Az eufemizmus tankönyvi példája azt állítani az Xboxról, hogy volt már jobb bőrben is, mert ennyire mély válságot sosem élt át, még az Xbox One totálisan elbaltázott bevezetésekor sem. 2018 óta bőven több mint 80 milliárd dollárt költött el kiadók és stúdiók megvásárlására, új formációk létrehozására, és ebben még nincsenek benne azok a milliárdok, amelyeket a fenntartásukra és projektjeik finanszírozására, valamint a Game Pass táplálására fordított. Az eredmény pedig nulla, legalábbis onnan nézve, hogy egy lépéssel sem került közelebb a konzolpiac második helyéhez, az áhított elsőségről nem is beszélve.
Folytatódó leépítésekről, elkaszált projektekről és bezárt (szerencsésebb esetben eladott) stúdiókról, valamint dráguló hardverekről és romló ár-érték arányú szolgáltatásokról szóló hírek borzolják a rajongók kedélyét, a bizonytalanságban tartva őket. De - és ez talán sokaknak meglepő lehet - velük együtt aggódik az Xbox jövője miatt Shawn Layden, a PlayStation korábbi vezetője is, aki szerint az egész iparág veszítene, ha az Xbox tovább gyengülne, mert a konzolpiacnak szüksége van arra, hogy két erős szereplő folyamatosan versenyezzen egymással.
A Kotakunak adott interjúban Layden nosztalgiával idézte fel a PlayStation 3 és az Xbox 360 korszakát, amelyet a konzolháború aranykorának tart. Úgy fogalmazott, akkoriban a Sony és a Microsoft rivalizálása olyan volt, mint Muhammad Ali és Joe Frazier legendás összecsapásai: két közel azonos erejű ellenfél feszült egymásnak, ami az egész iparágat előre mozdította. Szerinte akkoriban a játékosok büszkén tartoztak a "kék" vagy a "zöld" csapathoz, ez a versengés pedig nemcsak a rajongókat mozgatta meg, hanem a gyártókat is arra ösztönözte, hogy folyamatosan fejlesszék platformjaikat. Layden úgy véli, az innováció és a megkülönböztető ötletek könnyen háttérbe szorulhatnak, ha egyetlen vállalat túlságosan domináns helyzetbe kerül. Éppen ezért reméli, hogy az Xbox ismét magára talál, mert egy olyan piac, ahol a Sony még nagyobb befolyásra tenne szert, nem feltétlenül szolgálná a játékosok érdekeit.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy Layden miért hagyja figyelmen kívül a Nintendót. Erre a válasza az, hogy bár a videójáték-ipar meghatározó szereplőjének tartja a céget, az valójában már egészen más pályán versenyez. A Nintendo 64 és a GameCube idején még nagyobb volt az átfedés konzolgyártók célközönsége között, a Wii debütálásával azonban szinte teljesen szétváltak a halmazok. A Switch 2 sem ugyanazokra a játékosokra lő, mint a PlayStation 5 vagy az Xbox Series X, és minden jel arra mutat, hogy a PlayStation 6 és az Xbox következő generációs konzolja is inkább egymással fog versenyezni.
