Újabb videó érkezett az Urban Chaos: Riot Response című első személyű lövöldözős játékból, amely júniusban jelenik meg konzolokra, és várhatóan majd PC-re is. Egy bandaellenes egység tagjaként kell felvennünk a harcot az utcán garázdálkodó terroristákkal. Jó kis brutális zúzás... olyan Condemned-szerűség.

Előkerült a DreamCatcher E3-as felhozatala is. A listán ott van a ma bemutatott Safecracker, Agatha Christie legújabb kalandja, de sok más újdonság is szerepel még a sorban. A Genesis Risingban egy misztikus RTS-t, a The Sacred Ringsben egy fantáziakalandot, a First Battalionban pedig egy új második világháborús RTS-t ismerhetünk majd meg.

A személyi számítógépek piacának pangására hivatkozik az Intel a 2006 első negyedévéről szóló beszámolójában, melyben 8,9 milliárd dolláros bevételről tesz jelentést - ez öt százalékkal marad el a múlt év megfelelő időszakától. A cég nettó nyeresége 1,3 milliárd dollárt tesz ki, ez harmincnyolc százalékkal kevesebb 2005 első negyedévének nyereségénél. Az elmúlt időszakban a PC-eladások általános visszaesése miatt az Intel viszonteladói képtelenek voltak megszabadulni a raktáron levő chipektől - nyilatkozta az Intel elnök-vezérigazgatója, Paul Otellini. Piaci megfigyelők más okot is feltételeznek a kiábrándító eredmény hátterében. Noha az Intel a világ félvezető-piacának nyolcvanhat százalékát tudhatja magáénak, az utóbbi időben több területet is elhódított tőle fő üzleti riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD). Tény, hogy az AMD a múlt héten igen bíztató, 185 millió dolláros negyedéves bevételről számolt be, köszönhetően az új, szerverek és munkaállomások számára gyártott ikermagos Opteron processzorok kedvező eladási statisztikáinak, valamint az árszínvonal általános emelkedésének. Az Intel persze előre láthatta a várható problémákat. A cég már márciusban kibocsátott egy figyelmeztetést, melyben az előre kitűzött bevételektől való elmaradást jósolta, 8,7-9,1 milliárd dollárra módosítva az előzetesen kalkulált 9,1-9,7 milliárdos célszámot. A nyilatkozat hatására az elemzők is módosították saját becsléseiket. A részvényenkénti 0,23 dollár egybeesik a Thomson Financial által megkérdezett szakértők általános előrejelzésével, noha ez harmincnégy százalékos elmaradást jelent 2005 első negyedévétől. Az eladások az ipar minden területén visszaestek, ide értve a központi feldolgozó egységeket, chipeket, alaplapokat, flash memória egységeket, a PDA-k és mobiltelefonok feldolgozó egységeit, valamint az általános eladási árakat. Ez a tendencia világszerte érvényesült, az Intel bevételei Japán kivételével minden földrajzi régióban elmaradtak a várakozástól. Az Intel előrejelzése szerint a mélyrepülés tovább folytatódik. A társaság a második negyedévre 8-8,6 milliárd dollárral számol, és az elemzők véleménye is megegyezik abban, hogy a bevételek nem haladják majd meg a 8,85 milliárdot. Otellini szerint azonban 2006 második félévére nézve már jobbak a cég kilátásai. Felhívta a figyelmet a 65 nanométeres ikerprocesszorok tervezett megjelentetésére, a Centrino Duo mobilplatformra és a digitális otthonok számára készülő Viiv platformra. Mindezeken kívül az Intel felveszi a kesztyűt az AMD Opteronjával szemben, és végre tervbe vette a régóta várt családi processzorok 2006-os piacra dobását. A Conroe, a Woodcrest és a Merom chipeket az asztali gépek, a szerverek és a mobil piac számára gyártják majd.

A napokban adtunk hírt róla, hogy az Auto Assault című autós őrületnek bizony digitális kártyajáték változata is készülőben van, melyben a már jól ismert szabályok szerint kell ellenfeleinket térdre kényszerítenünk. A Worlds Apart Productions a mai napon bejelentette a játék elérhetőségét, így aki úgy érzi, hogy szívesen kipróbálná magát kártyában is, az erre kattanva ismerheti meg a részleteket.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

A Samsung bemutatta első olyan műholdas DMB vevőegységgel szerelt mobiltelefonját, amely amellett, hogy digitális TV adások nézésére is alkalmas, beépített 3D gyorsító chipének köszönhetően egészen szép grafikájú játékok futtatását is könnyedén elvégzi.

Az Euclid Discoveries vállalat bejelentette, hogy kifejlesztett egy olyan video-tömörítési technológiát, amely az egész filmipart felrázhatja, Hollywooddal együtt. A sokatmondó kijelentésnek az ad alapot, hogy a jelenleg leginkább alkalmazott MPEG-2 és MPEG-4 tömörítési eljárásoknál sokkal hatékonyabb megoldást kínál. Előbbit jelenleg a DVD-k esetében használják, míg utóbbi még csak most van terjedőben, és bár lényegesen jobb minőséget képes produkálni kisebb helyigény mellett, az EuclidVision technológia még ezen is túlmutat. Richard Wingard, a cég vezetője szerint a filmstúdióknak ezáltal lehetősége nyílik az egyszerűbb digitális disztribúcióra, hiszen a legális úton megvásárolt filmek sokkal rövidebb idő alatt tölthetők le, ráadásul a képminőségre sem lehet panasz. Az eljárást már több helyen is szabadalmaztatták, és jelenleg is folynak a nagyobb vállaltokkal a tárgyalások. A digitális zeneletöltő központok óriási sikere miatt a múlt héten beindult az első, direkt filmekre specializálódott letöltő szolgáltatás. A cég reményei szerint ezt segítheti elő az új technológia azzal, hogy az MP3 fájlokhoz hasonló letöltési idővel szerezhető be majd egy egész estés mozifilm. Az EuclidVision úgynevezett objektum alapú tömörítést használ, vagyis a képeken az objektumok mozgását rögzíti, azok változásával együtt. A jelenlegi változat főként videokonferenciákra van optimalizálva. A bemutatón egy 25 megabájtos konferencia videót MPEG-4 kódolással 8000 bájtosra tömörítettek, majd az EuclidVision eljárást használva négyszer kisebbre, mindössze 1800 bájtosra. Wingard szerint a technológia hosszabb és jobb minőségű filmeknél is ugyanígy működik. Sőt, az elért hatásfok még jobb is. Így pedig egy átlagos 700 megabájtos CD-re optimalizált, MPEG-4 tömörítésű film nagyjából 50 megabájt méretűre csökkenthető, vagyis akár 14 film is elférhet egy egyszerű CD-n. Letöltés esetében az adatátvitelre szánt idő így lényegesen lecsökkenthető. Az Amerikai Mozgókép Szövetség szóvivője egyelőre úgy nyilatkozott, hogy az új technológiát is egy lehetőségnek tekintik a tartalomszolgáltatás szempontjából, de Hollywood attól fél, hogy a könnyebb és gyorsabb letölthetőség tovább növeli majd a kalózkodást.

Nemrég értesültünk arról, hogy a TDK befejezte a nagy népszerűségnek örvendő CD és DVD médiáinak gyártását. Már akkor is elmondták, hogy inkább áttérnek az újgenerációs adattárolókra, most pedig már kaphatók is az első Blu-ray lemezek. A digitális rögzítés terén világelső TDK megkezdte a 25 gigabájt tárolókapacitású, egyrétegű Blu-ray lemezek szállítását. A médiák egyszer írható, és újraírható változatban is kaphatók, előbbi 19,99; utóbbi 24,99 dollárért. A kétrétegű, 50 gigabájtos lemezek megjelenési időpontja egyelőre nem ismert, de azt már most tudni, hogy az egyszer írható változat 47,99; míg az újraírható 59,99 dollárba kerül majd eleinte. Korábban bemutattak tokos Blu-ray lemezeket is, ám ezt a tervet elvetették, így a médiák tok nélkül, a jelenlegi CD-khez és DVD-khez hasonló formában helyezhetők be az olvasó, illetve író egységekbe. A rivális HD-DVD-vel szemben a Blu-ray egyike előnye a nagyobb tárkapacitás, valamint a nagyobb adatátviteli sebesség. Emellett a tendencia azt mutatja, hogy a Blu-ray támogatói nagyobb számban vannak, ám az előállítási költség és az író-, olvasó egységek előállítási ára a HD-DVD javára billenti a mérleget. Egyelőre nem tudni, melyik lesz a nyerő, mindenesetre a TDK még nem tervezi ilyen formátumú lemezek előállítását.

A Worlds Apart Productions bejelentette azonnali elérhetőségét az Auto Assault Trading Card című digitális kártya-csere játéknak, melyet az Auto Assault alapján dobtak össze a NetDevil emberei, melyet majd az NCsoft értékesít. Az Auto Assault TCG-ben a játékosok egy megsemmisítő összecsapásra indulhatnak járműveikkel, melyeket továbbfejleszhetnek fegyverekkel, átalakíthatják a futóművet is és különböző manőverezési és taktikai cseleket is bevághatnak közbe. A győzelemhez meg kell semmisíteni az ellenfél járművét, vagy sikeresen kell teljesíteni négy küldetést. Aki úgy érzi, hogy szívesen részt venne a tesztelésben, az a játék oldalán feliratkozhat. A hivatalos bejelentést itt olvashatjátok.

Az Atari mostantól letölthetővé tette az Act of War: High Treason című kiegészítőlemezt exkluzív az IGN digitális disztribúciós rendszerén, a Direct2Drive-on keresztül. A dobozos verzió csak egyes nagyobb áruházakban és játékboltokban lesz kapható májustól. Próbáld ki a demóját, ha esetleg most nem lenne most pénzed a teljes verzióra.

A Nokia négy új, észak-amerikai piacra szánt készüléket mutatott be, melyek közül három CDMA, míg egy a hagyományos GSM/EDGE hálózatokra optimalizált. A finn gyártó, mely a világ összes eladott mobiltelefonjából minden harmadikat magáénak tudhat, szeretné ebben a régióban is növelni az eladásokat. Itt ugyanis nagyon népszerűek a Motorola készülékei, különösen annak ultra vékony Razr modellcsaládja. Pontosan ezért a most bemutatott 6126-os telefon feltűnően vékonyra sikeredett, ám így is elfért benne egy 1,3 megapixeles kamera, valamint egy digitális zenelejátszó, amely akár ezer dalt is képes tárolni.

Befejeződtek a Strategic Command 2 című játék munkálatai. Egy második világháborús stratégiáról beszélhetünk, amelyben 6 kampány erejéig újraírhatjuk a történelmet, 1939-től. A főszerepet az 1939-es lengyelországi, az 1940-es dán és norvég, a '41-es orosz, '42-es sztálingrádi történések; illetve a '43-as szicíliai partaszállás és a '45-ös D-Nap kapták. A megjelenéssel kapcsolatban egyelőre nincsenek információk, azonban a játékról részletesen itt tájékozódhatnak az érdeklődők.

Hogy senki se maradjon ki a jóból, a 3DGamers és a Sega jóvoltából megérkezett a Condemned: Criminal Origins című nyomozós, brutális és erőszakos pszichológiai thriller-akciójáték kipróbálható verziója is. A játékot a Monolith Productions fejleszti, tavaly novemberben exkluzív Xbox 360 alkotásként debütált, de aztán úgy döntöttek, a PC tulajdonosoknak is elhozzák mindazt, amit a konzolosok már hónapok óta élvezhetnek. A demó egy pályát tartalmaz, amely egy gyilkossági ügy nyomozásával kezdődik, majd a gyanúsított üldözésével folytatódik egy lepusztult épületben. A közel fél gigás fájlt lokálból tölthetitek.

Az Európai Bizottság kifejezte tröszt iránti aggodalmait a Microsoft új operációs rendszerével, a Windows Vistával kapcsolatban. "Biztosak vagyunk abban, hogy a Windows Vista olyan szoftver elemeket is tartalmaz, amik külön is elérhetőek, akár a Microsoft, akár más vállalatok kínálatában." - mondta a Bizottság szóvivője, Jonathan Todd. "Emellett sajnos nem rendelkezünk azokkal a technikai információkkal sem, amelyekre a versenytársaknak lenne szüksége ahhoz, hogy saját szoftvereiket a Vistával kompatíbilis módon alkothassák meg." A Microsoft vezető európai ügyvéde, Horacio Guttierez egy telefoninterjúban elmondta, hogy olyan funkciók hozzáadása a Vistához, amelyeket a Bizottság kifogásol, azért szükségesek, hogy kielégíthessék a vásárlói igényeket. "Tudom, hogy sokkal biztonságosabb rendszert szeretnének kapni." - mondta. Még 2004-ben a Bizottság hasonló trösztellenes pert indított a Microsoft ellen - akkor a Windows Media Player médialejátszó program Windows operációs rendszerhez történő mellékelése miatt. A bíróság a Microsoftot bűnösnek találta. További gondokat okozott, hogy sikerült rábizonyítani, hogy a rivális szerver szoftverek sem tudnak megfelelően együttműködni Windows számítógépekkel. A mostani aggodalmak kirobbanásának oka a különböző biztonsági funkciók és keresési funkciók, valamint egy digitális jogvédelmi program, illetve egy olyan szoftver, amely olyan javított dokumentum formátumot képes előállítani, ami nagyon hasonló az Adobe által használt PDF-hez (portable document format). A szóvivő hozzátette, hogy a fentiek miatt fennáll a veszélye annak, hogy a számítógép-gyártók és a felhasználók nem kapják meg a lehetőséget arra, hogy olyan szoftvert válasszanak, amilyet szeretnének. A vállalat ügyvédje azonban erre azt felelte, "arra kényszeríteni minket, hogy Vistát a Microsoft Defender nélkül adjuk ki, olyan lenne, mintha a BMW-nek légzsák nélküli autókat kellene értékesítenie. Felelősséggel tartozunk vásárlóink iránt, hogy azok teljes biztonsággal használhassák termékeinket." "A Micrososft a biztonságos otthoni számítógépezés jegyében készítette a Vistát, annak figyelembevételével, hogy a lehetőségeket más vállalatok is kihasználhassák. A felhasználók teljesen ingyen igénybe vehetik versenytársaink szoftvereit is." - szólt a kiadott közlemény. Elmondták továbbá, hogy a Microsoft a külső partnerek és versenytársak bevonásával tervezte az új operációs rendszert, pontosan azért, hogy lehetőséget biztosítson számukra az együttműködésre. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy hivatalos nyomozás még nem kezdődött az ügyben, de amint bizonyos források megerősítik a gyanút, és bebizonyosodik, hogy a Vista megsértette az európai versenytörvényeket. A jelenlegi helyzetről levélben tájékoztatták a Microsoft elnök-vezérigazgatóját, Steve Ballmert. A vállalat az elkövetkezendő két nap során tárgyalásokat folytat a Bizottsággal. Guttierez ügyvéd szerint ennek során igyekeznek majd "bebizonyítani", hogy az aggodalmak teljesen alaptalanok, és nincs szükség jogi útra terelni a vitát. Ha azonban ez nem sikerül, úgy a Microsoft napi 2 millió eurós büntetés fizetésére számíthat.

A New York Times egy érdekes cikket közölt arról, hogy szerintük miért olyan lassú a Microsoft operációs rendszere, a Windows - úgy általában. Az okot egy szó jellemzi leginkább: a kompatibilitás. A Windows XP 2001-es megjelenése óta a Microsoft folyamatosan dolgozik az új operációs rendszerén, a Vistán. Az idő teltével egyre többen lettek arra kíváncsiak, hogy vajon mi tart öt évig annak elkészítésében, ráadásul most bejelentették, hogy a kisfelhasználók már csak 2007 elején kaphatják kezük közé a terméket. Időközben a konkurens Apple Computer saját Macintosh operációs rendszeréből négy új kiadást jelentetett meg, amelyek olyan újdonságokat is tartalmaznak már, amiket majd a Vista is fog. Itt lehet megemlíteni az asztali keresést, a 3D-s kezelőfelületet és az úgynevezett "widget-eket", amiket a Vistában "gadget-eknek" hívnak majd. Ezek gyakorlatilag apró, egy célra kitalált mini programok. A Microsoftnak azonban ezen a téren (is) van egy "kicsi" előnye: Windows fut világszerte 330 millió számítógépen. Háromszáz PC gyártó telepít Windowst a komplett számítógépekre, több ezer nyomtató, szkenner, zenelejátszó, stb. csatlakoztatható Windowst futtató gépekre, több tízezer külső alkalmazás telepíthető fel rájuk... A Microsoft birtokolja a globális operációs rendszer piac 90%-át. Az egyetlen gond az, hogy az egyes kiadásokat úgy kell kialakítani, hogy a korábbi verziókon használható programok és hardver elemek az új rendszerben is működjenek. Ezt hívják kompatibilitásnak. Ez a kulcsszó: minden Windows viseli a korábbi verziók terheit, sok esetben azok rossz tulajdonságainak egy részét is. Hiába dolgozik több ezer mérnök az operációs rendszer tesztelésén és megépítésén, maga a tény, hogy a Vista több mint ötvenmillió sornyi kódot tartalmaz, máris megadja a választ arra, hogy miért nem lehet elérni a megfelelő sebességnövekedést. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez a szám 40%-kal több, mint amennyi kódból a Windows XP áll. Hogy ez miért nem okoz akkora gondot az Apple-nek, részben magyarázható azzal, hogy jóval kisebb bázissal rendelkeznek, könnyebb átlátni a programok által létrehozott hálószerkezetet, ami a képzeletbeli kompatibilitási rendszert alkotja. A cikk szerint a gond csak az, hogy a Microsoft saját maga alatt vágja a fát, ha nem fektet nagyobb hangsúlyt a biztonsági kérdésekre, és nem szorítja inkább háttérbe kicsit a kompatibilitási problémákat. A túl nagy "összeférhetőség" több olyan rést hagy szabadon, ami a későbbiekben az egész rendszer összeomlásához vezethet. Talán valamit felismerhettek a vállalatnál, hiszen a Windows Vista késésnek bejelentésével közel egy időben leváltották a projekt vezetőjét is, és átfogó átszervezésekbe kezdtek.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A Game Developers Conference több érdekfeszítő előadásnak, tanácskozásnak adott helyet idén is. Az egyik ilyen "Mi a digitális disztribúció következő állomása" címmel megrendezett konferencián olyan nagyok vettek részt, mint Greg Canessa Xbox Live Arcade menedzser; Ray Muzyka a BioWare-től; Gabe Newell, a Valve Software alapítója; Thomas Arundel, az Introversion Software társalapítója; Tom Mustaine, a Ritual Entertainment alelnöke; valamint Lars Brubaker, a Reflexive Entertaniment elnök-vezérigazgatója. Gabe Newell meglepve tapasztalta a Day of Defeat: Source ingyenes hétvégi promóciójának eredményét. A kampány után megduplázódott a hagyományos bolti forgalomba került játékváltozat iránti kereslet. "Óriási meglepetéssel fogadtuk, hogy a rugalmasság, és a sajátosságok, amit a digitális disztribúció közvetlensége kínál, nagy hatással van a hagyományos bolti forgalmazásra is, miközben önmaga is bevételt termel. Emellett remek promóciós hatékonysággal is rendelkezik." - mondta. Ray Muzyka szerint egyszerre van szükség mindkét forgalmazási módszerre, a kettő ugyanis kiegészíti egymást - s ez az elkövetkezendő jó néhány évben így lesz. A digitális letöltések elsősorban az epizodikus játéktartalmak szolgáltatására alkalmasak, alacsonyabb díjazással, esetleg havidíjjal. A lényege a frissesség és a bolti változathoz adható többletlehetőségek. A tanácskozás végére mindenki egyetértett abban, hogy a digitális disztribúciónak nagyobb teret kell hagyni a jövőben, ahogy egyre több fejlesztő és kiadó is felismeri ezt, de még évek kérdése, mire megfelelően kiépül az infrastruktúra.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.