Megérkeztek a tavaszi szezon első fecskéi, máris izgalmasabb a választék.

Ismét van pár remek tippünk arra, hogy mivel érdemes kikapcsolódni. Nem csinálnánk, ha nem élveznénk.

Mindenki talál magának elfoglaltságot, olyan nem fordulhat elő, hogy unatkozzunk.

Játékokkal pihenjük ki a piros szívecskékbe, csokiba és virágokba fulladt Bálint-nap fáradalmait. Megint.

Eshet az eső, fújhat a szél, hét ágra süthet a nap, a gamert semmi sem tántoríthatja el attól, hogy játsszon.

Durva nosztalgiahullám söpört végig a szerkesztőségen, szinte csak régi játékokat veszünk elő mostanában.

Semmi sem oldja úgy a téli mélabút, mint a tavasz ígérete és pár kiváló játék. Szirmaikat bontogató virágokkal ugyan még nem, de játékötletekkel szolgálhatunk.

Szinte mindannyian korábbi játékokkal ütjük agyon az időt, amíg nem érkezik izgalmas újdonság. Persze mindig akad kivétel.

Többnyire tavalyi címek és régi kedvencek kerülnek elő, míg az újabbak érkezését várjuk.

Lassan minden megjelent már, amire érdemes volt várni, úgyhogy elkezdjük kipipálni pótolandó játékaink listáját. Sok más mellett erre is jó a szombat-vasárnap.

Miután nyomdába kísértük a decemberi GameStart, ajándékokat keresünk a csizmánkban, hátha hozott pár új játékot az a szakállas fickó, akinek ilyentájt teleplakátolják a képével a fél világot.

Mozgalmas napoknak nézünk elébe, mert temérdek a befejezetlen játék, nyakunkon a decemberi lapzárta, és mindezen felül még nagy bejelentésekre is készülünk.

A PlayIT hétvégéjén is próbálunk bepréselni némi játékot a munka mellé.

Péntek óta május negyedikét ünnepeljük, azaz velünk van az Erő. Megint.

Lapzárta utáni fáradt pihegés, őszi mélabút távolba űző rituális szertartás a programunk, azaz játékok egyénenként változó mennyiségben.

Szólít a kötelesség, megkaptuk a behívónkat, találkozunk a fronton.

Kihasználjuk a pihenésre fordítható napok minden pillanatát, friss címek bizonyíthatnak, de régebbiek is kapnak egy második esélyt.

Madách Imre szavaival élve: "Elkészült a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen."

Odakint csak nyirkos szürkeség vár az emberre, vagyis minden feltétel adott ahhoz, hogy játékkal kapcsolódjunk ki.

Megint bétázgatunk, sportjátékok és kihagyott klasszikusok bűvöletében élünk, amíg a GSO ügyeletes szerkesztője dolgozik, mindenki más monitorba temeti az arcát. Nincs igazság.