Bevalljuk, hogy a 2027-es francia költségvetéssel nem terveztünk foglalkozni, viszont az elfogadott javaslatban felütötte a fejét egy számunkra nagyon is ismerős jelenség: az internetadó.
Magyarország egyik korábbi kormánya ezzel már futott egy kört, ami az akkori éra majdnem egyetlen szemmel látható tüntetéssorozatát eredményezte, ezért végül nem lett belőle semmi. Ügyesek voltunk? Mindegy, biztos nem történt éppen akkor semmi, amire figyelnünk kellett volna.
Szóval a franciák verziójában nem a felhasználók vagy a szolgáltatók, hanem az adatot küldő tartalomszolgáltatók fizetnének 0,055 eurót minden, a francia előfizetőhöz eljuttatott gigabájt után. A javaslatot 11-10 arányban fogadták el, tehát éppenhogy csak átcsúszott.
Ez alapvetően nem hangzik borzasztóan a felhasználók számára, egészen addig, amíg bele nem gondolunk, hogy a nagy vállalatokat érintő furcsa adók általában azért megtalálják az utat hozzánk. A Netflix, a Valve, az Epic, a Google, a Microsoft vagy az Amazon is dönthet úgy, hogy beépíti a költséget az termékek árába, a hirdetési díjakba, esetleg a nagy letöltések vagy sok adatot mozgató funkciók korlátozásába.
Az egyáltalán nem szórakoztató hipotetikus matek úgy néz ki, hogy ha a teljes költséget áthárítaná a Sony vagy a Microsoft a GTA 6 letöltése esetén, akkor a 210 GB-os több mint 10 eurónyi pluszterhet jelentene. Egy kétórás 4K-s film körülbelül 14 GB-os adatforgalma úgy 77 eurocent lenne, de vérmérséklettől függően a 720p-s pornó is mozgat némi adatot.
A streaming és a játékboltok mellett a közösségi oldalak, a videóhívások, a Windowsos frissítések, a GitHub, az AI-modellek letöltése, valamint a Google Drive-hoz, iCloudhoz vagy Dropboxhoz hasonló felhőszolgáltatások is fizetnék ezt az adót, és ezek között azért rá tudunk mutatni néhányra, aki egészen biztosan nem fogja ezt benyelni két szép francia szempárért.
Magyarországon a 2014-es internetadó-terv is a szolgáltatókat terhelte volna, az ötlet az volt, hogy minden megkezdett gigabájt után 150 forintot kellett volna fizetniük, de érdeklődés hiányában az akkori kormány végül visszavonta a javaslatot. Akkor mi is elég sokat foglalkoztunk vele, hogy mekkora pupákság lett volna ezt bevezetni, nem mintha az internetköltségek nem emelkedtek volna extra adóterhek nélkül is.
A francia tervet még a szenátusnak is el kell fogadnia, és Franciaország utcáin most épp egyébként sincs hiány felháborodott fiatalból, úgyhogy nem csodálkoznánk, ha ezt végül átgondolnák a törvényhozók.
