A Stop Killing Games mozgalom az elmúlt közel két évben jóval nagyobbra nőtt, mint azt bárki várta volna. Az egész 2024-ben indult, amikor Ross Scott YouTuber nyíltan tiltakozott amiatt, hogy a Ubisoft végleg lekapcsolta a The Crew szervereit, ezzel gyakorlatilag játszhatatlanná téve a játékot azok számára, akik korábban megvásárolták azt. Az ügyből petíció lett, amelyet 1,3 millióan írtak alá, így az Európai Unió köteles napirendre venni a kérdést. A Ubisoft vezérigazgatója, Yves Guillemot ugyan jelezte, hogy "semmi sem tart örökké", de a vállalat ígéretet tett arra, hogy a jövőben nem ismétli meg ezt a gyakorlatot ilyen formában.
Most azonban a mozgalom új szintre lép, miután Scott bejelentette, hogy a Stop Killing Games két hivatalos NGO-t, azaz nem kormányzati szervezetet hoz létre, egyet az Európai Unióban, egyet pedig az Egyesült Államokban. Az NGO-k célja hosszú távú érdekérvényesítés, ellenlobbi és watchdog tevékenység lesz, vagyis nem csupán kampányszerű fellángolásról beszélünk, hanem intézményesített jelenlétről. Scott szerint a legnagyobb előny, hogy így folyamatos politikai nyomást tudnak gyakorolni. Ha a polgári kezdeményezés nem hoz közvetlen eredményt, még mindig van lehetőség arra, hogy a kérdés bekerüljön más jogszabályi csomagokba, például az EU digitális szabályozási reformjaiba. A cél az, hogy valamilyen formában jogi kötelezettség szülessen a játékok "életciklusának" lezárására, például offline mód vagy közösségi szerverek biztosításával.
A mozgalom egyik kulcsfigurája Moritz Katzner lett, aki az EU-s NGO-t vezeti majd, és az amerikai szervezet felépítésében is részt vesz. Scott nyíltan beszélt arról, hogy személyesen kimerítette az elmúlt évtized aktivizmusa, és most inkább stafétabot-átadásként tekint a folyamatra. A hangsúly azon van, hogy maga az ügy ne tűnjön el, még akkor sem, ha ő háttérbe vonul. A Stop Killing Games álláspontja szerint a kiadók aránytalanul sok pénzt költenek arra, hogy lobbistákkal védjék azt a gyakorlatot, amely lehetővé teszi a teljes lekapcsolást, miközben a minimális "end-of-life" megoldások - például egy offline patch - költsége eltörpülne ehhez képest. Scott szerint a mikrotranzakciók és más agresszív monetizációs modellek elleni szabályozási harc mögött érthető pénzügyi érdekek állnak, de a játékok teljes megsemmisítése elleni fellépés szinte filléres kérdés lenne az iparág számára.
A tervek szerint a két NGO akár globális hálózattá is bővülhet, így a mozgalom más régiókban is megjelenhet. Bár Scott maga is szkeptikus az amerikai piacon elérhető gyors áttöréssel kapcsolatban, abban bízik, hogy a folyamatos jelenlét és a jogi eszközök hosszú távon változást hozhatnak.
