A Valve megpróbálja elérni, hogy a New York-i bíróság dobja ki azt a pert, amelyben Letitia James államügyész illegális szerencsejátékkal vádolja a céget a Counter-Strike 2-ben, a Team Fortress 2-ben és a Dota 2-ben használt véletlenszerű jutalmak miatt. A februárban indított eljárás lényege, hogy New York állam szerint a Valve éveken át olyan rendszert működtetett, amelyben a játékosok, köztük fiatalkorúak is, pénzért nyithattak virtuális ládákat abban a reményben, hogy ritka, valódi pénzért is továbbadható tárgyakat kapnak.
A Counter-Strike 2-ben ezek a ládák fegyverskineket rejtenek, amelyek önmagukban nem adnak játékmeneti előnyt, viszont a Steam piacterén pénzért adhatók-vehetők. A kereset szerint éppen ez a gond: a játékos fizet a nyitásért, a jutalom véletlenszerű, egyes tárgyak pedig komoly piaci értéket képviselhetnek, így az ügyészség szerint a rendszer nagyon közel áll a hagyományos szerencsejátékhoz. Letitia James nemcsak a gyakorlat leállítását szeretné elérni New York államban, hanem kártérítést és bírságot is követel, méghozzá a Valve állítólagos nyereségének többszörösét.
A Valve mostani beadványában ezzel szemben azt állítja, hogy a ládanyitás nem kaszinózás, hanem inkább olyan meglepetésalapú gyűjtés, mint amikor valaki baseballkártya-csomagot, gabonapelyhes dobozban lévő játékot vagy más véletlenszerű gyűjthető terméket vesz. A cég szerint a skinek szubjektív, esztétikai értékkel bíró digitális tárgyak, amelyeket a játékosok a saját stílusuk kifejezésére használnak, nem pedig zsetonokként egy szerencsejátékban. A Valve azt is felvetette, hogy ha New York érvelése átmegy, az rengeteg más iparágat is bizonytalanságba taszíthat, ahol fizikai vagy digitális, véletlenszerűen kiosztott gyűjthető tárgyakat árulnak.
A cég azt kéri a bíróságtól, hogy a keresetet érdemben utasítsa el, vagyis ne csak ideiglenesen állítsa meg az ügyet. A Valve szerint a New York-i államügyészség túlságosan szélesen értelmezi a szerencsejáték fogalmát, és olyan hétköznapi kereskedelmi gyakorlatokat is veszélybe sodorna, amelyeknél a vásárló előre tudja, hogy valamilyen tárgyat kap, csak annak ritkasága és konkrét típusa nem ismert. Ez a védekezés jogilag érthető, de a Counter-Strike 2 esetében azért bonyolultabb a helyzet, mert a skinek köré az évek alatt hatalmas másodlagos piac épült, és egyes ritka tárgyak ára messze túlmutat azon, amit egy átlagos játékbeli kozmetikai extrától várna az ember.
A per azért is lehet fontos mérföldkő, mert a loot boxok és a skinek körüli vita régóta húzódik a játékiparban, csak eddig sokszor inkább fogyasztóvédelmi, szülői vagy platformszabályozási szinten került elő. Most viszont egy amerikai állam próbálja bíróságon kimondatni, hogy a Valve rendszere illegális szerencsejátékhoz hasonló. Ha New York nyer, annak nemcsak a Counter-Strike 2 ládanyitásaira lehet hatása, hanem minden olyan játékra és piactérre is, ahol véletlenszerű digitális tárgyakat lehet pénzért megszerezni, majd valamilyen formában továbbértékesíteni.
A Valve közben nem csak ebben az ügyben áll jogi nyomás alatt. Az Egyesült Királyságban egy másik perben azt állítják, hogy a Steam piaci ereje és árparitási gyakorlatai korlátozzák a versenyt, az Egyesült Államokban pedig több loot boxhoz kapcsolódó keresetet is összevontak egy nagyobb eljárásba. A Counter-Strike 2 ládái így már messze nem csak a játékosok szerencséjéről szólnak: a bíróságokon most azt próbálják eldönteni, hogy a modern digitális gyűjtögetés hol ér véget, és hol kezdődik a szabályozatlan szerencsejáték.
