult már, ami arra vezethető vissza, hogy az illető megállás nélkül napokat ült a gép előtt, s végül belehalt a kimerültségbe, így aztán a fenti megszorítás valahol érthető. Jelenleg az egész világon elérhető World of Warcraft című online szerepjáték tarthat számot a legnagyobb népszerűségre. Már több mint hatmillió aktív előfizetője van, és ez a szám a hamarosan megjelenő kiegészítő lemez segítségével várhatóan tovább növekszik majd.

A személyi számítógépek piacának pangására hivatkozik az Intel a 2006 első negyedévéről szóló beszámolójában, melyben 8,9 milliárd dolláros bevételről tesz jelentést - ez öt százalékkal marad el a múlt év megfelelő időszakától. A cég nettó nyeresége 1,3 milliárd dollárt tesz ki, ez harmincnyolc százalékkal kevesebb 2005 első negyedévének nyereségénél. Az elmúlt időszakban a PC-eladások általános visszaesése miatt az Intel viszonteladói képtelenek voltak megszabadulni a raktáron levő chipektől - nyilatkozta az Intel elnök-vezérigazgatója, Paul Otellini. Piaci megfigyelők más okot is feltételeznek a kiábrándító eredmény hátterében. Noha az Intel a világ félvezető-piacának nyolcvanhat százalékát tudhatja magáénak, az utóbbi időben több területet is elhódított tőle fő üzleti riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD). Tény, hogy az AMD a múlt héten igen bíztató, 185 millió dolláros negyedéves bevételről számolt be, köszönhetően az új, szerverek és munkaállomások számára gyártott ikermagos Opteron processzorok kedvező eladási statisztikáinak, valamint az árszínvonal általános emelkedésének. Az Intel persze előre láthatta a várható problémákat. A cég már márciusban kibocsátott egy figyelmeztetést, melyben az előre kitűzött bevételektől való elmaradást jósolta, 8,7-9,1 milliárd dollárra módosítva az előzetesen kalkulált 9,1-9,7 milliárdos célszámot. A nyilatkozat hatására az elemzők is módosították saját becsléseiket. A részvényenkénti 0,23 dollár egybeesik a Thomson Financial által megkérdezett szakértők általános előrejelzésével, noha ez harmincnégy százalékos elmaradást jelent 2005 első negyedévétől. Az eladások az ipar minden területén visszaestek, ide értve a központi feldolgozó egységeket, chipeket, alaplapokat, flash memória egységeket, a PDA-k és mobiltelefonok feldolgozó egységeit, valamint az általános eladási árakat. Ez a tendencia világszerte érvényesült, az Intel bevételei Japán kivételével minden földrajzi régióban elmaradtak a várakozástól. Az Intel előrejelzése szerint a mélyrepülés tovább folytatódik. A társaság a második negyedévre 8-8,6 milliárd dollárral számol, és az elemzők véleménye is megegyezik abban, hogy a bevételek nem haladják majd meg a 8,85 milliárdot. Otellini szerint azonban 2006 második félévére nézve már jobbak a cég kilátásai. Felhívta a figyelmet a 65 nanométeres ikerprocesszorok tervezett megjelentetésére, a Centrino Duo mobilplatformra és a digitális otthonok számára készülő Viiv platformra. Mindezeken kívül az Intel felveszi a kesztyűt az AMD Opteronjával szemben, és végre tervbe vette a régóta várt családi processzorok 2006-os piacra dobását. A Conroe, a Woodcrest és a Merom chipeket az asztali gépek, a szerverek és a mobil piac számára gyártják majd.

A nagyobb DRAM (dinamikus RAM) előállítók előrejelzései szerint a DDR2 memória chipek árai növekedésbe kezdhetnek az elkövetkezendő három hónapban – ráadásul a tendencia egész évben így maradhat. Általában mindig az év második negyede a leggyengébb időszak a PC-s piacon. Azoknak tehát, akik szeretnék bővíteni a gépükben található memóriát, esetleg olyan hordozható médialejátszót vennének, amely ilyen adattárolási megoldást használ, érdemes minél előbb dönteni és bevásárolni. Az egyesült államokbeli Micron Technology nemrég kiadott előrejelzése szerint a DRAM árak a márciusi stagnálás után ugrásszerű növekedésbe kezdhetnek. „A DRAM chipek iránti kereslet a negyedév második felében túlszárnyalhatja az előállítási kapacitást.” – mondta Mike Sadler, a Micron alelnöke. „Ahogy növekszik az eladott PC-k száma, úgy emelkedik az egy gépre vetített memória mennyisége is. Ugyanez a helyzet a noteszgépek esetében is, és további árnövekedést okozhat a régebbi DDR-ről az újabb DDR2 technológiára történő átállás miatt is.” Majd hozzátette, hogy a DRAM chipek iránti kereslet a tavalyinál 50-60%-kal is nagyobb lehet. A leginkább használt 512 megabites, 533 MHz-es DDR 2 memória modulok ára a múlt hónap vége óta 7,4%-kal nőtt, 4,92 dollárra. A világ legnagyobb DRAM gyártója, a Samsung Electronics elemzői is megjósolták ezt előre. A tajvani Nanya Technology azonban nem látja ilyen szörnyűnek a helyzetet. Pai Pei-lin, a vállalat alelnöke szerint „nincs mitől félni. A második negyedéves hanyatlás általános jelenség. A DDR2 piac magához tér majd, amint kereskedelmi forgalomba kerülnek az AMD legújabb generációs processzorai.” Az első DDR2-re optimalizált AMD chipek várhatóan júniusban jelenhetnek meg. Az Intelnek már vannak ilyen megoldásai. További gondot okozhat a Microsoft, mivel a Windows Vista csak jövő év elején kerül boltokba. A számítógép-gyártók arra számítanak, hogy az új operációs rendszer megjelenésével drasztikusan megnövekszik a több memóriával eladott PC-k száma. A nagyobb kereslet pedig ismét redukálhatja a memória árakat. Ám mivel a Vista futtatására alkalmas gépek értékesítése már idén nyár végétől megkezdődik, könnyen előfordulhat, hogy ismét készlethiány léphet fel, ami viszont az árak emelkedéséhez vezethet. A távolabbi jövő tehát egyelőre kifürkészhetetlen…

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Hihetetlen, de a Google rendszerén átfutó minden egyes keresés 12 centet hoz a vállalat számára. Ez a szám akkor válik igazán megdöbbentővé, ha hozzátesszük, hogy csak Amerikában, 2006. januárjában 2,7 milliárd keresést kezdeményeztek. A Nielsen/NetRatings piackutató cég szerint a fent említett időszakban az összes Amerikából indított webes keresés (5,7 milliárd) 48%-át a Google rendszere szolgálta ki. Egy évvel korábban 39%-kal kevesebb volt az összes keresések száma. "A webes felhasználók nem azért keresnek sokkal többet, mert nem találják meg, amit keresnek, hanem azért, mert az információgyűjtés sokkal inkább a hétköznapi élet részévé vált azóta." - mondta Ken Cassar elemző. Egyesek szerint a Google azért képes folyamatosan megőrizni, illetve növelni piaci részesedését, mert mindig új szolgáltatásokkal áll elő, amelyek sok esetben meggyőznek egy-egy újabb felhasználói csoportot. A termékkapcsolás következtében aztán végül is növekszik az összes keresés száma is. Adrian Cox, az Ask Jeeves vezetője szerint már nem a keresési találatok számával mérik az egyes keresőmotorok népszerűségét és hatékonyságát. A legtöbb felhasználó az első öt találattal megelégszik, hiszen meg is találja, amit akart. A többletszolgáltatásokkal igyekeznek az egyes vállalatok magukhoz csalogatni az internetezőket, amiket egy csokorba kötve tálalnak, hírekkel, webmaillel, stb. Mindenesetre ezen a téren is óriási fölénnyel rendelkezik a Google, amit igyekszik ki is használni. Legújabban például a Calendar naptárfunkcióval bővítették portfoliójukat.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

A Fogyasztói Elektronikai Szövetség (CEA) most kiadott tanulmányából az derül ki, hogy a felnőtt játékosok egyharmada heti tíz óránál is többet tölt játékkonzol vagy számítógépes játék előtt, míg a 12-14 éves korosztálynak csak 11%-a. A tanulmány 1767 megkérdezett amerikai részvételével készült, akik 2005. december 6. és 12. között töltötték ki az online kérdőíveket. "A tény, hogy a felnőttek felzárkóztak, sőt meg is haladták a fiatalok játékóra-számát, elsőre talán riasztó, de ennek megvannak az okai." - mondta a CEA vezető menedzsere és iparági elemzője, Steve Koenig. "Érdekes módon a 12-14 évesek többet játszanak mint a 15-17 éves korosztály. Utóbbiaknak talán nincs már annyi szabadidejük, vagy azt nem akarják elpazarolni. Esetleg ők már inkább kézikonzolt használnak, ami nem lenne meglepő, tekintve, hogy 81%-uk rendelkezik mobiltelefonnal." A tanulmány továbbá kitér arra is, hogy milyen arányban oszlanak el a különféle platformok. Kiderül, hogy a PC vezeti a listát a felnőtteknél, míg a gyerekek inkább konzolon játszanak. A háztartásokat nézve az a család, ahol PC és konzol is megtalálható, 58%-ban inkább utóbbit használják játékra, annak ellenére, hogy jóval kevesebbet üzemeltetik a számítógéphez képest (nyilván azért, mert a konzolt csak játékra, míg a PC-t sok egyéb másra is használják). A hordozható játékgépek népszerűsége egyre nő, a kiskorúak körében sokkal nagyobb ütemben, mint a felnőttek esetében: a nagykorú hordozható játékgép-tulajdonosok 25%-a, míg a gyerekek 77%-a játszott masinájával az elmúlt 6 hónapban. A többszereplős multiplayer játékok esetében kicsit változnak az arányok. A felnőtt játékosok 64%-a legtöbbször egyedül játszik konzolos alkotásokkal, míg 55%-uk online is kipróbálta már tudását mások ellen. A fiatalok ezzel szemben ötször annyi időt töltenek online konzolos játékokkal, ráadásul különösen a lányok. A 25-34 év közötti korosztályban a hölgyek szintén többségben vannak, ami főleg az online játékokban mutatkoznak meg. Legtöbbször ingyenes online játékokat részesítenek előnyben (pl. Yahoo! Games, stb.).