A PlayStation atyja szerint a fizikai adathordozók elhagyása észszerű, a játékosok ragaszkodása hozzájuk nem
Két lapáttal a problémára.
Két lapáttal a problémára.
Nyilván mind tudjuk, hogy a konzolgyártók szeretnék már hátrahagyni a fizikai adathordozókat, de ennél most van nagyobb akadály is.
A Sony 2028-tól digitális kiadásra áll át.
Sokan építenek új gépet a Windows 11-re való átállás miatt, és ragaszkodnak a fizikai adathordozókhoz.
A probléma a külső adathordozókról frissen telepített Windows 11 rendszereket érinti.
Az egyik utolsó nagy gyártó is bedobhatja a törülközőt, ahogy egyre többen száműzik életükből az adathordozókat.
Minden operációs rendszerhez mutatunk egy-egy alkalmazást, amivel az adathordozókon lévő fájlokat biztonságosan, garantáltan visszaállíthatatlanul törölheted.
Egy kritikára adott zseniális válaszként született meg a luisville-i banda rendhagyó újdonsága.
Az Egyesült Államokban is népszerűek még a fizikai adathordozók.
65 GB nem kevés, telepíteni és letölteni is teher. De mi lenne, ha megállt volna az idő, és sem az internet, sem az adathordozók nem lennének ennyire fejlettek?
Egy felmérés szerint az emberek 64%-a a játékoknál még mindig a fizikai adathordozókat kedveli a digitális letöltéssel szemben
Igazán örömteli, hogy az adathordozók tárkapacitásának növekedése még véletlenül sem egyenesen arányos a mérettel.
Egy tajvani illetőségű lemezgyártó, a Ritek 2007 harmadik negyedévében tervezi az újgenerációs adathordozók újraírható változatainak tömeggyártását, megtéve egy újabb lépést az „új” lemezek elterjesztéséért.
Anno még a filmes fényképezők is nagy dolognak számítottak. Az utóbbi években egyre inkább tökéletesedik a digitális fotótechnika, egyre több bámulatos eszköz jelenik meg. A Kodak most előállt egy olyannal, amely életünk végéig megőrzi adatainkat: aranyból készített adathordozókról van szó. A Kodak Preservation névre keresztelt termékei valójában szabványos CD-k és DVD-k, különlegességük azok anyagában rejlik. Ezek ugyanis nem a szokványos alkotóelemekből készülnek: a lemezek alapját 24-karátos arany adja. Ennek a felépítésnek hála a lemezeknél kiküszöbölték az oxidációt, amely a CD-k és DVD-k esetében az a folyamat, amely a diszkek végét jelenti, legyen az akármilyen.
A Kodak fejlesztői felgyorsított oxidációs eljárásokkal megállapították, hogy a vadiúj lemezek egészen bámulatos élettartammal rendelkeznek. Az új eljárással gyártott CD-k 300, a DVD-k pedig közel 100 évig őrzik meg tartalmukat, minden gond nélkül. Ha pedig belegondolunk, hogy a noname CD-ink, melyek majd 10 éve állnak a polcon, még mindig bírják a kiképzést, pedig állítólagosan már rég szemétkupac tárgyát kellene képezniük; akkor ez az idő akár sokkal több is lehet. A gyártó tervei szerint már a napokban megkezdődik a forgalmazás. Mindkét fajta lemez szabvány kapacitással rendelkezik. A CD-k esetében 5 dollár, a DVD-knél pedig 6 dollár várható, ami az árat illeti.Már nem számítanak különlegességnek a 750 gigabájtos meghajtók egy asztali számítógépben, és a több terabájtos modellek elterjedése is a küszöbön áll. De hogyan archiválhatjuk a rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű adatot? Itt vannak már a 80+ gigabájtos kétrétegű DVD-k vagy a 30+ gigabájtos blue laser DVD-k is. Az InPhase Technologies és a Hitachi Maxell azonban más megoldást kínál. Az új megoldás nem más, mint a holografikus tárolás. Az első ilyen technológiával készült lemezek tárolókapacitása 300 gigabájt, ez mintegy hét órányi nagyfelbontású (HD), 100 Mbps sebességű film archiválását teszi lehetővé. Az adathordozók 160 Mbps átviteli sebességgel működnek. A Maxell 2010-re 1,6 terabájtos tárhelyet és 960 Mbps átviteli sebességet jósol a holografikus technológia fejlődését figyelembe véve. Noha a lemezek első pillantásra egyszerű DVD-knek tűnnek, számtalan dologban különböznek azoktól. A Maxell leírása szerint a holografikus technológia úgynevezett volumetrikus rögzítést használ, méghozzá három dimenzióban - szemben az egyszintű DVD-s adatrögzítéssel. Ezen felül a holografikus eljárás több mint egymillió bitet, a DVD pedig csak egyet rögzít ugyanabban a pillanatban. A holografikus lemezeken lehetséges különböző adatokat tárolni egy adott fizikai ponton a referenciasugár szögének változtatásával, ezt az eljárást multiplexálásnak hívják. A technológia két lézersugarat használ, az egyik az adatsugár, a másik a referenciasugár. A Maxell a héten mutatta be újdonságát az Amerikai Műsorszolgáltatók Nemzeti Szövetségének (NAB) kiállításán felállított pavilonjában. Az első példányok az InPhase kereskedelmi igazgatója, Liz Murphy szerint várhatóan a jövő év második felében kerülnek a piacra. Természetesen az újfajta adattároló nem lesz olcsó mulatság. Murphy prognózisa szerint 15-20 000 dollár között lesz majd az áruk, tehát körülbelül 150 dollárba kerül majd 300 gigabájtnyi kapacitás. Mindez azt jelenti, hogy a következő években a holografikus technológia csak a professzionális felhasználók fegyvertárát gazdagítja majd, azonban a műszaki cikkek árának gyors és folyamatos csökkenését figyelembe véve mindannyiunk nappalijában holografikus tárolóval felszerelt számítógép fog állni alig egy évtizeden belül.
Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!
Ne maradj le a legfontosabb hírekről! Engedélyezd az értesítéseket, cserébe elsőként tudod meg, ha bejelentik a Half-Life 3-at! (Nem spamelünk, becsszó!)