A Philips Electronics 8,3 milliárd euróért (10,6 milliárd dollár) aukción értékesítette magántőke-befektetőknek félvezetőipari részlegét. A Philips tegnapi közleménye szerint Kohlberg Kravis Roberts & Co. (KKR), a Silver Lake Partners és az AlpInvest Partners alkotja azt a - nyugdíj és befektetési alapokra épülő - magántőke-befektetői csoportot, mely végül az aukció győztese lett. Az elektronikai óriás 19,9 százalékban Európa harmadik legnagyobb félvezetőgyártója, a Philips Semiconductors tulajdonosa maradt. Az üzleti lépés újabb jele a chipgyártók világszerte zajló széleskörű konszolidásciós törekvéseinek. Tovább >>

A Matsushita Electric és a Renesas 2008-ra olyan chipek sorozatgyártását tervezi, amelyek legkisebb alkatrészei alig 45 nanométeresek. A méter milliomod részét használó méretezés a chipbe szerelt tranzisztorok és más alkatrészek nagyságát jelzi. A jelenlegi módszerekkel előállított chipek legapróbb elemei 65 nanométeresek, így az új technológia nagy lépést jelentene a fejlettebb gyártási folyamatok irányába. Általánosan igaz, hogy a tranzisztorok száma és egymástól való távolsága nagyban befolyásolja, hogy a chip milyen gyorsan képes a műveletek elvégzésére. Tovább >>

Az Intel arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes vezetéknélküli megoldásai férgek terjedését is elősegíthető sérülékenységet tartalmaznak. A vezetéknélküli hálózatok biztonsága érdekében frissítésre szorulnak azok a Windows operációs rendszert futtató notebookok, amelyekben Intel chipek kezelik a vezetéknélküli kapcsolatokat. Az Intel szerint ugyanis egy biztonsági hiba miatt a támadóknak lehetőségük nyílik arra, hogy két egymástól nem túl távol lévő, vezetéknélküli hálózattal kompatibilis notebook között férgeket és egyéb kártékony programokat terjesszenek. Tovább >>

A DailyTech értesülései szerint az Intel nem vonja vissza az ATI licencét processzorait támogató chipkészletek gyártására, de nem is újítja meg azokat. A DailyTech az Intel belső köreiből származó információkra hivatkozva azt állítja, a processzorgyártó az AMD és az ATI összeolvadása után sem vonja vissza az ATI licencét a processzorait támogató lapkakészletek gyártásra, de annak előre látásához sem kell különösebb jóstehetség, hogy nem is fogja megújítani azokat lejáratuk után. Noha valószínűsíthetően erre a lépésre egyik félnek sem lennének jogszerű eszközei, a The Inquirer tegnapi cikke szerint sem tervezi a két "partner" a keresztszerződések felülvizsgálatát és egyoldalú felmondását. Tovább >>

A tegnapi hivatalos bejelentés után az AMD-ATI páros képviselői egy sajtótájékoztatón vázolták fel jövőbeli terveiket. Az már egészen biztos, hogy a két vállalat névlegesen fennmarad, és működésük is teljesen független lesz, de természetesen kihasználják az összeolvadás által kialakuló új lehetőségeket. A fő cél a jobb versenyképesség elérése a vállalati szférában és a rendszerszintű CPU-GPU integrálásban a platformizáció révén. A két cég összeolvadása ugyanakkor lehetővé teszi a lapka szintű rendszer- és grafikus processzor integrálást, vagyis a két chip egy ostyán foglalna helyet. Ennek megoldása azonban több kérdést is felvet. Az integrálás mellett szól, hogy jelenleg a PCI Express foglalatos videokártyák nagy része már GDDR3 memóriával dolgozik, míg a rendszerprocesszor legfeljebb DDR2 típusúval, ami jóval kisebb teljesítményre képes. Így aztán, ha a videokártyára 512 MB GDDR3 memória kerülne, amit összekötnénk a CPU-val PCIe foglalaton keresztül, a teljesítmény sokkal meggyőzőbb lenne. Az AMD kifejlesztett egy cHT (coherent HyperTransport) névre keresztelt technológiát, amely lehetővé teszi két AMD processzor összekapcsolását. Ilyen foglalatba lehetne illeszteni a második processzor helyett a grafikus chipet, ami elemzők szerint sokkal hatékonyabb megoldás lenne abban az esetben, ha a GDDR3 memóriát közösen használná a két chip. Az összeolvadás másik fontos előnye a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése lehet. Az Intel nagyon nagy hangsúlyt fektet az új technológiák kifejlesztésére, az AMD ezen a téren igencsak le van maradva. Dirk Meyer az AMD színeiben azt is elárulta, hogy a jövőben több magos integrált CPU-GPU kialakításra is számíthatunk. Úgy tűnik, sikerül ismét valami újdonsággal felpezsdíteni a processzorok piacát.

Több hónapja terjednek azok a híresztelések, melyek szerint az Advanced Micro Devices (AMD) az ATI Technologies felvásárlását tervezi. A két cég mai megegyezése véget vetett a találgatásoknak. Mai bejelentése szerint az AMD 5,4 milliárd dollárt érő készpénzért és részvényekért megvásárolta a grafikus chipeket gyártó kanadai ATI-t. Az AMD közleménye szerint a cég az egyesülés révén a mobil technológiai és a fogyasztói elektronikai piacokon kíván versenyképes integrált termékeket létrehozni. A részvényesek és a hatóságok végső engedélyére váró akvizíció révén az AMD a világ egyik legnagyobb grafikus chipeket gyártó vállalatává lép majd elő. Az ATI május 31-én zárult harmadik pénzügyi negyedévének végén 652,3 millió dolláros bevételről és 31,9 milliós haszonról számolt be. A jelenlegi negyedévet illetően a bevételek várhatóan elérik a 690 millió dollárt is. Az elmúlt pénzügyi évet tekintve a két cég összesen 7,3 milliárd dollárnyi eladással büszkélkedhet. Tovább >>

Már májusban szárnyra kelt a pletyka, mely szerint az Intellel szembeni pozícióit megerősíteni igyekvő AMD felvásárolná az ATI-t. Úgy tűnik, a hír igaz. A világ második legnagyobb processzorgyártója, az Advanced Micro Devices (AMD) egy ideje szemet vetett az ATI Technologies grafikus chipgyártó vállalatra. A vételár (csendben) kikiáltott összege 5,5 milliárd dollár. Az AMD vasárnapi közleményében mindenesetre "rendkívül fontos bejelentést" ígért a mai napra. Tovább >>

Az egykori First Lady, Hillary Clinton hírhedt a videojáték-ellenességéről, de a nemrégiben tett kijelentése egyszerűen sokkolta a szaksajtót. Véleménye szerint Amerika gyermekei hamarosan agyba ültetett chipekkel lesznek felszerelve, hogy a nagy hirdető cégek valóban közvetlenül érhessék el a potenciális felvásárlóerőt. Hil azt állítja, hogy a hirdetők már így is épp elég új módozatot találtak reklámjaik célba juttatására a játékokon és az Interneten keresztül, s a folyamat még most sem állt le: a jövőben olyan megoldások is életre kelhetnek, amelyek eddig csak sci-fi regényekben léteztek. "Az ilyen mérvő technológiai fejlődés mellett könnyen elképzelhető, hogy egyesek chipeket ültetnek gyermekeinkbe, hogy segítségével közvetlenül az agyukban reklámozzanak valamit, s szó szerint elültessék fejükben a gondolatot, hogy mely terméket kell majd megvenniük." - mondta Clinton a Kaiser Family alapítvány előtt tartott beszédében. A new yorki demokrata azzal fűzte tovább gondolatmenetét, hogy az ország egy átfogó kísérletnek veti alá a gyerekeket, akik átlagosan legalább napi hat órát ülnek tévé és/vagy számítógép, s így reklámforrások előtt. Szerinte a leggyorsabban növekvő hirdetői célcsoport a hat éves és annál fiatalabbak tábora. Az ekkora csemeték egészséget a reklámbombák mellett például a Camel által gyártott cukor ízű cigaretta és a gyorséttermi ételek is nagyban roncsolják. Jó látni tehát, hogy Clinton nem csak a videojátékokat, hanem a valóban egészségtelen "junk food-ot" is támadja. Robert Thomson professzor szerint azonban mindössze arról van szó, hogy egyszerűbb valamit szidni és támadni, mint betiltani (például a gyorsételeket), illetve még mindig könnyebb és olcsóbb, mintha finanszírozni kellene egy átfogó oktató és átnevelő programot, amely a csemeték helyes látásmódjára hathatna. "A hirdetések ellen nincs mit tenni. Ez egy afféle kiskapu, ami annak látszatát kelti, hogy politikusaink tenni akarnak valamit ellene." - fejezte be. UPDATE: A GameSpot információi szerint a szenátor egy sokkal komolyabb lépésre szánta el magát. Azt eddig is lehetett tudni, hogy 2008-ban egy igen komoly megszorító törvényjavaslatot nyújtanának be a testület elé a videojátékokkal kapcsolatban, ám a Kotaku blogoldal szerkesztője, Brian D. Crecente most egy különös e-mailre hívta fel a figyelmet. Állítása szerint Hillary irodája egy körlevélben keres olyan önkénteseket, akik egy általuk sezrvezett sajtótájékoztatón "kétségbeesett szülőknek" adnák ki magukat, ezzel alátámasztva, hogy manapság mekkora veszélyt jelenthetnek a gyermekekre a videojátékok. A Rocky Mountain News újságírójaként is működő Crecente szerint az egész felhajtás egy új adó bevezetése miatt kerül megszervezésre. Nevezetesen állami adót fizettetnének a játékok utána hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. A Kotaku szerkesztője nem árulta el, milyen forrásból értesült ezekről, de annyit elmondott, hogy a forrása nagyon megbízható.

Az Intel bemutatta Itanium processzorcsaládjának legújabb tagját. A hosszas késlekedés után elkészült lapka a cég reményei szerint lendültbe hozza a a high-end szerverek piacán gyengélkedő Intelt. A Montecito az Itanium sorozet első olyan darabja, amely már képes a többszálas feldolgozásra (HyperThreading), a magasszintű virtualizációra, és amely egynél több processzormaggal rendelkezik. Egy szerverchip esetében ezek rendkívül fontos tulajdonságok, mivel a felhasználók főleg üzleti analitikai műveleteket, nagyszabású adatkezelési folyamatok kezelését és egyéb nagy gépigényű feldolgozási műveleteket végeznek a segítségükkel. A chip mindezeken kívül megnövekedett sebességgel, kétszeres teljesítménnyel és 20 százalékkal alacsonyabb energiafogyasztással is büszkélkedhet elődeihez képest. "A kettős mag általában 50-70 százalékkal növeli az egységek teljesítményét, esetünkben 100 százalékról van szó. Ehhez járul továbbá a 130 wattról 104 wattra csökkenő fogyasztás" - mondta David Myron, az Intel Itanium családért felelős vezetője. Tovább >>

A Hewlett-Packard kutatói által kifejlesztett, vezeték nélküli hálózati felhasználásra szánt új memóriachip mérete nem nagyobb egy rizsszemnél. A HP Labs Memory Spot nevű egysége 256 kilobit és 4 megabit közötti memóriával, valamint másodpercenként 10 megabites vezeték nélküli jelátviteli sebességgel rendelkezik. A tárolókapacitás a cég szerint lehetővé teszi a chip számára, hogy egy-egy kisebb videót, digitális fényképeket vagy több tucatnyi szövegeges dokumentumot raktározzon el, és mindehhez elemre sincs szüksége. Tovább >>

Mark Rein, az Epic Games alelnöke tegnap élesen kritizálta az epizodikus játékmodellt (lásd: Half-Life 2: Episode One, Alone in the Dark 5, SiN: Episodes), ma pedig magát az Intelt kifogásolja, mondván, az megöli a PC-s játékipart. Az úr véleménye szerint az Intel nagy hibát követ el azzal, hogy saját, integrált grafikus vezérlő chipeket gyárt, hiszen azok egyike sem képes egyetlen új generációs játékot futtatni, még a legalacsonyabb beállításokkal sem. Ennek ellenére a chipek népszerűsége óriási, Rein úgy tudja (bár forrást nem tudott megnevezni), hogy a noteszgépek 80%-a, illetve az asztali PC-k 55%-a rendelkezik integrált grafikus vezérlővel, ez pedig igencsak rossz hatással van olyan vállalatokra, mint az Epic, hiszen itt a hangsúly a legújabb technológiákon van, amit ilyen háttérrel képtelenség időben elterjeszteni. Ugyanakkor a felső réteg egyre feljebb tornássza magát, vagyis a kettő közti szakadék nőttön nő. Sorra jelennek meg a különböző Quad-SLI és többprocesszoros megoldások, már több komplett PC is tízezer dollár feletti áron vásárolható meg. Kereslet pedig van rájuk, persze csak bizonyos mértékben. Rein szerint tehát a PC-s játékipart nem a konzolok háborúja, hanem sokkal inkább az Intel és az integrált chipek veszélyeztetik. Beszéde végén néhány megválaszolatlan kérdést intézett a hallgatóság felé:

A noteszgépek piacán erősítő Intel ismét átvette a vezető szerepet az Egyesült Államokban az eladott processzorok piaci részesedését tekintve. A kaliforniai székhelyű vállalat piaci részesedése a májusi 42,2 százalékról június folyamán 51,2 százalékra növekedett. Elemzők szerint ezt az igen nagy mértékű előrelépést azok az olcsó noteszgépek okozták, amelyek Celeron M chipeket tartalmaznak. Szétbontva az adatokat jól látható, hogy a noteszgépek piacán nőtt leginkább az Intel részesedése: a májusi 57,3 százalékról 66,2 százalékra. Az AMD értékei ugyanakkor 42,3 százalékról 33,4-re csökkentek. Tovább >>

Manapság már úgyis mindenki az AGEIA PhysX chipekről és a vele elérhető, új szintre emelt fizikai effektekről beszél, ám itt van még mindig a Havok, ami annak idején mindezt elindította. Most bemutatták az új verzióját. A Havok 4.0 művészeti eszköztár és run-time technológiai csomag nagy mértékben gyorsítja a több platformos fejlesztési fázisokat, olyan effektek létrehozását teszi lehetővé, amik eddig inkább csak filmekben voltak megvalósíthatóak. A fizikai effektek mellett az animáció is fejlődik, s a Havok két új terméket is bemutatott. A Havok Behavior és a Havok FX a játékokban lévő karakterek viselkedésének lemodellezését egyszerűsíti, illetve a fizika alapú "különleges effektek" létrehozásához nyújt segítséget. Az első, Havok 4.0 segítségével készített játékok már idén ősszel vagy tél környékén megjelenhetnek.

A Freescale bemutatta a MRAM (Magneto-Resistive Random Access Memory) mikrochipet, amely a merevlemezekhez hasonló módon képes adatokat tárolni. Az új egység forradalmasítja a memóriák technológiáját. A magnetorezisztív véleltlenszerű eléréssel rendelkező memória (MRAM) a mágnesesség tulajdonságait kihasználva képes az adatokat tárolni, szemben a chipekben eddig megszokott elektromos töltéstől. Egyes elemzők szerint ez a chip az utóbbi évtized egyik legkiemelkedőbb találmánya a számítógépes memóriák tekintetében. A technológia legnagyobb előnye, hogy az információt azután is képes tárolni, hogy a chip már nincs áram alatt. A vállalat már sikeresen le is gyártott néhány 4 megabites MRAM prototípust. Tovább >>

Öt évvel ezelőtt az Intel 20 GHz-es processzorokat képzelt az évtized végére. Ma már tudjuk, hogy a jövő máshogy alakul. A processzorok feláldozzák a magas órajelet a több magos megoldások érdekében. Az Intel első "sok magos" chipje a jelenlegi leggyorsabb Xeon CPU órajelének kétharmadán üzemel majd, a teljesítménye viszont annak tizenötszöröse lesz, köszönhetően a 32 magnak, amit beleépítenek. Ahelyett, hogy a vállalat a duálmagos megoldásokat népszerűsítené, inkább a többmagos kifejezést használják, előrevetítve azt a célt, hogy a jövőben a magok számának bővítése jelenti majd a fejlődés járható útját. Hamarosan új fogalmat kell megjegyeznünk: érkeznek a sokmagos processzorok. Tovább >>

A Samsung megkezdte GDDR4 típusú memóriachipjeinek tömeges gyártását és szállítását. Nagyjából nyolc hónap telt el az első mintapéldányok kibocsátása és a tömegggyártás kezdete között. Az ipari félvezetőszabványok kidolgozásával foglalkozó JEDEC (Joint Electron Device Engineering Council - Elektronikus Eszközöket Fejlesztők Bizottsága) jóváhagyásával végre megkezdődhetett a Samsung GDDR4-es memóriáinak sorozatgyártása. A dél-koreai vállalat szerint a 80 nanométeres technológiával előállított 256 Mb-os chipek 32 tűs változata 9,6 Gbps sebességre képes; az egyre népszerűbb DDR2-es modulokra épülő egységek 1,2 GHz-es (2,4 GHz-es effektív) órajelen üzemelnek. Tovább >>

Az IBM és a Georgia Tech sikeresen felemelte egy chip órajelét 500 GHz-re. A kísérletre mínusz 232,7 °C-os környezetben került sor. A kísérlet része volt a szilícium-germánium (SiGe) chipek által elérhető maximális órajel megállapítását célzó projektnek. A SiGe chipek nagyon hasonlóak a hagyományos szilícium alapúakhoz, a germánium viszont növeli azok teljesítményét, ráadásul alacsonyabb fogyasztás érhető el általa. Egyetlen hátulütője, hogy drágítja az előállítást. Az IBM mégis több millió így készült chipet adott már el a technológia 1998-as használatba vétele óta. Ez azonban elenyészőnek számít a mobiltelefonokban évente milliárdszám felhasznált "rendes" chipekhez képest. Tovább >>

A Cornell University egy kutatócsoportja egy olyan flash-memória egység megalkotásán fáradozik, amely bioszenzorként funkcionál. Figyeli a vérnyomást, a testhőmérsékletet. Az első tesztekre az elkövetkezendő öt évben kerülhet sor, laboratóriumi körülmények között, állatokon. Szerepel azonban a tervekben, hogy mihamarabb kipróbálják emberen is. Ennek hála figyelhető lenne a páciens egészsége: minden fizikai állapotról jelentene a szenzor, továbbá tudatná, ha valamilyen idegen organizmus (például betegséget kiváltó baktérium), vagy toxikus vegyszer kerülne a szervezetbe. További elképzelés az is, hogy a drogteszteknél is ilyen szerkezetet használnának. A gépezet eldönti, hogy a vizsgált ember pozitív, vagy negatív. Noha egy ilyen, bőr alapú, flash-memóriás bioszenzorokkal teli világtól még messze vagyunk, a dolgot összeképében valóban a filmekben látottak alapján kell elképzelnünk. Egy néhány tizedmiliméteres chip a bőr alá, amely aztán minden egészségügyi adatot monitorizál. Jelenleg egyébiránt alig néhány mikrométer a nagysága ezeknek a szerkezeteknek, azonban mivel a vezetéknélküli adatközvetítés fontos kritérium, ezért várható a méretbeli nagyobbodás.

A The Inquirer információi szerint az nVIDIA idén szeptemberre tervezi új chipkészlete, a G80 piacra dobását. A tervezetthez képest két hónap elcsúszást terveztek be a vállalatnál. Egyelőre annyit tudni biztosan, hogy az új chip teljes mértékben DirectX 10 kompatibilis lesz, ám a Shader Model 4.0-s verzióját nem támogatja még. Jó hír viszont, hogy az új chipek már egytől egyig megkapják a Vista ready cimkét. Tovább >>

Egyes információk szerint az AMD felvásárolná a grafikus chipeket gyártó ATI Technologies-t - ez pedig az egész grafikus iparágat felforgatná. Az AMD az utóbbi években folyamatosan növeli a kapacitását, illetve a fejlesztésekre vonatkozó bejelentések is megszaporodtak. Apjit Walia elemző befektetőknek írt jelentésében az áll, hogy az ATI ritka jó vétel lehet a vállalat számára. A teljes cikket itt olvashatod el.