Jogerős a választás eredménye - te mennyire vagy lelkes a jövővel kapcsolatban?

Jogerőssé vált az április 12-i országgyűlési választás eredménye, vagyis jogi értelemben is lezárult a választási folyamat. Az egyéni választókerületi eredmények április 29-ére mindenhol jogerőre emelkedtek, a Nemzeti Választási Bizottság ezután megállapította az országos listás eredményt, a Kúria pedig május 1-jén elutasította az országos listás eredmény ellen benyújtott két jogorvoslati kérelmet.

A két beadvány közül az egyik különböző statisztikai, adatfeldolgozási és informatikai aggályokra hivatkozott, de a Kúria azt formai hiányosságok miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A másik kérelmet Toroczkai László nyújtotta be, arra hivatkozva, hogy a Meta korábban törölte a közösségi médiás felületeit, ez pedig szerinte befolyásolta a kampányt. A Kúria ezt érdemben vizsgálta, de nem találta megalapozottnak, mert a kifogás nem az eredmény megállapításának folyamatára, hanem a kampány egy korábbi szakaszára vonatkozott.

A jogerős eredmény alapján a Tisza Párt 141 képviselővel ül be a 199 fős Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP 52, a Mi Hazánk 6 mandátumot szerzett. A listás szavazatoknál a Tisza 53,18 százalékot, a Fidesz-KDNP 38,61 százalékot, a Mi Hazánk 5,63 százalékot kapott, más párt nem jutott be a parlamentbe. Ezzel a választás számszerű része lezárult, a következő nagy kérdés viszont már az, hogy milyen irányba indul el az ország a kormányváltás után. Magyar Péter leendő kormánya időközben teljessé vált: 16 miniszter és 16 tárca alkotja majd a kabinetet, amelyben Magyar Péter lesz a miniszterelnök, Orbán Anita pedig miniszterelnök-helyettesként és külügyminiszterként is szerepet kap.

Az új kormányzati felállás egyik legfontosabb szerkezeti változása, hogy önálló minisztériumot kap az oktatás és az egészségügy, külön tárca foglalkozik a szociális és családügyekkel, valamint az élő környezettel, a külügy pedig leválik a külgazdaságról. A Miniszterelnökséget Ruff Bálint vezeti majd, Pósfai Gábor lesz a belügyminiszter, Kapitány István a gazdasági és energetikai miniszter, Kármán András a pénzügyminiszter, Melléthei-Barna Márton az igazságügyi miniszter, Ruszin-Szendi Romulusz a honvédelmi miniszter, Lannert Judit az oktatásért, Hegedűs Zsolt az egészségügyért, Vitézy Dávid pedig a közlekedésért és beruházásokért felel majd.

A névsor és a minisztériumi szerkezet alapján már látszik, mely területeket akarja látványosan külön kezelni az új kabinet. Hogy ebből a gyakorlatban mennyi valósul meg, az már a következő hónapok és évek kérdése lesz. Mi viszont most arra vagyunk kíváncsiak, hogy ti hogyan néztek a következő időszak elé!