Bár még csak október végén jelenik meg a címben említett VGA chip, illetve az ezzel szerelt kártyák, azért ennek ellenére voltak már olyan szerencsések, akik megnézhették és megmérhették...

Az AMD és az ATI júliusi házassága óta érik az újabb szenzáció. Szerdán az NVIDIA részvényeinek árfolyama 8 százalékkal emelkedett, miután elterjedt a hír: az Intel valóban meg akarja szerezni a grafikus chipgyártót.

A Samsung bemutatta első 40 nanométeres technológiával gyártott chipjét. Az új eszközt 64 gigabájtos memóriakártyákhoz használják majd fel.

Az ATI grafikus chip gyártó vállalat sajtóközleményben tudatta, hogy a korábban vártnál gyengébb eredményekre számít az idei üzleti év negyedik negyedében.

Az Intel vezérigazgatója, Paul Otellini akár már a jövő hét elején bejelentheti azokat a leépítéseket, amelyek a százezer embert foglalkoztató chipgyártó óriás minden tizedik munkatársát érintenék. Az Intel pénzügyi eredményei már jó ideje elmaradnak a várakozástól. A kaliforniai vállalat áprilisban belső elemzés elkészítését hatátozta el, melynek segítségével alacsony működési hatékonyságának okait kívánta meghatározni. A végéhez közeledő vizsgálat eredményeit a CNet News.com értesülései szerint Otellini jövő kedden hozza majd nyilvánosságra, közvetlenül a tőzsde zárása után. Tovább >>

A PC-k iránti felfokozott kereslet lehet, hogy kifog az Intelen: ha chipkészleteiben hiány lép fel, az a rivális AMD karjaiba hajtja az ügyfeleket.

A Rochesteri Egyetem kutatói előálltak a "ballisztikus számítás" elvén működő chip terveivel, melytől - sajtóközleményük szerint - akár 3000 GHz-es, rendkívül alacsony hőtermelésű processzorok születését várják. Marc Feldman, az egyetem professzora a "ballisztikus eltérítést" alkalmazó tranzisztort (Ballistic Deflection Transistor - BDT) egyszerűen forradalminak nevezte. A kutató elmondta, hogy míg a hagyományos tranzisztorok mérete egy bizonyos alsó határ elérése után nemigen csökkenthető tovább, addig a BDT-t nem korlátozza az elektromos töltéstárolási képesség. Quentin Diduck, az egyetem végzőse és a BDT tulajdonképpeni ötletgazdája szerint a relé, a csöves és félvezetőket alkalmazó megoldások után napjaink technológiája újabb evolúciós lépés előtt áll. Tovább >>

Az AMD ma mutatta be Opteron processzorainak legújabb, Rev F néven futó sorozatát. Az AMD az Opteronnal vált az Intel komoly vetélytársává; most a Rev F-en a sor, hogy felvegye a harcot az Intel új Xeon modelljeivel. Az újgenerációs processzor iránt már a legnagyobb gyártók, mint a Hewlett-Packard, az IBM és a Sun Microsystems is elkötelezték magukat, korábban már mindannyian bejelentették, hogy szerepel terveik között a Rev F chipekkel szerelt szerverek szállítása. Lelkesedésüket tovább táplálhatja az új processzorok virtualizációs és DDR2 memória támogatása, valamint az a tény, hogy az egységek képesek a konstans elektromos és hőmérsékleti határfeltételek fenntartására. (Utóbbi tényező a 2007-re ígért négymagos architektúrák szempontjából lehet fontos.) Tovább >>

A cég második negyedéves bevételei minden várakozást felülmúltak, ennek ellenére a bejelentéssel részvényeinek árfolyama 8,1 százalékot zuhant. Az Nvidia a legnagyobb PC- és játékkonzol-gyártóknak szállít grafikus chipeket, ide értve a megjelenés előtt álló PlayStation 3-at is. Az elektronikai óriás legutóbb 687,5 millió dolláros negyedéves bevételt jelzett, ami a vállalat eddigi történetének legerősebb negyedévét jelenti. (Tavaly a megfelelő időszakban mintegy 20 százalékkal kevesebb, 574,8 dollár folyt be hozzájuk.) Tovább >>

A Philips Electronics 8,3 milliárd euróért (10,6 milliárd dollár) aukción értékesítette magántőke-befektetőknek félvezetőipari részlegét. A Philips tegnapi közleménye szerint Kohlberg Kravis Roberts & Co. (KKR), a Silver Lake Partners és az AlpInvest Partners alkotja azt a - nyugdíj és befektetési alapokra épülő - magántőke-befektetői csoportot, mely végül az aukció győztese lett. Az elektronikai óriás 19,9 százalékban Európa harmadik legnagyobb félvezetőgyártója, a Philips Semiconductors tulajdonosa maradt. Az üzleti lépés újabb jele a chipgyártók világszerte zajló széleskörű konszolidásciós törekvéseinek. Tovább >>

A Matsushita Electric és a Renesas 2008-ra olyan chipek sorozatgyártását tervezi, amelyek legkisebb alkatrészei alig 45 nanométeresek. A méter milliomod részét használó méretezés a chipbe szerelt tranzisztorok és más alkatrészek nagyságát jelzi. A jelenlegi módszerekkel előállított chipek legapróbb elemei 65 nanométeresek, így az új technológia nagy lépést jelentene a fejlettebb gyártási folyamatok irányába. Általánosan igaz, hogy a tranzisztorok száma és egymástól való távolsága nagyban befolyásolja, hogy a chip milyen gyorsan képes a műveletek elvégzésére. Tovább >>

Az Intel arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes vezetéknélküli megoldásai férgek terjedését is elősegíthető sérülékenységet tartalmaznak. A vezetéknélküli hálózatok biztonsága érdekében frissítésre szorulnak azok a Windows operációs rendszert futtató notebookok, amelyekben Intel chipek kezelik a vezetéknélküli kapcsolatokat. Az Intel szerint ugyanis egy biztonsági hiba miatt a támadóknak lehetőségük nyílik arra, hogy két egymástól nem túl távol lévő, vezetéknélküli hálózattal kompatibilis notebook között férgeket és egyéb kártékony programokat terjesszenek. Tovább >>

A DailyTech értesülései szerint az Intel nem vonja vissza az ATI licencét processzorait támogató chipkészletek gyártására, de nem is újítja meg azokat. A DailyTech az Intel belső köreiből származó információkra hivatkozva azt állítja, a processzorgyártó az AMD és az ATI összeolvadása után sem vonja vissza az ATI licencét a processzorait támogató lapkakészletek gyártásra, de annak előre látásához sem kell különösebb jóstehetség, hogy nem is fogja megújítani azokat lejáratuk után. Noha valószínűsíthetően erre a lépésre egyik félnek sem lennének jogszerű eszközei, a The Inquirer tegnapi cikke szerint sem tervezi a két "partner" a keresztszerződések felülvizsgálatát és egyoldalú felmondását. Tovább >>

A tegnapi hivatalos bejelentés után az AMD-ATI páros képviselői egy sajtótájékoztatón vázolták fel jövőbeli terveiket. Az már egészen biztos, hogy a két vállalat névlegesen fennmarad, és működésük is teljesen független lesz, de természetesen kihasználják az összeolvadás által kialakuló új lehetőségeket. A fő cél a jobb versenyképesség elérése a vállalati szférában és a rendszerszintű CPU-GPU integrálásban a platformizáció révén. A két cég összeolvadása ugyanakkor lehetővé teszi a lapka szintű rendszer- és grafikus processzor integrálást, vagyis a két chip egy ostyán foglalna helyet. Ennek megoldása azonban több kérdést is felvet. Az integrálás mellett szól, hogy jelenleg a PCI Express foglalatos videokártyák nagy része már GDDR3 memóriával dolgozik, míg a rendszerprocesszor legfeljebb DDR2 típusúval, ami jóval kisebb teljesítményre képes. Így aztán, ha a videokártyára 512 MB GDDR3 memória kerülne, amit összekötnénk a CPU-val PCIe foglalaton keresztül, a teljesítmény sokkal meggyőzőbb lenne. Az AMD kifejlesztett egy cHT (coherent HyperTransport) névre keresztelt technológiát, amely lehetővé teszi két AMD processzor összekapcsolását. Ilyen foglalatba lehetne illeszteni a második processzor helyett a grafikus chipet, ami elemzők szerint sokkal hatékonyabb megoldás lenne abban az esetben, ha a GDDR3 memóriát közösen használná a két chip. Az összeolvadás másik fontos előnye a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése lehet. Az Intel nagyon nagy hangsúlyt fektet az új technológiák kifejlesztésére, az AMD ezen a téren igencsak le van maradva. Dirk Meyer az AMD színeiben azt is elárulta, hogy a jövőben több magos integrált CPU-GPU kialakításra is számíthatunk. Úgy tűnik, sikerül ismét valami újdonsággal felpezsdíteni a processzorok piacát.

Több hónapja terjednek azok a híresztelések, melyek szerint az Advanced Micro Devices (AMD) az ATI Technologies felvásárlását tervezi. A két cég mai megegyezése véget vetett a találgatásoknak. Mai bejelentése szerint az AMD 5,4 milliárd dollárt érő készpénzért és részvényekért megvásárolta a grafikus chipeket gyártó kanadai ATI-t. Az AMD közleménye szerint a cég az egyesülés révén a mobil technológiai és a fogyasztói elektronikai piacokon kíván versenyképes integrált termékeket létrehozni. A részvényesek és a hatóságok végső engedélyére váró akvizíció révén az AMD a világ egyik legnagyobb grafikus chipeket gyártó vállalatává lép majd elő. Az ATI május 31-én zárult harmadik pénzügyi negyedévének végén 652,3 millió dolláros bevételről és 31,9 milliós haszonról számolt be. A jelenlegi negyedévet illetően a bevételek várhatóan elérik a 690 millió dollárt is. Az elmúlt pénzügyi évet tekintve a két cég összesen 7,3 milliárd dollárnyi eladással büszkélkedhet. Tovább >>

Már májusban szárnyra kelt a pletyka, mely szerint az Intellel szembeni pozícióit megerősíteni igyekvő AMD felvásárolná az ATI-t. Úgy tűnik, a hír igaz. A világ második legnagyobb processzorgyártója, az Advanced Micro Devices (AMD) egy ideje szemet vetett az ATI Technologies grafikus chipgyártó vállalatra. A vételár (csendben) kikiáltott összege 5,5 milliárd dollár. Az AMD vasárnapi közleményében mindenesetre "rendkívül fontos bejelentést" ígért a mai napra. Tovább >>

Az egykori First Lady, Hillary Clinton hírhedt a videojáték-ellenességéről, de a nemrégiben tett kijelentése egyszerűen sokkolta a szaksajtót. Véleménye szerint Amerika gyermekei hamarosan agyba ültetett chipekkel lesznek felszerelve, hogy a nagy hirdető cégek valóban közvetlenül érhessék el a potenciális felvásárlóerőt. Hil azt állítja, hogy a hirdetők már így is épp elég új módozatot találtak reklámjaik célba juttatására a játékokon és az Interneten keresztül, s a folyamat még most sem állt le: a jövőben olyan megoldások is életre kelhetnek, amelyek eddig csak sci-fi regényekben léteztek. "Az ilyen mérvő technológiai fejlődés mellett könnyen elképzelhető, hogy egyesek chipeket ültetnek gyermekeinkbe, hogy segítségével közvetlenül az agyukban reklámozzanak valamit, s szó szerint elültessék fejükben a gondolatot, hogy mely terméket kell majd megvenniük." - mondta Clinton a Kaiser Family alapítvány előtt tartott beszédében. A new yorki demokrata azzal fűzte tovább gondolatmenetét, hogy az ország egy átfogó kísérletnek veti alá a gyerekeket, akik átlagosan legalább napi hat órát ülnek tévé és/vagy számítógép, s így reklámforrások előtt. Szerinte a leggyorsabban növekvő hirdetői célcsoport a hat éves és annál fiatalabbak tábora. Az ekkora csemeték egészséget a reklámbombák mellett például a Camel által gyártott cukor ízű cigaretta és a gyorséttermi ételek is nagyban roncsolják. Jó látni tehát, hogy Clinton nem csak a videojátékokat, hanem a valóban egészségtelen "junk food-ot" is támadja. Robert Thomson professzor szerint azonban mindössze arról van szó, hogy egyszerűbb valamit szidni és támadni, mint betiltani (például a gyorsételeket), illetve még mindig könnyebb és olcsóbb, mintha finanszírozni kellene egy átfogó oktató és átnevelő programot, amely a csemeték helyes látásmódjára hathatna. "A hirdetések ellen nincs mit tenni. Ez egy afféle kiskapu, ami annak látszatát kelti, hogy politikusaink tenni akarnak valamit ellene." - fejezte be. UPDATE: A GameSpot információi szerint a szenátor egy sokkal komolyabb lépésre szánta el magát. Azt eddig is lehetett tudni, hogy 2008-ban egy igen komoly megszorító törvényjavaslatot nyújtanának be a testület elé a videojátékokkal kapcsolatban, ám a Kotaku blogoldal szerkesztője, Brian D. Crecente most egy különös e-mailre hívta fel a figyelmet. Állítása szerint Hillary irodája egy körlevélben keres olyan önkénteseket, akik egy általuk sezrvezett sajtótájékoztatón "kétségbeesett szülőknek" adnák ki magukat, ezzel alátámasztva, hogy manapság mekkora veszélyt jelenthetnek a gyermekekre a videojátékok. A Rocky Mountain News újságírójaként is működő Crecente szerint az egész felhajtás egy új adó bevezetése miatt kerül megszervezésre. Nevezetesen állami adót fizettetnének a játékok utána hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. A Kotaku szerkesztője nem árulta el, milyen forrásból értesült ezekről, de annyit elmondott, hogy a forrása nagyon megbízható.

Az Intel bemutatta Itanium processzorcsaládjának legújabb tagját. A hosszas késlekedés után elkészült lapka a cég reményei szerint lendültbe hozza a a high-end szerverek piacán gyengélkedő Intelt. A Montecito az Itanium sorozet első olyan darabja, amely már képes a többszálas feldolgozásra (HyperThreading), a magasszintű virtualizációra, és amely egynél több processzormaggal rendelkezik. Egy szerverchip esetében ezek rendkívül fontos tulajdonságok, mivel a felhasználók főleg üzleti analitikai műveleteket, nagyszabású adatkezelési folyamatok kezelését és egyéb nagy gépigényű feldolgozási műveleteket végeznek a segítségükkel. A chip mindezeken kívül megnövekedett sebességgel, kétszeres teljesítménnyel és 20 százalékkal alacsonyabb energiafogyasztással is büszkélkedhet elődeihez képest. "A kettős mag általában 50-70 százalékkal növeli az egységek teljesítményét, esetünkben 100 százalékról van szó. Ehhez járul továbbá a 130 wattról 104 wattra csökkenő fogyasztás" - mondta David Myron, az Intel Itanium családért felelős vezetője. Tovább >>

A Hewlett-Packard kutatói által kifejlesztett, vezeték nélküli hálózati felhasználásra szánt új memóriachip mérete nem nagyobb egy rizsszemnél. A HP Labs Memory Spot nevű egysége 256 kilobit és 4 megabit közötti memóriával, valamint másodpercenként 10 megabites vezeték nélküli jelátviteli sebességgel rendelkezik. A tárolókapacitás a cég szerint lehetővé teszi a chip számára, hogy egy-egy kisebb videót, digitális fényképeket vagy több tucatnyi szövegeges dokumentumot raktározzon el, és mindehhez elemre sincs szüksége. Tovább >>

Mark Rein, az Epic Games alelnöke tegnap élesen kritizálta az epizodikus játékmodellt (lásd: Half-Life 2: Episode One, Alone in the Dark 5, SiN: Episodes), ma pedig magát az Intelt kifogásolja, mondván, az megöli a PC-s játékipart. Az úr véleménye szerint az Intel nagy hibát követ el azzal, hogy saját, integrált grafikus vezérlő chipeket gyárt, hiszen azok egyike sem képes egyetlen új generációs játékot futtatni, még a legalacsonyabb beállításokkal sem. Ennek ellenére a chipek népszerűsége óriási, Rein úgy tudja (bár forrást nem tudott megnevezni), hogy a noteszgépek 80%-a, illetve az asztali PC-k 55%-a rendelkezik integrált grafikus vezérlővel, ez pedig igencsak rossz hatással van olyan vállalatokra, mint az Epic, hiszen itt a hangsúly a legújabb technológiákon van, amit ilyen háttérrel képtelenség időben elterjeszteni. Ugyanakkor a felső réteg egyre feljebb tornássza magát, vagyis a kettő közti szakadék nőttön nő. Sorra jelennek meg a különböző Quad-SLI és többprocesszoros megoldások, már több komplett PC is tízezer dollár feletti áron vásárolható meg. Kereslet pedig van rájuk, persze csak bizonyos mértékben. Rein szerint tehát a PC-s játékipart nem a konzolok háborúja, hanem sokkal inkább az Intel és az integrált chipek veszélyeztetik. Beszéde végén néhány megválaszolatlan kérdést intézett a hallgatóság felé: