A tavalyi, a széria huszadik részét ünneplő MLB The Show 25 jelentős lépést tett az újabb konzolgenerációk felé, ugyanis búcsúztunk a PS4 és Xbox One platformoktól - így jogosan hihették a rajongók, hogy 2026-ban végre megújul a már évek óta korszerűtlennek érződő grafika és a játékosmodellek, illetve valami különlegessel készül a San Diego Studio csapata. Sajnos ebben a közösségnek csalódnia kellett, mivel az MLB The Show 26 a tavalyi elődjéhez kapott egy minimális polírozást, néhány játékmódot finoman átdolgoztak, de alapvetően annyira kicsi a különbség, hogy sokszor nehéz megmondani, melyik év játéka fut a képernyőn.
Sajátossá teszi viszont ezt az évet a World Baseball Classic (WBC), vagyis a baseball világbajnokság, ami még a hivatalos megjelenés előtt zajlott, de a speciális licenceknek köszönhetően olyan játékosok is felbukkannak, akik nem szerepelnek MLB csapatban. Új évaddal érkezett a baseball legendás játékosait remek prezentációval bemutató Storylines, valamint a két fő offline mód, a Road To The Show (RTTS) és a Franchise is picit változott. A pálya történései alapvetően élvezetesek és autentikusak, de egyre nehezebb nem észrevenni, hogy nincs valódi fejlődés, és bár a pályán töltött percek továbbra is simán elviszik a hátukon az élményt, mégsem olyan ütős, mint a legutóbbi generációváltásnál.
A dinasztia ára
Bár még mindig az egyik legjobb ultimate team módnak tekinthető a Diamond Dynasty (DD), hála a rengeteg, kizárólag játékkal és kihívások kitartó leküzdésével megszerezhető aktuálisan legjobb lapoknak, a megjelenést követő néhány hétben is nehéz meghatározni, mit várhatunk a módtól. Természetesen a kiadó a mikrotranzakcióknak köszönhetően termeli igazán a bevételt, mégse tolja minden almenü az arcunkba, hogy vásároljunk orrvérzésig - aki játszott az EA FC, Madden, NBA 2K szériákkal, bizonyára ismerős lehet ez az érzés.
Idén a fejlesztők alapjaiban dolgozták át a menürendszert, ami elsőre - és a szerverek terheltségétől függően sokadszorra is - frusztráló lehet, kis rutinnal azonban könnyen navigálhatunk a csapatunk, a kihívásokkal teli programok és a szokásos online vagy offline játékmódok közt. Megújult a Mini Seasons, amelyben már kiválaszthatjuk a meccsek és a szezon hosszát is, és teljesen átdolgozták a gyűjtögetés menüpontokat is, amelyeknek hála még átláthatóbb lett a rendszer. A WBC saját Mini Seasont kapott, amelyben a saját alakulatunkkal egy nemzetet helyettesítve végigjátszhatjuk a bajnokságot, és rengeteg WBC-játékost oldhatunk fel a kapcsoló programokkal, hogy egész combos csapatot rakjunk össze 0 forintért már az első hetekben.
A WBC-tartalom viszont sajnálatos módon ennyiben ki is fullad - nem indulhatunk egy nemzeti csapattal, és a Diamond Dynasty módon kívül sem léteznek a vébéhez kapcsolódó tartalmak, még csak a helyszínt adó stadionokban sem játszhatunk. Nem beszélve arról, hogy a játékosmodellek kidolgozása finoman fogalmazva sem sikerült a legjobban. Keserédes élmény így a digitális WBC, mert hiába oldjuk fel például a cseh nemzeti baseballhős Ondrej Satoriát, a japán ligában domináló Raidel Martínezt, a dél-koreai liga feltörekvő tehetségét, Hyun-Min Ahnt, és még sok mást, ha a DD-lapjaik hamar feledésbe merülnek a folyamatosan frissülő tartalomnak és az újonnan érkező, jobb játékosoknak köszönhetően.
A mód persze a dedikált rajongók számára azért biztosít többszáz órányi játékélményt, és egyáltalán nem szükséges a zsebünkbe nyúlni, ha kompetitívek szeretnénk lenni a magasabb szinteken, mert az új opciókkal finomhangolható beállítások sokat tudnak segíteni és akár kezdők számára is befogadhatóbb a könnyített ütés móddal.
Karcos gyémánt
A Negro Leagues Baseball Museum munkatársaival együttműködve az MLB The Show 26 elhozta a Storylines új évadát, amelyben Roy Campanella, George "Mule" Suttles, Pop Lloyd és Mamie "Peanut" Johnson történeteit ismerhetjük meg interaktív, nagyon hangulatos, és egyben kihívásokkal teli formában. Jutalmunk idén is az adott játékosok DD-lapjai, valamint egy James "Cool Papa" Bell, aki tavaly mutatkozott be a játékban. Nyilván nem viszi el a hátán a Storylines az offline módokat, de kiváló belépőpont a sporttal és a játékmenettel ismerkedőknek.
Kevésbe felhasználóbarát a Franchise, az offline MLB-rajongók igazi játszótere. A módban megújult a cserékre vonatkozó logika, amit Trade Logic System néven reklámoztak a megjelenés előtt. Beszédes, hogy egy alapvetően robusztus, rengeteg részletre kitérő módban ennyi újítással kell beérnünk.
Ahogy a Franchise, úgy az egyéni karriermódra fókuszáló Road To The Show sem sokat változott: idén is választhatjuk az egyetemi karriert, mielőtt megpróbálnánk felküzdeni magunkat a Minor ligákból az igazi Show-ba, de a pályafutás eleje is félbehagyottnak érződik. Néhány gimis meccset lepörgetve kapunk ösztöndíj ajánlatokat, majd hirtelen egyetemi karrierünk csúcspontján, az NCAA bajnokság kieséses szakaszában találjuk magunkat. Majd egy "3 évvel később" felirat után, ugyanazokkal a skill pontokkal folytatjuk, ami elég gyorsan kirántja a játékost az illúzióból. Megértem, ha ezután valakinek elmegy a kedve a módtól, annak ellenére, hogy a fejlődés rendszere egészen barátságos, jól megtalálja az egyensúlyt a szupersztár potenciállal bíró fiatal és az egyre nagyobb kihívással kecsegtető ligák között.
Hova tovább?
Nem mehetünk el szó nélkül a megújult kommentár mellett, visszatért ugyanis Boog Sciambi és Chris Singleton párosa, akik nem sok új mondanivalóval bővítették adatbázisukat. Az egyetemi meccseket Jessica Mendoza teszi színesebbé, Robert Flores pedig egyéniben próbálkozik feldobni a meccsek hangulatát. Sajnos ezt nagyon kevés sikerrel teszi, ugyanis pontatlan, száraz megjegyzéseinek nincs dinamikája, a negyedik falat megtörő kiszólások pedig többször kínosak, mint valóban szórakoztatóak.
Egy szó mint száz, az MLB The Show 26 nem igazi előrelépés a tavalyi kiadáshoz képest. Kaptunk új animációkat, van WBC tartalom, klassz a Storylines, és aki rajongó, sok órán keresztül jól fog szórakozni, de mégis ott fog motoszkálni a hiányérzet az idejétmúlt játékosmodellek, a valósra sokszor alig hasonlító arcok, az egymásba csúszó textúrák és az egyéb apróbb hibák miatt. Igazából lehetne ez még sokkal jobb is. Az erős alap megvan, de a szériára tényleg ráférne egy igazi generációváltás.
